Túra: Mályvád 30 (2015)

Szaladj, szaladj te gyönyörű csoda fenevad
me-menekülj mert a nyomodba egy csapat halad
akik ha kell, uhuh, árkon és bokron
mennek utánad mert nem tudják hol is van az otthon.

Ráharaptak a rajtra, kezdődött a hajsza
az ősmagyaroknak csak úgy lobogott a bajsza
bár zagyva a Hunorok hogy is lettek elhagyva,
ám a fenevad üldözőit messzebb és messzebb csalta”

(Sub Bass Monster)

Hegyvidéki hangulat


























A túra hívatalos térképe

Útvonal:

Gyula, Implon J. Ált. isk. – Vár VárfürdőDuzzasztóGyulavári kastély – Solymos – Mályvádi Őstölgyes – Sitka – Galagonya tanösvény – Városerdő – Gyula, Implon J. Ált. isk.



Táv és szintemelkedés:

30 km/ 30 m



Reggel az erdőben


Erkel-tó (2015)


A horgásztó a dobozi út mellett található, és rendezett parkosított terület veszi körbe. 
A tó vízének cseréjét az Élővíz-csatornán keresztül a Fehér–körös látja el. A tó halállománya nagyszámú süllőből, és más egyéb hazai hal fajtákból áll. De az utóbbi években a keszeg félék is kezdenek megtelepedni itt. Az Erkel-tó a szomszédos Rákóczi-tóval együtt közös felügyelt alatt áll, a "Kiss Horgásztavak" felel a gondozásásukért.

Galagonya tanösvény (2015)


A városerdei parkerdőben húzódó Galagonya tanösvényt a helyi erdészet alakította ki a környék ökoszisztémájának megismertetése érdekében. A sétaút sok érdekességet feltár a környékre jellemző életközösségekből 14 állomáson keresztül, de csak háromhoz tartozik információs tábla, a többi pontot egy ellenőrző füzet segítségével lehet megfejteni. A tájékozódást segítő füzetet a kiindulópont közelében található erdei iskolába lehet beszerezni. A pihenni vágyókat még padok, asztalok és szalonnasütő helyek várják.



A tanösvény adatai
Táv: 1,2  km
Állomások: 14
Üzemeltető: Dalerd
Füzet: van

Biri-tó (2015)


A Bíri-tó egy igazi erdei vizes élőhely a Mályvádi erdő középén.

Piros tinóru (Xerocomus rubellus)


A piros tinóruval májustól októberig lomberdőben, főleg tölgyesekben és erdei utak mentén találkozhatunk. A feltűnően szép piros gomba elég ritka gomba, ezért lehetőleg csak kóstolóra valót szedjünk belőle.

Közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris)


A közönséges gyújtoványfűvel réteken, szántók szélén, utak mentén virágzik július és október között találkozhatunk. A növény nemesített rokona az oroszlánszáj, amely kiskertek gyakori virága.

Gyulai vár (2015)


Gyula ékessége és büszkesége a belváros szívében álló középkori téglaerőd, amely Közép-Európa egyetlen épen maradt sík vidéki vára. A történelmi épületet egy hozzá méltó ősfás park és a várárokból kialakított csónakázótó szegélyezi.

Az itteni uradalmat még 1403-ban Zsigmond adományozta egy helyi bánnak, aki kiemelt jelentőségű várat építtetett. A későbbiekben Mátyás király fia, Corvin János palánkfallal, ágyútoronnyal és rondellával bővítette a várat, hogy megerősítse a védelmi rendszerét. Így nem meglepő, hogy a török ostromok alatt a magyarok várkapitánya 14-szer verte vissza Szulejmán szultán seregeit a falak alatt. A gyulai vár mondhatni egész jól viselte a török harcokat, és még a Rákóczi-szabadságharcban is szerepet kapott.

1956. után indult meg a vár régészeti feltárása. Napjainkban pedig már színvonalas történelmi kiállítással rendelkező vármúzeum és egyedülálló hangulatú színház működik a téglafalak között.


Fehér-Körös (2015)


A Fehér-Körös Romániában, az Erdélyi-érchegységben ered, majd a Fekete-Körössel történő összefolyása után Kettős-Körösként folyik tovább a Tisza felé. A vízfolyás Gyula városán keresztül folyik, amelyet a helyiek "Kiskörösnek" is neveznek.
A folyócska ellentétben Fekete testvérével, szinte egyenesen halad kiásott medrében a sanazugi torkolat felé. A Fehér-Körös gazdag élővilággal rendelkezik, de a vízi sportolásra és horgászatra is alkalmas. A folyóban fogható halak: a menyhal, a süllő, a selymes durbincs, a magyar és a német bucó.

Várkert (2015)


Gyula igazi ékessége a vár és a fürdő között húzódó sétány, amely az Almásy kastély egykori parkjából lett kialakítva.

A történelmi környezetben fekvő parkot az 1700-as évek elején, az első kastély építésekor alakították ki. Az arborétum jellegű kertben napjainkban olyan famatuzsálemek és érdekes fák is megtalálhatóak még, amelyek országos oltalom állnak. Sőt az itteni a régi tölgyfák árnyékában alkotta meg Erkel Ferenc „Bánk bán” című művét.
A fák mellet cserjék, évelő és egynyári virágok alkotják a parkot, de található itt még egy csónakázótó is, amely nyaranta megtelik a vizet kedvelő szárnyasok sokaságával.


Gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély (2015)


Gyulán, a várral szemben áll az egykori Wenckheim-kastély, amelyet már többször átépítettek az évek során, sőt egyszer lángnyelvek is mardosták. Az épületet legutóbb a 19. század elején építették újjá, ekkor kapta a mai barokk-copf stílusát. Az Alföld területén ritkaságnak számít, hogy a kastély épülete és vár egységes építészeti együttest alkot. Napjainkban az épületben megtalálható eredeti állapotában megmaradt barokk konyha, amely egy igazi különlegességnek számít országban. 
Kultúrtörténeti szempontból érdekessége az épületnek még, hogy az Erkel család három generációja is kötődik a kastélyhoz.

Üllési Horgásztó (2015)

























A település külterületén, a Kiskunhalas felé vezető út mellett található az Üllési horgásztó. A tó 7 hektáros vízfelületével igazi horgászparadicsom. Halállománya főként pontyból, kárászból, keszegből, amúrból és csukából áll. A tó közvetlen környezete egy igazi pihenőpark, ahol játszótér, bográcsozó helyek, padok és asztalok is találhatóak. A természet szerelmeseinek kedvére egy tanösvény lett kialakítva a tó körül.

Sáfrik-féle Szélmalom (2015)


A Sáfrik malom Kiskunhalas első országosan védett műemléképülete volt, amelyet 1860-as években épített Hunyadi Antal. Sáfrik József szélmolnár 1901-ben vásárolta meg, és alakította át felülhajtós, négyszintes holland típusú szélmalommá. 
A ma is működőképes ipartörténeti építményt a Pásztortűz Egyesület gondozza és szervez itt programokat.

Szent Péter és Pál apostolok templom (2015)


A kiskunhalasi macskaköves Szentháromság tér hemzseg a katolikus műemlékben, a késő barokk katedrálison kívül kálvária, és több szentnek is áll szobra itt.

1767-ben Mária Terézia parancsára, Gróf Grassalkovics Antal kezdte meg egy toronnyal és kriptával rendelkező csarnoktemplom építtetését. Végül a Gföller Jakab tervei alapján elkészült épületet 1770-ben Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel. 

A szentély főoltárának képe Péter és Pál búcsúját ábrázolja kivégzésük előtt, a templom freskóit pedig Karol Malczyk és Pawlik Milanda lengyel festőházaspár készítette.

Sós-tó (2015)

A várostól északra az 53-as út mellett található a környék közkedvelt horgászhelye a kiskunhalasi Sós-tó. A tó és környéke nem csak a horgászat szerelmeseinek nyújt kikapcsolódást, hanem a pihenni és kirándulók számára is. A vízfelület partján felállított kilátóból pompás kilátás nyílik a természetvédelmi területre, sőt a mellette elterülő parkerdőben pedig kellemes sétákat tehetünk.

A folyószabályozások előtt a környék egy egybefüggő mocsaras terület volt, de a tó gyógyító hatású vizét már 1878-ban felismerték és használták. 1999-ig a vízfelület gyógyhatásának köszönhetően Európa-hírű fürdő kultúra alakult a város mellett, de sajnos a szigorodó vízminőségi előírások miatt a strandfürdő engedélyét bevonták.



A helyi horgász egyesület végül megoldotta tó vízének utánpótlását, és a környék a pecások birodalma
lett. A vízfelületen, és az azt körülölelő nádas és gyékény szegélyekben védett növény- és állatfajok találtak otthonra. A ritka növényeken kívül számos védett és fokozottan védett állatfaj fordul elő. A kiskunhalasi önkormányzat a tavat, és a mellette elterülő parkerdőt 2005-ben helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánította. Így manapság már a turisták kényelmét szolgálja az erdő gondozott pihenője és a parton felállított impozáns kilátó. Műemléki szempontból két fontos objektum található a tó szomszédságában, az egyik egy Árpád-kori temető emlékjele a parkerdőben. A másik pedig a 19. század elején épült klasszicista Sóstó Csárda, amely meghitt környezetben kiváló konyhával fogadja a vendégeket.

Jézus Szíve és Lisieuxi Szent Teréz templom (2015)


A 20. századi népességnövekedés következtében a városban megszaporodott a katolikus vallásúak létszáma, ezért megnőtt az igény egy felsővárosi templom építésére. 
Az elemi iskola melletti Erzsébet királyné kert szomszédságában végül 1932-ben kezdődtek meg a munkálatok, amelyet Tóth Lajos vállalkozó vezetett. A templomnak kettős titulusa van: Jézus Szíve és Lisieuxi Szent Teréz. 

Hősök tere szobrai (2015)



1929-ben felavatott hősi emléket Hikisch Rezső építész tervezte, és olyan méltóságok jártak a szobornál már, mint Horthy Miklós és Habsburg József Ferenc főherceg.
A piramisszerű talapzaton álló kompozíciót a mozgalmasság helyet inkább tisztelet, és a méltósággal viselt szomorú hangulat uralja.



Az 1930-as években indult országzászló-állítás mozgalom egyik helyi képviselője a Hősök terén felállított
emlékmű. A turul madarat és koronát ábrázoló szobort egy ízben le is bontották, majd 2001-ben a régi fotók felhasználásával Székely Tibor építész és Faragó János kőszobrász visszaállították az alkotást az eredeti állapotára.

Városháza (2015)

Kiskunhalas a Bács megyei városoknál már megszokott impozáns városházával rendelkezik.

A Hősök terének szomszédságában álló épületet a kecskeméti mester, Fischer Ágoston építette 1833-1834-ben, klasszicista stílusban. A század forduló után szecessziós épületszárnyakkal bővítették, amely magyaros díszítőelemeket kapott. A műemlék státusszal rendelkező építmény a közigazgatáson kívül sok egyéb funkcióval rendelkezik, például: színház és étterem található a falai közt.

Ezredéves emlékmű (2015)


Csanytelek Fő terén áll az Ezredéves emlékmű, amelyet 1896-ban állíttattak a község polgárai.

Szűz Mária kereszttel (2021)



Nepomuki Szent János templom előtti templomkert kerítésében egy különleges kőkereszt látható, amely a megfeszített Krisztust Szűz Máriával együtt ábrázolja. A keresztet a templom újjáépítését követően, 1901–1904 között állították.

Nepomuki Szent János templom (2015)



Csanyteleken a Kossuth utcába található a falu egyetlen temploma, amely az eklektika (késő klasszicista) stílus jegyeit viseli magán.

A település első temploma, fából készült 1804-ben, és akkor még nem volt össze építve a harangtoronnyal. A rossz állapota miatt azomban bezáratták az építmény, Gróf Károlyi István 1841-42-ben építette meg a mai is kitűnő állapotban lévő katedrálist.

Nepomuki Szent János (2015)



Csongrád megyében lényegesebb nagyobb kultusz övezi Nepomuki Szent János tiszteletét, mint más megyékben. Jól példázza ezt az is, hogy Csanyteleken az egykori fatemplomnak és új kőtemplomnak is a folyóvizek és hidak védőszentjét választották titulusnak felszentelésükkor.

A templom kertben található barokk alkotás ma az egyik legszebb Nepomuki Szent János szobor a környéken. Valószínüleg az itt álló műáalkotás egykoron a csanyi pusztában volt elhelyezve, és 1840 körül készült.

Magas kígyószisz (E. italicum L. syn. E. altissimum Jacq.)


A szennyesfehér virágú növény erdőtisztás-gyepekben, gyepekben szórványosan fordul elő.

Keserű csucsor (Solanum dulcamara)


A burgonyafélékkel rokon keserű csucsor egy szép, de mérgező virágos növény.  Az ebszőlőnek is nevezett növény június-szeptember folyamán virágzik, nyirkos erdőkben, mocsár-és lápréteken, vágásokban, ártereken.

Keleti kéneslepke (Colias erate)


A kelete vagy más néven csángó kéneslepke harminc éve Magyarországon még ismeretlen fajnak számított, de napjainkban már az ország déli részein a leggyakoribb kéneslepke faj.
A lepke mindenütt előfordul, áprilistól novemberig repül, a hernyójának tápnövényei here félék.

Felfutó sövényszulák (Calystegia sepium)


A szulákot könnyű felismeri földön heverő-kúszó száráról, és hófehér virágáról. A virág a nedves termőhelyet kedveli: patakok partján, nádasokban, mocsarak szélén, vizenyős réteken virágzik júliustól szeptemberig.

Csaj-tó (2015)


Sándorfalvától Csanytelekig húzódó pusztaszeri tájvédelmi körzet híres a szikes taviról és kiemelkedő madárvilágáról. A védett terület egyik leghíresebb madámrezervátuma a Csaj-tó, amelyet közösen birtokol a halgazdaság és a nemzeti park. A három falu (Baks, Csanytelek, Tömörkény) által határolt tóról részletes beszámolót közölt a Nationakl Geographic egyik száma is.




A tó rendszere nagyon hasonlít a szegedi Fehér-tóhoz, hisz itt is a mélyebb vizű halastavak fontos pihenő és táplálkozó helyei a hazánkon átvonuló réce- és libaféléknek. A sekélyebb tó foltok pedig a gázlómadaraknak nyújtanak tökéletes életteret. A tóegységeket határoló gátak mentén található nádasokban pedig hazánk összes gémféléje költ. A Csaj-tó híres még arról is, hogy Magyarország szárnyas faunájának egyharmada megfigyelhető itt.

Persze mint minden rezervátum engedéllyel vagy vezetett túra keretében látogatható. Ugyanis a nemzeti park rendelkezik egy madármegfigyelő toronnyal és egy lőréses lessel, amely érdekes kikapcsolódást nyújthat minden korosztály számára. Tehát mielőtt neki vágnál bebarangolni a tó környékét, informálódj a KNP oldalán.

Ha tónak van igazi ura a madarakon kívül az Máté Bence a természetfotós, akinek több lese is található a területen, és évről-évre itt készíti el díjnyertes fotóit.