Serházzugi Holt-Tisza (2025)

A Serházzugi Holt-Tisza egy gazdag növény és állatvilággal rendelkező holtág, amely 1854-1864 között Vásárhelyi Pál folyamszabályozási terve szerint jött létre. A holtág partját napjainkban nádasok és gyékényesek szegélyezik. Ezek egyrésze a Természetvédelmi törvény által védett láp. Melynek egyik különleges értéke az itt élő védett tőzegpáfrány.

A holtág Tisza töltésig terjedő északi vége horgászvíz, a helyi egyesület ide minden évben őshonos halakat telepít.

Körös-torok (2025)

Az Adria vagy a Földközi-tenger partjaihoz hasonlító Körös-torok Csongrád város belterületén, a Tisza jobb partján található. A fürdőzés szempontjából hatalmas élmény, hogy itt a Balatonhoz hasonlóan a vízállás alacsony, ezért a strandolók a folyó feléig szabadon besétálhatnak elmerülés nélkül.

Mivel a várost 1855 és 1864 között rendszeresen árvizek fenyegették, ezért elengedhetetlenné vált a folyó szabályozása. Az ez által keletkezett jelentős mennyiségű hordalékból a város keleti végétől a Tisza jobb partján hosszú és széles homokos „tengerpartot” hoztak létre. A strand, szezonban, 9.00-19.00 óráig tart nyitva, ahol úszómesteri felügyelet és elsősegély nyújtóhely is van. Az ide érkező vendégek kényelme érdekében a part mentén egy kemping és komfortos faházak találhatóak.

Algyői keresztek (2025)

Téglás utcai kereszt

Bertók Mária-kereszt, 1939

 

Tary Mihály-kereszt, 1885

Közösségi tér (2025)

Algyő turisztikájának egyik fő vonzereje a Tisza mellet kialakított folyami szabadidős és sport tevékenységek gyakorlására alkalmas terület jelenti. Az itteni horgászhelyek és kikötők a vízi turizmus szerelmeseit várják. A szabadstrandon pedig deszka-sétány, napernyők, strandröplabda-pálya, elsősegélynyújtó hely, öltözők, tusolók, illemhelyek, büfé valamint bográcsozó és tűzrakó-helyek is találhatóak.Az Algyői Vízisport Egyesület telephelyének a Közösségi Tér ad otthont, ahol lehetőség van megismerni a vízi sportokat is, például a kajakozást, a kenuzást vagy a sárkányhajózást.

Algyői Futókörök (2025)

Algyő község határában található ártéri erdő természetvédelmi szempontból érdekes védett növények és madarak élnek. A Tisza árterének nyárfaerdeiben és füzeseiben nem csak az élővilág érdekes, hanem remek festői környezetet biztosít a kirándulás és túrázás kedvelők számára is. Nem csoda hogy, az algyői településvezetés itt alakította ki azt az öt futókör, amely árvízvédelmi töltésen és az ártérben is halad. 

Az útvonalak kiindulási pont minden esetben a Tiszavirág Szabadstrand büféje, és a kiválasztott kör színével jelölt virágokat kel követni.

Fésűs korallgomba (Clavulina coralloides)

A fésűs korallgomba lombos és tűlevelű erdőkben egyaránt megtalálható, gyakran nagy csoportokban él.

A puha, törékeny korallalakú gombafaj júniustól októberig terem, de nem ehető.

Boszorkánysziget (2025)

A szegedi Boszorkánysziget formája egy 1786-os térképen látható legjobban, amely akkoriban még valóban kettészelte a Tiszát. A ma már csak nevében sziget az egykoron itt megejtett boszorkány kivégzések miatt kapta nevét.

A Boszorkánysziget napjainkban egy bokrokkal, cserjékkel benőtt csendes, nyugodt ártér, ahol egy kellemes sétaút is található.

Túra: Csongrád-Csanád kerékpáros útjai 1. rész (2024)

„De a kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!”

(Ésaiás)

EuroVelo 11-es szakasza

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

 Felgyő – Dr. Nemere Zoltán síremléke – Szoborkert – Szent Vendel-szobor – Csongrád – Serházzugi Holt-Tisza – Tisza gát (EuroVelo 11) – Bődi rév – Szarka-holtág – Felgyői alsómajor – Vidre-éri-halastavak – Felsőmajori szélmalom – Felgyői felsőmajor – Geda-halom (?) – Maszlaghalmi iskola – Felgyő – temető – Szent István király-templom

Táv és szintemelkedés:

31,2 km/ 152 m

---

Felgyői határ

Felgyői keresztek (2024)

Alsómajori kereszt

Felsőmajori kereszt

 

Templom előtti kereszt, 1947

Temetői kereszt, 1987

Máté kereszt

Rontói keresszt, 2009

Maszlaghalmi iskola kereszt

Felgyői felsőmajor (2024)

Felgyő település központja 1965-ig felsőmajor volt, ahol uradalmi lakásokban laktak az emberek. 1835-ben még Szent Istvánról elnevezett templom is állítottak majorba, de ezt 50 évvel a megépítése után lebontották az elnéptelenedés miatt.

Felsőmajori szélmalom (2024)

A Felgyő határában álló szélmalom 1886-ban épült, és akkoriban a Felsőmajorban állt. 1993-ban a malom falakat kibővítésével készült el az itteni húsüzem, amely ma is működik.

Vidre-éri-halastavak (2024)

A felgyői halastavakat a Vidre-éri csatorna mellett, annak kiszélesítésével hozták létre.

Felgyői alsómajor (2024)

A mai Felgyő elődjét a török uralom után a gróf Károlyiak vették birtokba, akik majorokat építettek ide. Az uradalom központja ekkoriban a Felsőmajor volt, amelyet a felgyői Gazdasági Vasút kötött össze az Alsómajorral. Az utóbbiban az uradalmi szeszgyár, sertéstelep és istállók voltak kialakítva. A lóvasút innen további pályán csongrádi állomásig haladt, így lehetőség nyílt az uradalmi termények tovább szállítására.

Szarka-holtág (2024)

Felgyő egyik kiemelkedő természeti jelentőségű „szentélye" a Szarka-holtág, amely a gáton kívüli Szarka-rét után kapta a nevét. A holtág a Tisza-szabályozás során az 1863-1886 között végrehajtott átmetszéskor keletkezett. Az ezt követő időszakban a gáton belül egy varázslatos vízivilág telepedett meg vízimadarakkal és ősfákkal. A terület napjainkban a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, sőt az állóvizet Ramsari nemzetközi vízivadvédelmi egyezmény hatálya alá is besorolták.

Szent Vendel (2024)

A Csongrádot és Felgyőt összekötő út mellet áll egy Baldachin-tető alatt a juhászok, pásztorok, jószágtartó gazdák védőszentjének, Szent Vendelnek a szobra. A festett barokk szobor a talapzaton látható írás szerint 1820 körül készült.

Szoborkert (2024)

Csongrád külterületén, a Szegedi út mellett egy tanyában található Simmer Sándor fafaragó szobor kiállítása. 

A szobrász művészetét nem csak e helyeik, hanem az ország minden táján kedvelik, Visegrádon, Pécsen, Magyarbánhegyesen és Dunaszentbenedeken látható több szobra is.

Dr. Nemere Zoltán síremléke (2024)

Dr. Nemere Zoltán a kétszeres olimpiai bajnok 2001. máj. 6-án Csongrád és Felgyő között autóbaleset áldozata lett. 

A Szegedi út mentén, a tragédia helyszínén egymással szemben egy síremlék és egy emlékmű látható.

Tanösvénytúrák: Tájbéli értékeink Röszkén (2023)

A Beretzk Péter Természetvédelmi Klub 2016-ban „Tájbéli értékeink Röszkén” címmel hét tanösvényt alakított ki, amelyek mentén értékes és szép természeti területeket járhat végig az ide látogató. A polgármesteri hivatal mellett lévő információstáblától induló sétautak elősegítik Röszke és bővebb környezetének megismerését. A tanösvényekhez a tájékoztató táblák is tartoznak, de az ismeretszerzést segítik a szakmai tájékoztató füzetek is.

Gyálai Holt-Tisza (2023)

A Gyálai Holt-Tisza Magyarország egyik legnagyobb holtága, amelyet a Tiszaszabályozása során, a 19. század második felében a folyó átvágásával alakították ki. 

A Dög-Tisza néven is emlegetett holtág, több mint 18 kilométer hosszú, és három, egymástól lényegesen eltérő állapotú és vízminőségű „bögérből”, azaz szakaszból áll, amelyeket egymástól zsilipek zárnak el. 

A holtág kezelője, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 2023-ban kitakarította a medret és a partszakaszt, később pedig sétány szeretnének kialakítani a víz mellett.

Nádas-tó Bivalyos Ökosétány (2023)

Sándorfalva új turisztikai látványossága a Nádastó Szabadidőpark mellett létrehozott bivalyrezervátum, ahol a víztükör felett, embermagasságú nádasban sétálhatunk egy pallósoron az állatok között.

Az újonnan létrehozott 500 méter hosszú tanösvény vagy más néven ökosétány egy a természettel harmonizáló geometrikus építészeti különlegeség, amelyet a Paradigma Ariadné építészstúdió alkotott meg. A sétány mentén álló építmények többnyire fából készültek, a pallóssor vonalvezetése pedig egy ívet követ. A tanösvényen a bivalyistállón kívül három „merengő” is található, amelyekből a bivalyok életét figyelhetjük meg.

Az út legvégén egy kilátó vár, ahonnan szemügyre vehetjük a természet tájformáló erejét és a vízi világ csodáit. A meredek lépcsős épületet Báló Tiborról nevezték el, aki aktívan részt vett a környék turisztikai fejlesztésében.