A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bencés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bencés. Összes bejegyzés megjelenítése

Toursi Szent Márton római katolikus templom és Főapátság (2024)






A Pannonhalmi Bencés Főapátság a magyar kereszténység bölcsője és fontos szellemi műhelye, amelyet 1996 óta az UNESCO világörökség helyszínei közt tartanak számon. Az apátság épületegyütteseit a kor legkiválóbb építészeti készítették el, ahol ma is olyan részek látogathatók, mint a román kori bazilika, a monostor barokk épületei, vagy a klasszicista könyvtár.

A pannonhalmi monostort Géza fejedelem alapította 996-ban, amelyet Toursi Szent Márton tiszteletére szentelték fel. Az 1541-ben főapátsági rangot kapott kolostort a török háborúk idején végvárrá alakították, majd ezután mintegy fél évszázadig a szerzetesi élet szünetelt benne. III. Ferdinánd engedélyével Pálffy Mátyás indította újra az apátság életét a 17. százában, innentől kezdve indult meg kolostor felvirágoztatása és a szerzetesi könyvtár meglapítása.


A monostor első templomát 1001-ben szentelték fel Szent Márton tiszteletére, amelyet egy tűzvész után építettek át 1137-ben. 1224-ben ezt az épületet késő román és kora gótikus stílusban átalakították az európai kőfaragó-mesterek. 1722-1768 között Witwer Márton építtette fel a ma is látható barokk épületek, amely dísze a Stornó Ferenc által megépített neogótikus stílusú bazilika.

Az épületegyüttesben az alapítás óta volt oktatás, de a világi diákok előtt 1921-ben nyitotta meg kapuit a pannonhalmi gimnázium. 1948-ban az itteni iskolát is államosították, amely a szocializmus idején is működhetett. Ebben az időszakban a szerzetesrendeket ugyan feloszlatták, de a bencések szigorúan megszabott létszámmal megmaradhattak. Pannonhalma a rendszerváltozás után nyerte vissza önállóságát, amelyet az alapításának ezredik évfordulóján II. János Pál pápa is meglátogatott.

A millennium alkalmával pedig az UNESCO a világ kulturális örökségének részévé nyilvánította Pannonhalmát.

Szűz Mária és Szent Ányos római katolikus templom és kolostor (2023)



Tihanyi bencés apátság templomának jellegzetes tornyát minden hazánkfia egyből felismeri. A félsziget jelképének is számító kéttornyos, barokk templom az I. András királyunk által alapított monostorhoz tartozik.

A Pannonhalmi Főapátság levéltárában őrzött oklevelét tanulsága szerint tihanyi bencés apátságot I. András király alapította 1055-ben. A Szűz Mária és Szent Ányos tiszteletére felszentelt kolostor templomot 11. században építették, de az egyenes szentélyzáródású, keletelt középkori épületből csak az altemplom maradt meg. A törökök megjelenésekor a kolostort köré erődítmény építettek, és a szerzetesek 1534-ben elhagyták építményt. Az itteni erőd a balatoni végvárrendszer fontos láncszemévé vált, a törökök soha sem tudták elfoglalni.

Az egykori templomot súlyos károk érték, amikor 1702-ben a várat felrobbantották Habsburgok. Az apátság csak azután után kezdte vissza nyerni eredeti funkcióját, amikor 1719-ben neki kezdtek a templom és a kolostor újjáépítéséhez. A Wittwer Márton építész tervei szerint épült apátság 1735-re készült el, és az építkezéshez  felhasználták a vár köveit is. Ez az épületegyüttes a következő évben leégett. A ma is látható kolostort és templomot 1740-1754 között építették fel.

A bencés rend manapság is itt él a falak között, és az ő életükbe is bepillantást nyerhet a látogató. Az épületben ezen kívül múzeum és könyvtár is működik, de itt őrzik még az alapító, I. András király koporsóját is.


Vármegyeház és a Bencés apátság romja (2018)


 A szekszárdi bencés apátságot I. Béla király alapította valószínűsíthetően 1061-ben. A tatárjárás után az apátság épülete köré vár épült, a 14. században pedig már iskola működött az monostorban. Mohács felé vezető útján a törökök rátették a kezüket a várra, és csak 1686 szeptemberében sikerült a keresztény seregek visszafoglalni Szekszárdot. Az itt álló kereszt alaprajzú templom 1794-ig állt, ugyan is egy szörnyű tűzvész által elpusztult, a köveit elhordták az új istenház felépítéséhez.
Az apátság uradalmi épületeit átépítették megyeházának, 1804–1805 között Schmidt Vencel tervei szerint bővítették. A mai formáját Pollack Mihálynak köszönhetjük, aki dór oszlopsoros, timpanonos rizalitot álmodott ide. 1967 és 1972 között az apátság alapjait feltárták, és az előkerült a falakból hangulatos romkertet alakítottak ki a Vármegyeháza udvarán. A helyszín rendszeresen színteret biztosít hangversenyeknek és folklórműsoroknak, a házban a 2000-es évek eleje óta a Tolna Megyei Levéltár működik.

Kaposszentjakabi bencés apátság (2018)


A kaposszentjakabi bencés apátság romja Kaposvár délkeleti határában, a Szent Jakab-hegyen áll, házakkal körülvéve.
Az alapító oklevél szerint Atha (Ottó) somogyi ispán 1061-ben román stílusú monostor alapított. A központi templomot 1067-ben szentelték fel ahol az akkori uralkodó és a trón várományosa, Salamon király és Géza herceg jelen volt. A későbbi átépítések során gótikus elemekkel bővült az épületegyüttes, amelyhez tartozó település akkor még a Zselicszentjakab nevet viselte
A rom műemlékvédelmi helyreállítása 1972-ben fejeződött be és jelenleg a Rippl-Rónai Megyei Múzeum kezelésében áll. Jelenleg nemcsak múzeumként, hanem kulturális központként is működik.

Pécsváradi bencés kolostor (vár) (2016)

A Mecsek keleti lankái található Pécsvárad, ahol egykoron a Szent István király 1015-ben alapította Szent Benedek-rendi apátság állott. A város tele van védett műemlékekkel, de mind közül a legismertebb látványosság az itteni vár maradvány.

A vár elődje egy bencés apátság volt, amely kolostorát 1015-ben, Szent István idejében szentelték fel. Első apátja a Rómából a koronát elhozó Astrik volt, aki később Esztergom bíborosa lett. A kolostorban nevelkedett többek között II. Béla is, aki 1131-ben lépett trónra. A tatárjárás után erős kőfallal vették körbe, majd tornyokat, szárnyakat egy rondella bástyát építettek a várhoz. 1543-ban a törökök a vár ellen vonulását követően a védőművek megerősítésére tett erőfeszítései sikertelenek maradtak ezért inkább a vár felrobbantása mellett döntöttek a bencések. Így harc nélkül a török hódítók kezére került az egykor virágzó kolostor.
 1729-ben Zindendorf bíboros építtette újjá várat, helyreállította a vártemplomot és a 10. századi várkápolnát.

A vár Öregtornyában ma szálló működik, a megmaradt termekben időszakos és állandó kiállítások tekinthetőek meg.


Ciszterci kolostor és romkert (2012)

A Nyugat-Mátra lábánál elterülő Pásztó egyik legjelentősebb műemléke az egykori bencés monostor romja, amely  a 11. század végén épült. III. Béla 1190-ben a cisztercieknek adta az épületet, aki megnagyobbították és felvirágoztatták az itteni rendet. Monostor fejlődésnek indult, míg nem a császáriak 1551-ben felégették. A ma is látható barokk kolostor 1716 tájékán épült az Árpád-kori apátság köveinek felhasználásával. Az épület ma a Pásztói Helytörténeti Múzeumnak ad otthont, amelyben az Évmilliók emlékei Nógrádban című kiállítás és a város történetét bemutató tárlat kapot helyet.

Vértesszentkereszti apátsági templom és monostorrom (2011)


Az egykori bencés apátság monumentális romjait a Vértes erdejének sűrűje rejti Oroszlány környékén.
A román kor és a kora gótika építészeti emlékeit őrző bazilikális templom már a bencés szerzetesek megjelenése előtt állt. A monostor alapítási évszámát nem ismerjük, de Károly Róbert uralkodása idejére tehető az apátság fénykora. A rom mellett élő „remete” vezetésével a kolostor, a szobrok és a háromhajós templom körbejárható.