Túra: Dél-Tiszai kerülő (2013)

„– Hej, halászok, halászok,

Mit fogott a hálótok?

– Nem fogott az ögyebet,

Vörös szárnyú keszegöt.”

(népdal)

Tűztengeren

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Szeged, Makkosház – Algyő – Algyői hídfő (P) – Körtvélyes – Mártély Holt-Tisza – Mindszent – Nagy rév (K) – Ányás – Petresi gátszakadás (S) – Atkai-félsziget – Algyői hídfő – Szeged, Makkosház

Táv és szintemelkedés:

72 km/ 112 m

---

Petresi szentély

Petresi töltésszakadás (2013)

Az áradó Tisza 1879. március 5-én először Petresnél szakította át a gátat, aztán pedig elmosta a még útjában álló nyúlgátakat, s Szegedet is körbefogta. Mint ismeretes március 12-én hajnali fél 3-kor a Rókusi pályaudvar közelében álló 84-es vasúti őrháznál végül áttört az utolsó védvonalon is, és romba döntötte a várost. 

Az árvíz emlékét a kitörésnél egy rozsdás tábla, a nyomát pedig egy fontos hullámtéri élőhely őrzi.

Hét nővér (2013)

A Percsorai gátőrház tövében egy különleges fehér nyárfa látható. A "Hét nővér"-nek nevezett, 880 cm törzskör méretű fára évszámok vannak felvésve, a legrégebbi 1940-es.

Ányás (2013)

Több szempontból is érdekes a Bakshoz tartozó Ányás nevű Tisza part rész és közvetlen környezete. A folyó egyik legszebb kettős kanyarja található itt, melynél szebb panorámát az alföldi embernek festeni sem lehetne. A vidék hajdani urai, a Pallavichiniek kikötőnek használták ezt a partszakaszt, ahol a major rakodója volt. Az uradalmi kisvasút fő állomása volt a töltés oldalában húzódó Ányási-major.

fotó: sulinet.hu

Itt az ártéri részben 1787-től a szeri apátsági monostor leányegyháza állott. Ennek a helyére építtette a nyughelyükként is szolgáló kis kápolnájukat 1850-ben Pallavicini Alfonz. Az épület a II. világháborút lezáró fosztogatásig állt egy kis gondozott park közepén a majorsággal együtt. Falait az ötvenes években bontották el a környékbeli családok az építkezéseikhez. A grófi kriptából még időben sikerült a földi maradványokat kimenteni, és a sándorfalvi temetőbe helyezték át. 2015-ben az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark újra felépített a kápolna mását, amelyet pünkösdkor adtak át.

Kápolna egykori helye

Egerészölyv (Buteo buteo)

Az egerészölyv Magyarországon a leggyakoribb ragadozómadár, sokszor gubbaszt forgalmas utak mentén fákon vagy autópályák vadkerítésein. A madár a rágcsálópusztításával hasznot hajt a mezőgazdaságnak, de nem válogatós elfogyaszt gyíkokat, rovarokat és madárfiókákat is. Az állat fészke nagyobb fák tetején könnyen észrevehető, amely általában csak száraz ágakból áll.

Marti-csárda (2013)

A Körtvélyesi holtág partján még ma is áll az 1932-ben épült révház, amely egy ideig csárda is volt. Akkoriban híd híján a révész vitte át az embereket és a szekereket a túlpartra Körtvélyesnél a Tiszán.

 A háznak funkciója jelenleg nincs, de sajnos nem használják a nagy múltú épületet.

Körtvélyesi Holt-Tisza (2013)

A holtág helyét már Anonymus említi 1200 körül Gesta Hungarorumában, mint Árpád birtokának határa. A természetvédelmi terület a Tisza szabályozásakor nyerte el mai formáját, ekkor keletkezett a Barci-rét, és lett a védett madarak (és kutatóik) birodalma.

A körtvélyesi holtág közigazgatásilag Hódmezővásárhelyhez tartozik, és mintegy három kilométerre található mártélyi társától.