Az ócsai 13. századi három hajós bazilikát a román kor legértékesebb fennmaradt magyarországi alkotásaként tartják számon. A templom szentélyében feltárt freskóegyüttes pedig az Árpád-kor festészetének egyik kiemelkedő alkotása. A templom még napjainkra is közel ugyan abban az állapotában tekinthető meg, mint anno a virágzó középkorban.
A királyi alapítású monostor a premontrei rend számára épült, amelyet 1234-ben említenek először az írások. A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt, román stílusú templom valószínűleg a 12-13. század fordulóján épült. A kolostor a településsel együtt a 15. századra fokozatosan elnéptelenedett, majd török időkben az épületet mecsetként kezdték el használni. 1560-ban a reformátusok vették át a romos állapotba került épületet. A lakosság a 17. század elején református hitre tért, de az 1770-es évektől a településen újjáéled katolikusság is, akik szerették volna a romoka felhasználni saját templomuk építéséhez. Szerencsére gróf Teleki József megvédte az ősi templomot, és 1773-tól 1777-ig a református egyházközséggel karöltve rendbe hozatta az épületet.
Az 1900-as feltárások során felszínre került az a falképegyüttes, amely a 13. század utolsó negyedéből származik és az apostolokat, szenteket és legendákat ábrázol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése