Tanösvénytúrák: Betyárdombi tanösvény (2021)

A Betyár-dombi tanösvény 2010-ben került kialakításra a Táborfalvához tartozó, egykori katonai területen. A Turján-vidékre jellemző homokbuckás, erdőben nem ritkák méretes erdei fenyők, és az öreg borókák sem.

A Betyár-dombi tanösvény helyén egykoron robbantások és hadászati gyakorlatok folytak, ezért erősen szabdalt lett a szélfútta homokkal fedett talajfelszín. A robbantások után következő 40-50 évben a terület teljesen érintetlen volt, ezért a természet szépen lassan visszafoglalta azt. Így alakult ki a mai mesebeli erdőhöz hasonló tájkép, ahol erdei fenyők, fekete fenyők, kocsányos tölgyek fehérakácok és egyéb más fafajok csodálhatóak meg.



A Táborfalvi Erdészeti Igazgatóság által megálmodott tanösvény az Északi-Kiskunságot mutatja be információstáblák segítségével, amelyek kiemelten foglalkoznak a táj növény- és állatvilágával. A sétaút egyébként 2,8 kilométer hosszú, de létezik egy plusz 3 kilométeres belsőkör is, amelyet az ösvény szerelmesi járnak folyamatosan. Az árnyasban való eligazodást a piros irányított körjelzés és a hat darab bemutató tábla segíti.


A tanösvényt Táborfalva Örkény-Tábor településrésze felöl egy vadregényes úton közelíthetjük meg. Az üzemeltetők tervezik a tanösvény pontosabb kitáblázását a könnyebb megtalálhatóság érdekében. Bár ez nem biztos, hogy jót fog tenni a háborítatlanságának!

A tanösvény adatai:
Táv: 2,8 km
Állomások: 6
Üzemeltető: Táborfalvi Erdészet
Füzet: nincs

Túra: Az Ócsai Tájvédelmi Körzet peremén (2021)

   „Fekete varjak
Feketén szállnak,
Szemfödeléül
Őszi határnak.

Kátyús a dűlő,
Tört kerék benne,
Mintha a tűnt nyár
Keresztje lenne.

(Falu Tamás)

Múltidéző


























Kápolnák Útja 05.

Az utolsó „Kápolnák Útján” túránkon egyszerű volt a dolgunk csak besétálni célba. A túrát Inárcsról indítottuk és a település látnivalóinak felfedezésével kezdtük a napot, ezután pedig visszatértünk az eddigi útjaink során hűen követtett zöldre. Mivel csak egy rövidke kitérő fért a szűkös programunkba, így letértünk a Gombosi vadászház Hubertusz-kápolnájához, hogy megmaradjunk az útvonal szellemiségéhez.

Az utolsó kilométerek vágyakozással teltek, hiszen nagyon vártuk már az ócsai Bazilikát. Sajnos a belső látogatáshoz az előre bejelentkezés is kevés volt, ugyanis közölték, hogy betegség miatt az országosan is egyedülálló középkori templom nem látogatható. Csalódottan távoztunk és inkább a Betyárdombi-tanösvény felé vettük az irányt!





forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Inárcs, vá (S) - Történelmi emlékpark - Szűz Mária neve templom - Csévharaszti-erdő (P,Z) - Gombosi Hubertusz-kápolna és vadászház - Öreghegyi pincesor - Református templom és premontrei kolostor - Szentháromság templom - Falu Tamás Városi Könyvtár - Ócsa, vá


Táv és szintemelkedés:

24,8 km/ 92 m


Ősz a bazilikánál

Falu Tamás Városi Könyvtár (2021)



Ócsán a Falu Tamás utca 44 szám alatt található a település könyvtára, amely a költő és regényíró egykori házában lett kialakítva. A polgári lakóház könyvtárrá alakítására 1981-ben került sor a megyei tanács pénzügyi összefogásával. A könyvtár utcai homlokzatára 1982-ben egy Falu Tamás ábrázoló portrédombormű került, amelyet ifj. Pál Mihály készített.

Szentháromság templom (2021)


Ócsán a 17. század elején elterjedt reformátusvallás, ezért az ellenreformáció idején katolikusokat telepítettek be. Mivel a premontrei templomot ekkor már kálvinisták használták, ezért a közösség új templom építésébe kezdtek. De az 1754-ben elkészült kápolna kicsinek bizonyult, így nagyobb építésébe fogtak.


A település mai központjában elhelyezkedő templom 1774 és 1777 között épült, barokk stílusban. A Mayerhoffer András tervezete épület tornya eleinte jóval szerényebb volt, de 1993-ban Juhász Károly tervei szerint átépítették és meg nagyobbították. Az épület belsejében található oltárkép a Szentháromságot ábrázolja, amelyet Hejgő Gyula festett 1838-ban. A freskókat pedig Csiby Mihály készítette 1968-ban.




A templomkertben található egy keresztút is, amely stációi 2015-ben készültek a csehimindszenti képek gipsz mintájának alapján.

Református templom és kolostor (2021)



Az ócsai 13. századi három hajós bazilikát a román kor legértékesebb fennmaradt magyarországi alkotásaként tartják számon. A templom szentélyében feltárt freskóegyüttes pedig az Árpád-kor festészetének egyik kiemelkedő alkotása. A templom még napjainkra is közel ugyan abban az állapotában tekinthető meg, mint anno a virágzó középkorban.

A királyi alapítású monostor a premontrei rend számára épült, amelyet 1234-ben említenek először az írások. A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt, román stílusú templom valószínűleg a 12-13. század fordulóján épült. A kolostor a településsel együtt a 15. századra fokozatosan elnéptelenedett, majd török időkben az épületet mecsetként kezdték el használni. 1560-ban a reformátusok vették át a romos állapotba került épületet. A lakosság a 17. század elején református hitre tért, de az 1770-es évektől a településen újjáéled katolikusság is, akik szerették volna a romoka felhasználni saját templomuk építéséhez. Szerencsére gróf Teleki József megvédte az ősi templomot, és 1773-tól 1777-ig a református egyházközséggel karöltve rendbe hozatta az épületet.

Az 1900-as feltárások során felszínre került az a falképegyüttes, amely a 13. század utolsó negyedéből származik és az apostolokat, szenteket és legendákat ábrázol.

I. világháborús emlékmű (2021)

Ócsa híres református templomának közelében, a Hősök terén áll az első világháborúban hősi halált halt helyi katona emlékére állított emlékmű.
Az emlékmű megalkotója Stróbl Alajos tanítványa, Markup Béla volt, az avatási ünnepség pedig 1926-ban volt, amelyen József királyi herceg tábornagy is megjelent. Az emlékoszlopon álló szobor Hungária istennő ábrázolja, amint egy elesett katona fekszik az ölében.

Öreghegyi pincesor (2021)



Az Ócsa külterületén található Öreghegyi Pincesor, amely a nádtetős, csónakra emlékeztető csaknem 100 éves pincék látványával becses kincse Budapest vonzáskörzetének.

A lankás, dombos vidéken már a 13. században szőlőművelés folyt. Az ez időtájt a faluban letelepedett francia szerzetesek hozták magukkal a szaktudást. Ők építettek elsőnek nádtetős, gádortorkú pincéket, amelyet a szőlő feldolgozásához és tárolásához használtak.
Az itteni egykori Ős-Dunai hordalékből álló terület még a mai napig kiválóan alkalmas a rendkívüli minőségű szőlőtermesztésére, az egyedülálló kialakítású, földbe vájt pincék az miatt pedig a bor tárolására.

Gombosi Szent Hubertus-kápolna és vadászház (2021)

Az egykori Gombos pusztához tartozó régi majorsági épület (ma vadászház) áll a Hubertusz-kápolna, amelyet a Monori erdészet épített. A kápolna körül ismertetőtábla, asztal és padok találhatóak.

Az erdő szélén álló régi tornácos parasztház jellegű épületet sokáig a hatvanas években megalakuló Pótharaszti Széchenyi Zsigmond vadásztársaság birtokolta. A ház napjainkban felújítás alatt áll, nem tudni mi lesz a nagy múltú épülettel.

Szűz Mária Szent Neve templom (2021)


Az Inárcs-pusztát lakó katolikusvallásúak kezdetekben az 1897-ben Tolnay Lajosnak által alapított iskolában tartották a szentmiséket. Az egyházközség önállóvá válását követően 1955 körül hozzáálltak egy templomépítés kivitelezéséhez. Kezdetekben 4 terv is készült, amelyeket sorra visszadobott a Rákosi rendszer. De a helyiek csak nem adták fel és végül engedélyt kaptak egy „kis imaház” felépítésére, amely mire elkészült templommá duzzadt.


A Dózsa György tér szomszédságában álló templom 1964-re készült el, a munkálatokat pedig Krejcsi László újhartyáni kőműves végezte. Az építmény tornya csak később, 1980-ban készült el. A templomnak kezdetekben fából készült főoltára volt, de később egy új, márványból készült főoltárt kapott, amely Garajszki Jenő keze-munkája. A főoltár felett függő képen Mária látható a családja, Joachim és Szent Anna körében, megalkotója Kaszás Béla volt. A festmény érdekessége, hogy a kisboldogasszony előtt térdet hajtó alakok jellegzetes sári népviseletbe láthatóak.

Talán kevesen tudják, de az inárcsi templom is rejt ereklyét, ugyanis 1989. október 1-jén Marosi Izidor váci megyéspüspök négy szent (Szent Vince, Szent Jusztin, Szent Beáta, Szent Fortunatus vértanúk) földi maradványából származó ereklyéit helyezte be az oltárba.



Rötzer Aladár emlékére (2021)



A Rötzer család egy inárcsi nagybirtokos család volt, akik jobbára szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Aladár fiuk megjárta az I. világháborút, de sajnos a Magyar Királyi 1. honvéd huszárezred hadnagya nem tért haza. 

2019-ben emlékművet állítottak a központiparkban a harcokban elhunyt Dr. Rötzer Aladárnak és mindazoknak akik nem tértek haza az I. világháborúból.

Hősi emlékmű (2021)


Az inárcsi Dózsa György tér egyik ikonikus emlékműve a világégések áldozatira emlékezik. A Kampfl József által 1991-ben készített szobor egy női alakot ábrázol, amely éppen mécsest gyújt, és a lángot a kezeivel óvja.

Szent György templomrom (2021)


Inárcson, a Történelmi emlékparkban található az egykori Szent György templom alapfalának maradványai.
Az első templomot valószínűleg a 11-12. század környékén emelték Szent György tiszteletére. 2000-ben Tari Edit által feltárt romok egy nagy, több mint 20 méter hosszú épületre utalnak, amelyet többször újjáépítettek a hívek. A templom az Inárcstól délre fekvő falvakkal együtt a 15 éves háború idején elpusztult.
A feltárt templom köveiből kirajzolódott alap körül egy emlékparkot létesítettek 1998-ban.

Történelmi emlékpark (2021)



Az 1998-ban létesített Történelmi emlékparkban Szűcs Farkas László tíz tölgyfából faragott szobra látható.

A park első alkotása Polyák Ferenc millenniumi emlékkeresztje volt, amelyet az “öreg” országút mellett állítottak fel. A kezdeményezés országos visszhangot keltett, így előbb az ásatás indult meg, majd utána 2015-től sorra kiállításra kerültek hazánk nagyjainak a szobrai.

Kegyeleti park (2021)


2021-ben nyílt meg a kisteleki temetővel szemben a Néprajzi Kegyeleti Park, amely a Kárpát-medence temetkezési szokásait mutatja be beltéri és kültéri kiállításokon keresztül a nagyérdeműnek.

A Kárpát-medencei néprajzi csoportokra, és a különböző tájegységek lakóira jellemző temetkezési szokásokat és a különböző sírjeleket bemutató park a régi köztemető területén nyílt meg. A történelmi Magyarország alakját formázó kertben eredeti és másolatként készített sírjelek is egyaránt láthatóak. A fogadóépületben lévő kiállítás pedig elsősorban a kisteleki temetkezési szokásokat mutatja be, régi fotókkal és egyéb tárgyak segítségével.

Nádas-tó (2021)

Sándorfalva északi végénél több kisebb bányató található, ezek közül a legnagyobb Nádas-tó néven híresült el. A vízfelületek az itteni homokbányászat miatt keletkeztek, és a környékbeli réteken megtelepedő különleges orchideafajok miatt a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartoztak. A város önkormányzata turisztikai szempontból kezelésbe vette a területet, ás strandot és horgászhelyeket alakított itt ki.

A strandot a várossal egy közel 1 km hosszú kerékpárút is összeköti, amely egy erdősáv mellett halad.

Túra: Keresztek a bokrosi Öregszőlőkben (2021)

Mikor a szőlő leve buggyán,
barnul a fanyar berkenye,
kalászt szentel a dűlő utján
az Egyház, az Isten menye,
nap arany sávot vet a falra
s a vidám iskolásfiuk
táskafület lóbálló rajja
a tanteremből rétre fut:
édes az otthon. ”

(Babits Mihály)

Csongrádi "kilátó"

























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Csongrád - Király-kereszt - Szent József templom - Ibolyás úti kereszt - Zöld kereszt - D’ Herrera iskola - Szent Orbán-szobor és Lourdesi oszlop - Árpád iskola és keresztje - Jovákipart geodéziai mérőtorony - Lantos-kereszt - Szűz Mária és Szent József - Mészáros-kereszt - Schwechtje-kereszt és harang - Csongrádi Művésztelep - Györfösi kereszt - Nepomuki Szent János - Kereszt tér - Csongrád, vá


Táv és szintemelkedés:

25 km/ 120 m



Bátrak panorámája


Nepomuki Szent János (2021)


Az egykori csongrádi fahíd (ma pontonhíd) mellet, a gát tetején áll Nepomuki Szent János helyi szobra.
A barokk kőszobor különlegessége, hogy 1729-ben Aradon és Tihanyban felállított Máté István alkotások másolata. A vízen járók védőszentjének szobrát 1992-ben helyezték mai helyére, és időnként virág, koszorú is van előtte. Egyes feltételezés szerint a 19. században a szentnek három szobra is állt a város különböző pontján: a Szent János téren, a Belsőváros bejáratánál és a fahídnál.

Györfösi kereszt (2021)


A település határában, a szőlőföldek szélén állt egy kereszt, amelyet a helyiek csak „cigánykeresztnek” neveztek, mert ezen a környéken táboroztak a vásároscigányok.
A kereszt később a Györfös ragadványnevet kapta az ide tervezett a Duna-Tisza-csatorna torkolatról. A 1919-ben a megszálló román katonák felrobbantották a feszületet, de később egy helyi temetkezési vállalkozó, Palásti György 1927-ben újra elkészítette. A homokkő talapzatra emelt, fekete kovácsoltvas kereszt 2020-ban egy vihar során kidőlt, de rá egy évre a Szent József Plébánia és a város önkormányzata közösen felújíttatta.

Csongrádi Művésztelep (2021)


A Tisza gát melletti Öregszőlőkben található a Csongrádi Művésztelepet, amelyet 1975-ben fiatal képzőművészek kezdeményezésére hoztak létre.
 1986-ban a telepet kibővítették, amely során egy tágas műteremházat építettek, ebben festő-, szobrász-, grafikus-, és bronzöntő műhely kapott helyet. Az elmúlt közel 50 év alatt, nemzetközi rendezvényeinknek köszönhetően szinte a világ minden pontjáról érkezetek már ide a művészek.
A város szélén lévő táborban nyaranta képzőművészeti foglalkozásokat tartanak még napjainkban is.

Schwechtje-kereszt és harang (2021)



A Schwechtje-kereszt a Tiszától nem messze egy kisebb magaslaton áll, ahol egykoron a család birtoka volt. A bálványfák által elrejtett feszület mellett egy vas harangláb is található, rajta pedig egy 1927-ben öntött harang van. A Szent Vendel domborművel díszített harangot a Tiszaoldal Öreg Szőlősgazdák adományaiból készült el.

Mészáros-kereszt (2021)

A Mészáros-kereszt vagy más néven kis kereszt az „Uraság útján” a csongrádi szőlők között található.
A műkőből készült keresztet Isten dicsőségére emeltette Mészáros József és neje, Vince Mária 1944. okt. 8.-án. A feszület afféle fogadalomból készült, ugyanis József 1944 októberében lovas kocsin a szőlőjébe tartott, amikor is megérkezett a front a Csongrádra. A repülőgépek és bombák elől a gazda a lovakkal behúzódtam egy fa alá, és itt fogadalmat tett, hogy ha túléli a harcokat, akkor keresztet állíttat oda.

Galajszender (Hyles gallii)


A galajszender napjainkban ritkának számító szenderfaj, amely elsősorban a rétek, lápok és ligetes erdők környékén gyakori. A rovar a többi szenderektől könnyedén megkülönböztethető egyedi mintázata alapján.

Szűz Mária és Szent József (2021)


Csongrádon a Mária dűlőben áll Szűz Mária és Szent József szobra, amelyet 1899-ben állíttattak a helyi szőlősgazdák. A sóskúti kőből készült szobrokat Gerenday Antal és fia készítette, és 1927-ben harangot is emeltek melléjük. Az emlékhely az évek során elhanyagoltá vált, de a hívek 2014-ben felújtatták.

Lantos-kereszt (2021)


A Lantos-kereszt a Tisza mellet található, a Csurgó határrészen az Öregszőlőkben.
A keresztet Lantos József és felesége, Csernák Apollónia állíttatta 1900-ban. A feszület mellett egy harangláb is látható, amely 1927-ben készült és Szent Márton tiszteletére szentelték fel.
Sajnos a harang már nincs a helyén, az eperjesi templomba lett beépítve.

Jovákipart geodéziai mérőtorony (2021)


A 94,3 méter magas bokrosi Homok-hegyen áll 1979-ben épült 24 méter magas vasbeton geodéziai mérőtorony. Jovákipart mérőtoronyba napjainkban felmenni nehézkes és veszélyes!

Árpád iskola (2021)

A Fehérkereszt dűlő egyik sarkán, a bokrosi szőlők között áll az Árpád iskola és annak keresztje. A dűlőutak kereszteződésében található iskolát 1926-ban építették, és ugyan ekkor emeltek mellé keresztet is. A fakeresztet a környék egyik legnagyobb szőlőbirtokosa, Tekulics Sándor állíttatta.

Mudi (Canis familiaris ovilis)


A mudi az egyik legritkább, és legkevésbé ismert magyar pásztorkutyafajta, amelyet a pásztorok egykor német pulinak hívtak. A kutyafajtát valószínűleg az 1700-as években tenyésztették ki a spiccjellegű terelőkutyák keresztezésével. Az állat első fajtaleírása 1936-ból származik, nevét is ekkor kapta egy Mudira keresztelt fekete kan után. Magyarországon a mudi egy nagyon elterjedt munkakutya, amely kiváló különböző haszonállatok csordáinak őrzésére és terelésére a marhától, juhoktól kezdve a lovakig.

Szent Orbán-szobor és Lourdesi oszlop (2021)



A Csongrád és Bokros között lévő Haleszben egy régi búcsújáróhely található a szőlőstáblák között.


A bokrosi szőlőtermelő vidékeken is igen elterjedt volt Szent Orbán tisztelete, ezért 1856-ban gazdák kezdeményezéséből egy Szent Orbán-szobrot emeltettek. A Gerenday Antal kőfaragó és szobrász készítette el végül a Pápa szobrát, amely homokkőből készült és a Szentet ünnepi ornátusban, fején tiarával, kezében pásztorbottal ábrázolta. A szobor érdekessége, hogy a lábánál egy szőlővel megrakott szüretelő vödör van. A szobor tövében pedig minden éveben Orbán napi búcsú tartanak május 25-én.


A szobor mellé csongrádi szőlőbeli hívek 1893-ban keresztet állíttattak, hogy a búcsú ünnepi szentmisén legyen egy keresztet is. Az Orbán-kereszt mellett egy a harangláb is állott, amely 1982-ben lopás veszély miatt be lett szállítva a piroskavárosi templom udvarába.


A Szent Orbán-szobor balján található egy 1894-ben készült, méretes Lourdes-i fülke, amely napjainkban igen romosállapotban van. A téglafülkében áll Lourdesi Szűzmária és Bernadett fehér cementből készült szobra, amelyek Géberth János fővárosi aranyozó munkái. A közadakozásból készült építmény Darida Andrásné (Tösmagi Rozália) kezdeményezésére, az építési munkát pedig Újszászi János végezte.