Toursi Szent Márton római katolikus templom és Főapátság (2024)

A Pannonhalmi Bencés Főapátság a magyar kereszténység bölcsője és fontos szellemi műhelye, amelyet 1996 óta az UNESCO világörökség helyszínei közt tartanak számon. Az apátság épületegyütteseit a kor legkiválóbb építészeti készítették el, ahol ma is olyan részek látogathatók, mint a román kori bazilika, a monostor barokk épületei, vagy a klasszicista könyvtár.

A pannonhalmi monostort Géza fejedelem alapította 996-ban, amelyet Toursi Szent Márton tiszteletére szentelték fel. Az 1541-ben főapátsági rangot kapott kolostort a török háborúk idején végvárrá alakították, majd ezután mintegy fél évszázadig a szerzetesi élet szünetelt benne. III. Ferdinánd engedélyével Pálffy Mátyás indította újra az apátság életét a 17. százában, innentől kezdve indult meg kolostor felvirágoztatása és a szerzetesi könyvtár meglapítása.

A monostor első templomát 1001-ben szentelték fel Szent Márton tiszteletére, amelyet egy tűzvész után építettek át 1137-ben. 1224-ben ezt az épületet késő román és kora gótikus stílusban átalakították az európai kőfaragó-mesterek. 1722-1768 között Witwer Márton építtette fel a ma is látható barokk épületek, amely dísze a Stornó Ferenc által megépített neogótikus stílusú bazilika.

Az épületegyüttesben az alapítás óta volt oktatás, de a világi diákok előtt 1921-ben nyitotta meg kapuit a pannonhalmi gimnázium. 1948-ban az itteni iskolát is államosították, amely a szocializmus idején is működhetett. Ebben az időszakban a szerzetesrendeket ugyan feloszlatták, de a bencések szigorúan megszabott létszámmal megmaradhattak. Pannonhalma a rendszerváltozás után nyerte vissza önállóságát, amelyet az alapításának ezredik évfordulóján II. János Pál pápa is meglátogatott.

A millennium alkalmával pedig az UNESCO a világ kulturális örökségének részévé nyilvánította Pannonhalmát.

Kisboldogasszony római katolikus templom (2023)

Máriaremete kegyhely története a 18. századra nyúlik vissza, ugyanis az einsiedelni származású Thalwieser Katalin ekkor függesztette ki egy itteni tölgyfára a Boldogságos Szűz képét. 

Az erdőt járó emberek és a pásztorok századforduló tájékán sokat ájtatoskodtak a kép előtt, amikor is egy budai polgárasszony visszanyerte szeme világát imádság közben. Ennek hírére a 19. század első felében indult meg a máriaremeti búcsújárás, és ekkor a falu földesura, Terstyánszky Ignác kápolnaépítésbe kezdett. A kis kő építmény építését 1808-ban kezdték el, és 1809-ben szentelték fel a Szűz Mária tiszteletére.

A zarándokok számának növekedése miatt 1879-ben Dr. Pauer János püspök kezdeményezte a helyi templom megépítését. A neogótikus stílusban elkészült a kegytemplom Schömer Ferenc építette, és 1899. október 1-jén szentelték fel Kisboldogasszony tiszteletére. A kegyhely tekintélye tovább erősödött, amikor 1907-ben X. Piusz pápa búcsújáróhellyé nyilvánította Máriaremetét. 1928-ban pedig Shvoy Lajos, az akkori megyéspüspök servitákat kérte fel a kegyhely gondozására és fejlesztésére.

A máriaremetei templom különlegessége, hogy szentélyében, az oltár mögött megőrizték azt a fatörzset, amelyen egykoron a kegykép függött.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2020)

Zircen található Magyarország egyik legszebb barokk építménye az apátsági templom, amely 1732-1752 között építették a ciszterci szerzetesek az egykori kolostoruk romjaiból. A rend alapításának nyolcszázadik évfordulóján pedig basilica minor rangot kapott a jelentős műemlék.

A templom belsejében egy különlegesen szép, országosan is kiemelkedő jelentőségű, barokk stílusú oltárépítmény látható, emellett a szentély több freskóját híres Franz Anton Maulbertsch és Wagenmeister készítették.

Szent Mihály főangyal görögkatolikus templom (2019)

A híres máriapócsi Szent Mihály bazilika elődje egy egyszerű kis fatemplomocska volt. A Pócsra zarándokoló hívek egyre nagyobb száma szükségessé tette a kis fatemplom helyén egy nagyobb templom építését.

1701-ben Mészáros Mátyás kezdte meg az adományok gyűjtését egy templom felépítésére. Ezen időszakban I. Lipót császár a török felett Zentánál aratott győzelmét a pócsi Mária közbenjárásának tulajdonította, ezért ő is beszállt az adománygyűjtésbe. A templom építését Bizánczy Gennadius György, a munkácsi apostoli vikárius kezdte meg.  A mai barokk épületegyüttes 1756-ra sikerült felépíteni, viszont a két torony csak 1856-ban készülhetett el. 1948-ban XII. Pius pápa a kegytemplomnak a basilica minor címet adományozott.

A templom berendezése igen hosszú ideig tartott, a díszes képállvány és ikonosztázion 1785-88 között készült el. A szentélyben pedig csak a 18. században épült meg a főoltár, amelynek márványtömbje gróf Forgách Pál ajándéka. Az épület művészi képekkel való kifestését két festőművész, Boksay József és Petrasovszky Emmánuel végezte.
A kegytemplom freskóján Szent István felajánlja országát a Boldogságos Szűznek. Itt látjuk Szent István első vértanút, a magyar szenteket és különböző nemzetiségű, jellegzetes viseletbe a zarándokokat. A templom kegyoltárához, s a kegyképhez lépcsőn lehet feljutni. Itt van a szószék, Szent Mihály arkangyal szobrával és Szent Péter apostol képével. A déli oldalon a Jézus Szíve-oltár és a Nagy Szent Vazul-oltár látható.

A templom alatti kriptána a görögkatolikus püspökök, lelkészek sírjai vannak.

A könnyezés csodájának története 1696-ban kezdődött, amikor a Szent Liturgia közben az egyik pócsi gazda megriadva látta, hogy az ikonosztáz Istenszülő képén Mária szeméből könnyek folynak. Ezt követően a szomszédos Kálló római katolikus plébánosa egy haldokló gyermeket emelte a képhez, aki megérintette a képet és meggyógyult. A csoda hírére I. Lipót a könnyező Mária-képet Bécsbe vitette, de a szállításakor, útközben számos másolat készült a képről. Egy ilyen másolat került az eredeti helyére Máriapócson is, amely 1715-ben megint könnyezni kezdett. A könnyezés tényét egyházi és világi vegyes bizottság ellenőrizte és megállapította a könnyhullás valódiságát. A képet a második világháború után restaurálták, s akkor derült ki, hogy a másoló annak idején nem új deszkát használt a festéshez, hanem egy igen régi, megkopott bizánci ikont festett át.

2003-ban Máriapócs, Magyarország legismertebb kegyhelyeként, felvételt nyert az Európai Máriás Hálózatba, sőt az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezető Mária Út is érinti a szenthelyet.

Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom (2019)

Sárospatakon található Észak-Magyarország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemploma. A ma is látható, 1537-ben épült háromhajós templom elődje a 14. században leégett. A templom előterében még láthatóak az egykori körtemplom romfalai, amely a várhoz tartozott. Az új épületet az évszázadok során fokozatosan bővítették, míg elnyerte mai alakját. A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére felszentelt, Bazilika rangra emelt épületben őrzik egyébként Gertrudisz és II. Endre király lányának, Szent Erzsébetnek ereklyéit. 

A templom berendezésének legszebb darabja az átalakításkor ide áthelyezett barokk főoltára, amely a karmelita rend budavári templomából került ide. A sekrestye alatti kriptába temették el többek között Lorántffy Zsuzsannát és fiát, II. Rákóczi Györgyöt.

Sarlós Boldogasszony római katolikus templom (2016)

Az első vallási épület 1148-ban II. Géza király emeltette az akkor már itt álló Mária-szobor fölé. A tatárjárás majd a török dúlás megviselte a ferencesek által birtokolt épületek, csak a reformáció visszaszorítása után kapták vissza templomukat. A mai Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk templomot 1742-ben építették, Batthyány Kázmér gróf, horvát bán adományából a korábbi építmények felhasználásával.

A török dúláskor a kegyszobrot Eszékre szállították, amely ma is az ottani ferences templomban látható. 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök adományoz új kegyszobrot a kegyhelynek, ez ma is ott látható a főoltár trónusán.

A 17. század második felében a környékben felerősödtek a Mária-jelenések, azért 1805-ben kegytemplommá nyilvánították a katedrálist, és ebből kifolyólag búcsú-kiváltságok is kapott Gyűd. 2008-ban pedig XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak.

Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom és kolostor (2015)

Márianosztra ékessége az újjáépített kegytemplom és pálos rendház. 

A Nagy Lajos király által 1352-ben alapított pálos szerzetesrend a török dúlásig élt az itteni kolostorban. A romokból 1719-1738 között építették újjá az egykori rendház és templom barokk együttesét. Márianosztra új templomát lengyel szerzetesek vették birtokban és magukkal hozták a rendi szokásokat. A Nagyboldogasszony titulussal rendelkező templom érdekessége az 1711-ben lemásolt chestochowai Madonna kegykép. Ennek népszerűségét igazolván a műemlék híres búcsújáróhellyé vált.

Szent János apostol római katolikus templom (2013)

Az Egri főszékesegyház vagy más néven Bazilika a város főnevezetessége, amely hazánk egyik legnagyobb méretű egyházi építménye, és a klasszicista építkezés itthoni legszebb példája.

Az Egri főegyházmegye monumentális katedrálisa 1831-1836 között épült Hild József tervei alapján. A székésegyház oszlopai pedig a Római Pantheon formájára készültek. Pyrker János Lászlót, az akkori egri pátriárka a templomot díszítő szobrok megalkotására az itáliai Marco Casagrandét kérte fel, aki többek között a lépcsőn álló szobrokat (Szent István, Szent László, Péter és Pál apostol) készítette el.

A templom belsejének különleges művészi értékei a mennyezetfreskók és a márvány szószék, amelyek már 20. század eleji munkák. A szentély jobb oldalán található 1881-ben készült Mária-kápolna, amely ma népszerű búcsújáró hely.