Napsugaras tájház (2025)

Alsóváros emlékházának a településrészre oly jellemző napsugaras ház ad otthont, ahol a dél-alföldi népéletet mutatják be, valamint a két világháború közötti időszak használati tárgyait állították ki.

A tájházban az állandó kiállítás mellett az ünnepekhez kötődő népszokásokat bemutató programokkal várják a látogatókat.

Boszorkánysziget (2025)

A szegedi Boszorkánysziget formája egy 1786-os térképen látható legjobban, amely akkoriban még valóban kettészelte a Tiszát. A ma már csak nevében sziget az egykoron itt megejtett boszorkány kivégzések miatt kapta nevét.

A Boszorkánysziget napjainkban egy bokrokkal, cserjékkel benőtt csendes, nyugodt ártér, ahol egy kellemes sétaút is található.

Nagyállomás (2022)

A Szegedi Indóház téren álló épület régóta fontos szerepet tölt be a város életében, hiszen vonattal érkezők nagy része itt érkezik meg a városba, és a Nagyállomást pillanja meg előszőr.

A szegedi állomás elődje az 1854-es vasútépítést után készült el, a most láthatónál szerényebb formában. 1902-ben - az államosítást követően - a vasúttársaság a főépületet Pfaff Ferenc építész tervei alapján városhoz jobban illő historizáló stílusban átépítette. A Nagyállomást legutóbb 2006-ban újították fel, visszaállítva a műemlék épület múlt század elejei építészeti megjelenését. A szegedi állomás érdekessége, hogy az előtér és a vágányok között emeletnyi szintkülönbség van. Az állomás várótermében lévő pavilonok egyikében pedig a Vasúttörténeti Alapítvány vasúti relikviáiból, a közelmúltban berendezett állandó tárlatot szemlélhetik meg az ott keresztülhaladó utasok.

Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal (2022)

A ferences kolostor kerítésén több évtizeden csak Assisi Szent Ferenc szobra állt. A templom és a rendház legutóbbi felújításakor a kertben megtalálták Páduai Szent Antal szobrának töredékeit. Így 2011-ben a barokk szobrokat restaurálták és visszaállították eredeti helyükre. Érdekesség, hogy Pauli Hugó 1881-ben készült vízfestményén a kolostorkerítés téglaoszlopai több szobrot is látunk. Ezek közül néhány még ma is fellelhető a kolostorban.

Szent Ferenc a farkassal (2022)

Az alsóvárosi templom előtti parkban látható a Szent Ferencet egy farkassal ábrázoló szoborcsoport, amely alkotója Virág József volt. Az 1994-ben készült bronz alkotás évekig a ferences kolostor ebédlőjét díszítette, de nem oly régen kikerült a templom előtti parkba.

Bautzeni Mátyás-emlékmű (2022)

Az alsóvárosi katedrális oldalkapuja felett található egy Mátyás király-emlékmű, amelynek több másolata megtalálható az országban. A homokkő féldomborművet 1931 februárjában helyezték az épület falára, amely alkotói Strobl Alajos növendékei voltak. Az 1486-ban készített és a bautzeni városkapu kaputornyán látható Mátyás-emlékmű hű másolatát Klebelsberg kultuszminiszter ajándékozta a Szegedieknek.

Havas Boldogasszony római katolikus templom és kolostor (2022)

A Szeged található alsóvárosi ferences templom és kolostor a Pannonhalmi Bencés Főapátság után Magyarország második legrégibb ilyen jellegű épületegyüttese.

A hagyomány szerint az alsóvárosi templomot Mátyás király építtette, erre enged következtetni, hogy a király 1465-ben országgyűlést tartott a templom kertjében és a ferenceseknek adta palástját, melyből később miseruha lett

A mostani templom elődje egy Árpád-kori román stílusú ispotálytemplom volt, amelynek a Szent Péter volt a védőszentje. E templom falainak felhasználásával épült a 14. század közepén a maival nagyjából megegyező háromhajós csarnoktemplom és a torony. Az építkezések befejeztével, 1509-ben szentelték fel a templomot a – római Santa Maria Maggiore nyomán – Havas Boldogasszony tiszteletére.

A török hódoltság alatt nem volt könnyű a templom és a környékbeli keresztények élete. A viszontagságok ellenére az alsóvárosi templom volt a török birodalom legszebb keresztény temploma egy 17. századi feljegyzés szerint. Ekkori időkhöz kapcsolódik a rend egy legendája, miszerint az oszmánok elöl menekülő szerzetesek a Csöpörke-tóba rejtették a Segítő Boldogasszony főoltárképet és csaknem száz esztendeig rejtőzködött itt, még rá nem találtak.

A rendszerváltás után újjáalakult rend napjainkban is lakja az épületet, sőt egy látogatóközpontos is kialakítottak a 1713–1772 között készült barokk épületben. A csak vezetéssel látogatható kolostor külső udvarban egy gyógynövénykertben található, ahol megismerkedhetünk az itt termesztett növényekkel. A szerzetesrend rendszeres szervez hagyományőrző foglalkozásokat is a szegedi családok számára. A kolostor és a templom közötti kerengőn kicsiny kőtár várja a látogatókat. Az emeleti részen pedig egy kincstár található, amelynek egyik különlegessége Marchiai Szent Jakab 15. századból való széke.

A sekrestye kétszintes főoltára a leghangsúlyosabb kora barokk jegyeket magán hordozó hazai alkotás. Szobrai a Máriának behódoló szentek udvarképét ábrázolják. Az alsó sorban balról jobbra Szent Gellért püspök, Szent László és Szent István királyok, valamint Szent Adalbert püspök van. Fölöttük Szent József, Szent Antal, Szent Rókus, Szent János, Szent Ferenc, Szent Imre.

Ball felöl a bejáratnál található a templom második leghíresebb oltárképe, a Fekete Mária. Morvai András alkotása egy másolat másolata, az eredeti képet Nagy Lajos király küldte 1382-ben Czestochwaba, hogy Hedvig leányának az új hazájában lelki támasza legyen. Az idők folyamán sajnos a kép elsötétült és kultusza is alábbhagyott. 1924-ben Juhász Gyulát is megihlette és azonos című versével rótta le a tiszteletét az alkotás előtt.

Segítő Mária-szoborcsoport (2022)

A Szeplőtlen fogadtatás mészkőoszlop Szeged legkorábbi emlékszobrainak egyike volt egész 1944-ig, amikor is találat érte és ezért lebontották. A 18 század közepére datált szoborcsoportot a kolostorban folyó építkezések során találták meg, majd 42 év után restaurálták és újjáépítették. 2006-ban került végső helyére az Alsóvárosi ferences templom bejárata elé. Az oszlop tetején a Segítő Mária látható, két oldalán pedig Szent Anna és Szent Joachim alakja látható.

Mátyás király tér (2023)

Szeged Hunyadi Mátyás egyik kedvenc városa volt, ezért is kapta a város legrégebbi templomát körülőlelő park az uralkodó nevét. A téren sokféle növény, pl. platánok, nyárfák, ezüstjuharok, japánakác, hársak, oszlopos tölgy, és óriási tölgyfák találhatóak. Itt áll még a környék legfontosabb épülete a ferences templom és a hozzátartozó kolostor, de több szobor és díszkút is található a parkban.

Szeged egyik legfontosabb egyházi eseményét, az augusztusi havi Boldogasszony búcsút is itt rendezik meg, ahova a környékről, és ország minden részéről egyaránt özönlenek zarándokok.

Vadkertitéri Feszület (2021)

Szeged egyik legszebb és legrégebbi keresztje a Vadkerti téren áll, amelyet barokk szobrok díszítenek.

A feszület 1817 körül egy járványt követően készülhetett, állíttatója pedig feltehetően a tér névadója, Vadkerti József volt, aki az alsóvárosi "ispotály" gondnoka volt. A 2002-ben a műemlék szoborcsoport restaurálták, amelyet Bánvölgyi László szegedi szobrászművész végezet el.

Hétfájdalmú Szűzanya temetőkápolna (2021)

Szeged az Alsóvárosi temetőben található kápolna 1878-ban épült Oltványi Pál, prépost jóvoltából.

A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére emelt épület a halottak oltalmára, és az élők vigasztalására készült.

Ferenc-rendi halottak síremléke (2021)

Szegen az Alsóvárosi temetőben látható a Ferencrend halottainak emléket állító szobor.

A síremlék Bicskei Karle István alkotása, és 1940-ben készült el.

Medencés kikötő (2017)

A szegedi Medencés Kikötő az 1980-as években épült ki a Tisza jobb partján, és mintegy 3 hektárnyi területen fekszik. A kikötő szoros kapcsolatban van a Tisza folyóval, ezért a vízmélysége a folyó aktuális mélységétől függ, amely átlagosan 3 és 12 méter között változik.

A kikötőben Tisza őshonos halai foghatóak, de a Szegedi Herman Ottó Horgászegyesület is telepített bele halakat, főleg pontyot, csukát és süllőt.

Vízterületen horgászni csak érvényes engedéllyel lehet! 

Boldogasszony-kútszobor (2015)

A Hősök kapuján áthaladva, a Boldogasszony sugárúton már alsóvárosban járunk. Itt található város talán legszebb szobor alkotása a Máriát mintázó kútszobor.

A Markup Béla finom barokk stílusú alkotása 1929-ben készült és Isten anyját földgömbön állva, puttókkal körülvéve, a katolikus ikonográfia szigorú szabályainak megfelelően ábrázolja. Az egyébként szintén műemlék Walder Gyula iskolaépületnek a homlokzatát díszítő műkő szoborcsoport fölött a régi magyar himnusz sorai olvashatóak.

„Boldogasszony anyánk, régi nagy patrónánk, anyai palástod fordítsd oltalmunkra. Magyarországról, édes hazánkról ne feledkezzél meg.”

Kapisztrán Szent János (2013)

Az Alsóvárosi kolostor udvarában az 1922-ben készült, Kapisztrán Szent János 180 cm magas bronz szobra. Damkó József alkotása eredetileg a Fájdalmas Szűzanya oltár mellett állt, de később áthelyezték a kolostor udvarába. A szobor a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.