Tanösvénytúrák: Vöcsök tanösvény (2022)

2015 újult meg a Péteri tavat bemutató Vöcsök tanösvény, amely a tó történetét és élővilágát, továbbá a környező szikes puszták növényeit és állatait mutatja be.

A Monostori csárda szomszédságában található, a Kiskunsági Nemzeti Park Vöcsök kutatóháza, innen indul a tanösvény. A 3,5 kilométer hosszan kanyargó és 10 információs táblával rendelkező sétaút fénypontja egy kilátót, amelyből a tavon élő madarak figyelhetők meg.

A tanösvény adatai

Táv: 3,5 km

Állomások: 10

Üzemeltető: KNPI

Füzet: van

Péteri-tó (2022)

A Péteri-tó egy természetes szikes tó, amely homoki ligeterdős, és szikes pusztai környezetben fekszik a Kiskunság egyik szegletében.

A Petőfiszállás határában, az E5-ös főútvonal mellett található három egységből álló tórendszert egykoron halastóként hasznosították. A tavak vízutánpótlását eleinte a Dong-ér csatorna biztosította, de így is a tó gyakran kiszárad, mert nem jön elegendő víz a csatornából. A halászati tevékenység a 60-as évek közepéig folyt a tavakon, de 1976 óta a természetvédelmi oltalom alatt áll a Péter-tó a körülötte található rétekkel és legelőkkel együtt. Ugyanis a tóparti nagy kiterjedésű nádasokban gazdag madárvilág talált otthonra az elmúlt évtizedekben.

A Petőfiszálláshoz tartozó 220 hektáros szikes tavon 2018-ban a helyi önkormányzat és a Kiskunsági Nemzeti Park rekonstrukciót hajtott végre, és a mederben lévő kereszttöltéseket elbontották. 2021-ben pedig a területen található kilátók és tanösvények megújultak, tovább újabb madármegfigyelők és turistautak létesültek.

Szent Péter és Pál apostolok római katolikus templom (2020)

Forrás: adarabanth.com

A település római katolikus temploma 1880-ban épült, de már 1896-ban újjáépítették. Valószínűleg az épület életében még egy átalakítás volt, ekkor kaphatta a toronysisak a ma is látható eklektikus kialakítást. 

 Az épület Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére lett felszentelve, a feltétezhetően itt álló egykori Szent Pál monostor miatt.

Hármashatár-halom (2020)

Elődeink a települések határait is gyakran jelölték határhalmokkal, ezeket a magaslatokat általában őrhelyként is használták. Az Alföldi pusztában, Pálmonostora határában is áll még egy kurgán, amely a pusztából kiemelkedve uralja a tájat. A magaslat egyébként egy Hármashatár-halom, Pálmonostora, Gátér és Kisszállás, azaz Kiskunfélegyháza területeinek találkozását jelöli.

Aranyhegy (2019)

Aranyhegy Pálmonostora egykor szebb napokat látott tanyaközpontja, amelynek még boltja is volt akkoriban.

 Az itt lakók számára a közeli Sárga major jelentette a megélhetést. Azonban major privatizálása után az itt élők szépen lassan beköltöztek a faluba és ott kerestek munkát.

Gátéri Fehér-tó (2019)

 A gátéri Fehér-tó - a környékbeli szikes tavakhoz hasonlóan - csak csapadékos időszakban nevezhető igazán tónak. A fehér vizű, szikes vízfelületet a 20. század során, a vízrendezések és a mezőgazdálkodás alaposan átalakította.

Viszont a terület kiemelkedően fontos egyes vonuló, telelő madárfajok számára. Hiszen ősszel és tavasszal a nagy lilik, a nyári ludak, a tőkés récék és néha a daruk nagy számban jelen vannak a területen. Emellett egyéb védett állatfajok is láthatóak a tavon, mint például a vidra, a mocsári teknős, vízisikló, dunai és pettyes gőte, különböző békafajok és a réti csík.

A Fehér-tavat és környékét már megyei értékké nyilvánították, jelenleg a Kiskunsági Nemzeti Park is munkálkodik a fontos vizes élőhely védetté nyilvánításán.

Szent Péter fája (2017)

Az alsópéteri temető szomszédságában áll egy ős öreg nyárfa, amely az öregtemető elhunytainak álmát őrzi, csendben. 

A kb. 200 évesre becsült fekete nyár valószínűleg az itteni, régi tanyasi iskola udvarán állt és 2017-ben a Pusztaszeri Homoktaposók egy „névtábla” elhelyezésével Szent Péter fája nevet adták a nyárfának.

Sárga major (2017)

A Pálmonostora elődjének tekinthető Péteri puszta birtokon klasszicista kastélyt építtetett Orczy Béla a 19. század első felében, amelyet később a Pallaviciniek is használtak. A kastély államosítás után a TSz kezelésébe került, közösségi helyiségként, illetve szolgálati lakásként hasznosították. 

A helyiek által sárga 'majorként' emlegetett épület magántulajdonban került, napjainkban a kúria rész és egy-két gazdasági épületet is megszépült.

A birtokon helyet kapott egy kápolna is, amely Szent Ferenc és Szent Klára tiszteletére van felszentelve. 

Ott jártunkkor a házigazdák szívélyesen fogadtak és meséltek a kastély történetéről.

Alsópéteri öregtemető (2016)

Pálmonostora és Pusztaszer között egykor kiterjedt tanyavilág húzódott. A régi országút mentén romos tanyasi iskolák és út menti keresztek váltják még ma is egymást. 

Egy nem mindennapi látványt nyújtó erdei sírkertben nyugszanak az Péteremonostora és Alsópéteri lakói. Az erdő és a fű által benőtt sírkertben még ma is vannak olvasható feliratok, és halottak napján még mécsesek is égnek itt.

Dongéri-főcsatorna (2016)

A Dong-éri-főcsatornát 1880-ban alakították a Homokhátság belvizeinek szabályozására, és az környékén lévő mezőgazdasági területek öntözésének elősegítésre. 

Ma a csatorna a Dél-Alföld leghosszabb mesterséges vízfolyása, amely egy része a Pusztaszeri tájvédelmi körzet szívében hömpölyög. A csatorna állat- és növényvilágára egyaránt a sokszínűség a jellemző, a legszebb része pedig kétségkívül a Tömörkény-erdő mellet futó szakasza.

Elfeledett utak a Kiskunságban: Kisországút (2016)

A Kisországút vagy más néven Buda(Pest) – Szeged „nagyút” nyomvonala napjainkban is jól kivehető. Az útmentén található régészeti lelőhelyek alapján az ország egyik legfontosabb útvonala lehetett a 13–16. század között. 

A jelentős út egyes szakaszai megegyeznek a mai E75-ös főúttal, ezt jól bizonyítja az aszfaltút mentén látható keresztény szimbólumok. Viszont Kiskunfélegyházától délre már széles földút vezet Szegedig, amelyen több régi kereszt is áll még.

Bagi-féle szélmalom (2015)

Áll egy szélmalom Csongrád és Bács-Kiskun megye határán, amely közigazgatásilag Pálmonostorához tartozik.

Ezt az ipari műemléket államosításig Bagi Ferenc használta, és a maga korában igen korszerűnek számított. A következő évtizedekben csak rágta az enyészet, míg egy francia származású tanár bele nem szeretett és meg nem vásárolta az épületet. Azóta Alain Guillon minden nyáron szabadidejében az épület helyrehozatalán fáradozik. Ennek köszönhetően most már stabilak a falak, ki vannak javítva az ablakok és nem ázik be a tető.

A malom környéke - bár nincs elzárva - de magánterület. Kérjük ennek maximális tiszteletben tartását!