A szolnoki Tiszaparti sétányon lett felállítva a korábban a Volán irodaház aulájában pihenő tiszavirágpár szobor. Varga Gábor alkotását eredetileg a Pelikán bevásárló központba tervezték, de méretei miatt oda nem fért be.
Az új Tiszavirág híd, városi hídfőjénél látható Szolnok I. világháborús hősi halottjainak emlékműve.
Az emlékművet 1926-ban a városközpontban állították fel először, amely megalkotója Szentgyörgyi István volt. Az elkészült emlékmű felavatására 1926. október 10-én került sor, az ünnepségen megjelent József főherceg.
Szolnok legújabb büszkesége a Belvárost a Tiszaligettel, a Tiszán átívelő új gyalog és kerékpáros híd, a Tiszavirág híd.
A tiszavirágot mintázó építményt 2011-ben készült el a Pont-TERV Zrt. és az A.D.U. Építész Iroda Kft. tervei alapján. A nem mindennapi szépségű híd főtervezője pedig Pálossy Miklós okleveles építőmérnök volt. A városlakók által is kedvelt híd a 444 méter hosszúságával Közép-Európa leghosszabb gyaloghídjának számít, sőt a Tiszavirág lett az Év Hídja 2021-ben hazánkban.
A 17. század elején kezdtek a helyi lakosok a reformációhoz csatlakozni, 1637-ben Mészáros Benedek egy kelyhet adományozott a felekezetnek. Az alvégi falurészben 1777-ben készült el a kőtemplomuk, amely megépítését a váronyi péli Nagy család támogatta. Az épületen mai formáját 1845-ben nyerte, ugyanis ekkor toronnyal toldották meg a templomot.
Tószegen 1925-ben már állítottak egy I. világháborús emlékművet, amelyet Medgyessy Ferenc készített el. 1944-ben szovjet katonák ezt az emlékművet felrobbantották, de a maradványokból 1958-ban egy emlékoszlopot alakítottak.
Az I. világháború kezdetének 100. évfordulója alkalmából egy helyi egyesület újra elkészítette az egykor itt álló szobor másolatát, amelyet Kampfl János készített el.
A Hősi emlékmű a római katolikus templommal szembeni téren látható.
Tószegen már a 18. század elején állt egy fából és sárból készült templom, amelyet a reformátusok elfoglaltak, de ez az épület hódoltság végére azonban elpusztult.
A mai Szent Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt barokk templom 1755-ben épült, Balogh János földesúr jóvoltából. Az épületet 1806-ban kibővítettek, és ekkor tornyot is emeltek hozzá. 1913-ban az addigra elkorhadt toronytetőzete, hogy szükséges volt annak átépítése.
Tószegen a Szent Mihály templom főbejárata előtt egy Kálvária ábrázolás látható.
A talapzaton álló kőkereszten a megfeszített Jézus, mellette lent a térdelő, kezeit imára kulcsoló Mária Magdolna látható. A kereszt mellett pedig kétoldalt, önálló talapzatokon Szűz Mária és Szent János szobra áll.
A Kálváriát Varga György és neje Újházi Mária 1913-ban állíttatta. A szobrokat Somogyi Soma kőfaragó és fia készítették.
A Hugyin-part Várkony és Tószeg között kb. feleúton, a Tisza védőgátjának oldalában helyezkedik el. Valószínűleg a napjainkban látható 1 méterre kiemelkedő domb jelzi annak a falunka a helyét, amely a középkorban itt húzódott.
1952 tavaszán gátépítés közben 95 avar sírt találtak a Hugyin-parton. Az akkori feltárás során csak egy-két sírt azonosítottak, a föld alatt rejtőző avar temetőben valószínűleg több lelet is található.
Az Endre király út és a Somogyi Béla út kereszteződésében alakította ki emlékparkját a tiszavárkonyi városvezetés.
A 2017-ben létrehozott parkban Harangozó Márton helyi fafaragó alkotásai láthatóak. Többek között helyet kapott itt székelykapu, 48-as emlékmű, 56-os emlékmű, és a „Korona és kard” találkozásra emlékező kopjafa is.
Az Endre király úton található református templom 1818-ban épült késő barokk stílusban. II. József türelmi rendeletét követően Tiszavárkony földesura, pélyi Nagy István szerezte az engedélyt a templom felállítására.
A templom belső terében még az eredeti barokk padok láthatóak.
A település központjában, a Hősök terén áll a hazáért az I. világháborúban hősi halált halt tiszavárkonyiak emlékműve. Az 1924-ben felállított emlékoszlop Czeglédi Sándor szolnoki kőfaragó mester alkotása.
A római katolikus templom mellett látható az egykori tiszavárkonyi plébános, Kenyeres Lajos szobra, amely atya hősi halálának hatvanadik évfordulójára készült el.
A jóravaló plébános 1957-ben Vezsenyből egy hittanóráról a Tisza gátján hazafelé tartott, amikor megölték. Kenyeres Lajos halállát az okozta, hogy abban az időszakban emelte fel hangját az elnyomás ellen, amikor ezt a karhatalom még erőszakkal bűntette.
Tiszavárkony és Vezseny között, a gáton áll egy kopjafa, amely a Kenyeres Lajos ellen elkövetett merénylet helyét jelöli. Minkét alkotás Harangozó Márton munkája.
Várkony első temploma a tatárjárás után már állott, sőt 1551-ben két templom is megtalálható volt a falu területén. Ekkor már a kisebbik régóta elhagyott, és romos állapotban állt. A nagy templom pedig valószínűleg a faluval együtt elpusztult a törökidőkben.
Az idetelepülő katolikusok 1728-ban építették meg fából a náddal fedett vályogtemplomukat, Pélyi István földesúr támogatásával. 1812-1817 között a romossá vált épület helyére új templomot emeltek a Vallásalap segítségével. Az elkészült a barokk templom a Kisboldogasszony titulust kapta.
A Nagykun-Szolnok Megyei Népművészeti Egyesület alkotóház a Tiszavárkonyon közvetlenül a Tisza partján található.
Az alkotóház főépülete egy jellegzetes parasztház, amelyet 1985-1988 között épített fel az egyesület. Az Alkotótelep ezt követően kézműves foglalkozásoknak, nyári táboroknak, és népi kézműves bemutatóknak adott helyet. De sajnos a nádfedeles ház 2016-ban leégett, jelenleg felújítás alatt áll, és a telep nem látogatható.
Tiszavárkonyra az 1870-es években érkeztek a zsidó birtokosok, akik a II. világháborús üldözéséig a település lakói voltak. A községi köztemetőben mai napig láthatóak a zsidó síremlékek, amelyeket a képviselőtestület helyi védelem alá helyezett.
Tiszavárkony és Vezseny között a Tisza szomszédságában található az a kis liget, amely Endre király-emlékművet rejti.
Tiszavárkony fennállásának 900. évfordulójára készült alkotás helyét a Vár-dombnak is nevezik, ezzel utalva az itteni erősségre. Az 1958-ban emelet emlékmű egyébként Endre és Béla egykori találkozás helyét jelöli. Ezt a történelmi eseményt korona és kard jelenetként szoktak emlegetni. Várkony akkoriba várral rendelkező királyi udvarhely lehettet, de tiszai átkelőhely is volt. I. Endre (I. András) király és Béla herceg itt találkoztak 1059-ben, hogy a trónöröklést megvitassák.
A Kossuth Lajos és Fő utca sarkán álló kupolás épület, egyike Vezseny legszebb és legrégebbi épületeinek. A régen általános iskolakén üzemelő épület 1926-ban készült, és két tanterem, tanítói lakás kapott helyet benne.
Vezseny református temploma a Tisza szomszédságában áll, amely vize már többször nyaldosta az épület lábazatát, legutóbb 2000-ben.
A tornyos, egyhajós műemléképület 1720 környékén épült barokk stílusban. A templom belsőben régi, falazott stukkódíszítéses szószék található, amely későbarokk stílusban készült 1800 körül.
Vezseny első Szent István-kápolnája a 19. században épült vályogból. Az épület 2000-ben az árvíz és a belvíz miatt súlyosan megsérült, használhatatlanná vált.
A lebontott kápolna helyére 2001 és 2006. között épült meg az új, csónakot formázó épület. A hajó ősi szimbóluma a településnek, az itteni víziközeli életre és a Tiszával való kapcsolatra is utal.
Az épület belsejében található főoltár az országát felajánló Szent István térdelő alakját és a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja.
Vezseny központi részén egy szokványosnak nem igazán mondható Trianon-emlékmű áll.
A békediktátum 90. évfordulója alkalmából felállított kompozíció Harangozó Márton alkotása, amely egy hármas halmon álló kettős keresztet és egy sírdogáló anyókát jelenít meg.
Az égervölgyi pihenőtől indul az a tanösvény, amely kb. 1.5 km hosszú vezet a tó mellet és közben bemutatja környék élővilágával.
A pécsi városüzemeltetés által létrehozott sétaút információstáblái az itteni fafajokkal, gomba fajokkal, a téli és nyári madárvendégekkel, a víztározó tó kialakításával, a névadó hegyvidéki égerliget erdőtársulással foglakozik.
Pécs északi részén több völgy vezet a Mecsek belsejébe, de ezek közül is kiemelkedik a szépséges Éger-völgy.
A mesebeli erdő és az itteni romantikus tó partja kiváló családi kirándulóhely néhány pihenőhellyel, és rengeteg forrással. A völgyön egy kicsi patak is áthalad, amely vizét gátak, és parányi vízesések színesítik. A meghit erdei környezetben egy erdei tornapálya, és a környéket bemutató tanösvény is várja a kirándulókat.
Az éger-völgyi Farkas-forrás a Szörnye-völgy becsatlakozásánál, a piros sáv jelzésű turistaút mentén található.
Az alsó triász korú homokkőből és aleurolitos homokkőből kilépő forrást 1921-ben foglalta a TTE pécsi csoportja. 1961-ben az egyesület megalakulásának 50-évfordulója alkalmából a foglalást átépítették, amely ekkor nyerte el mai formáját.
A Négybarát-forrás a Szuadó-tető alatt, a piros sáv jelzéstől nem messze fakad.
A vízkilépés a nevét a négy jó barátságban lévő foglalójáról kapta, az ő monogramjaik az építményen ma is láthatóak. 1964-ben foglalt forrás eleinte merítős forrás volt, mai formájátcsak 2015-ös felújításakor kapta.
A Négybarát, azaz Baranyai Aurél, Csokonay Sándor, Millner Jenő, és Millner Pál emlékét egyébként a Cinke-tanyánál található emlékkő őrzi.
Az Éger-völgy felső részében, a Cigány-völgyben található a Gégen-kút.
Valószínűleg a forrást 1943-ban foglalta a Mecsek Egyesület, de elképzelhető, hogy már korábban 1939-ben is befoglalták. Az 43-as munkálatokban résztvevő Csokonay Sándor szerint egy Gégen botanikusról lett elnevezve.
A piros kör jelzésű úton közelítve, a forrástól mintegy 5 m-re apró vízesést hoz létre a patak, ahol a mésztufakiválás jól megfigyelhető.
A Fecske-forrás az Éger-völgyben, a zöld sáv és a kék kereszt jelzésű turistautak kereszteződésétől nem mesze található. A vízkilépést Marton József erdőgondnok tárt fel, a foglalást pedig a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. végezte 2001-ben, Fekete József (építész) fia tervei alapján. A forrás építménye egy fecskefészekre hasonlít, innen ered forrás neve.
Pécs nyugati részén mintegy 50 hektáron húzódik a Mecseki Parkerdő, amely legromantikusabb része az itt található Égervölgyi tó és annak festő környezete.
A változatos domborzati viszonyok között húzódó Éger-völgyben lévő tavat 1974-ben hozták létre mesterségesen, úgy hogy a völgy patakjának vizét gáttal fogták fel. Az egykori legelők és rétek helyén létesített Égervölgyi tó területe a Nyugat-Mecsek és Pécs kedvelt kiránduló helyévé vált az elmúlt évek során.
Az Égervölgyi tó partján tanösvény, tűzrakó helyek, esőház, asztalok, padok is találhatóak.
A Nyugat-Mecsekben, az Égervölgyi tó nyugati oldalában található a Delelő-kút.
A forrás egy hatalmas csodaszép bükkfa tövéből lép ki, foglalása 1961-ben készült Pécs Városi Idegenforgalmi Hivatal megbízásából. 1974-ben átépítették a forrást a tó kialakításakor, és ekkor kapta a Delelő-kút nevet, emléket állítva annak, hogy az 1930-as évek előtt a mai tó helyén még legelő volt.