„Kárpátok nekem a zselici dombokés zúgó Tisza, a lomha Kapos,sorsom sodrának megtisztuló árjaemléket és vágyat szelíden összemos;messzeség és mélység partok közt feszül,hogy ne maradjak soha egyedül.”
(Szirmay Endre)
Partok között |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése