Mindenszentek temetőkápolna (2016)

A templom feltételezhetően az 1050-es években épült, építésének kezdeményezője Aba Sámuel király fia, Domoszló herceg volt a hagyomány szerint. (A fiút templom oltára elé temették el.) A pécsváradi műemlékek közül eme templom vészelte át legszebben a viharos évszázadokat.

A templom hajója román stílusú, négyzet alaprajzú, szokatlan tágassága azonban középkori bővítés következménye, ugyan is a közeli mánfai épületen is hasonló látható. A barokk harangtorony a török hódoltság után, az 1730-as években toldották az épülethez, kivitelezője Konrad Zinzendorf kölni érsek volt. 

A templom 1818-ig működött a mezőváros plébániájaként, azóta a temető kápolnájául szolgál, a körülötte elhelyezkedő sírok nagy része pedig ezer évesek.

Szoborpark (2016)

Pécsváradon a vár alatti rét ad helyet az itt készült, fafaragó tábor szobrainak. A várkert több szegletében feltűnnek olyan kiváló alkotások, mint a Gyöngyös, Amnesztia, Zuhanás vagy a Napköszöntő.

Várkert-forrás (2016)

A pécsváradi várkert alsó részében fakadó forrás monumentális, andezitből készült boltíves foglalattal rendelkezi. A forrás hozama is kiváló, csak névtáblája nincs sajnos.

Pécsváradi bencés kolostor (vár) (2016)

A Mecsek keleti lankái található Pécsvárad, ahol egykoron a Szent István király 1015-ben alapította Szent Benedek-rendi apátság állott. A város tele van védett műemlékekkel, de mind közül a legismertebb látványosság az itteni vár maradvány.

A vár elődje egy bencés apátság volt, amely kolostorát 1015-ben, Szent István idejében szentelték fel. Első apátja a Rómából a koronát elhozó Astrik volt, aki később Esztergom bíborosa lett. A kolostorban nevelkedett többek között II. Béla is, aki 1131-ben lépett trónra. A tatárjárás után erős kőfallal vették körbe, majd tornyokat, szárnyakat egy rondella bástyát építettek a várhoz. 1543-ban a törökök a vár ellen vonulását követően a védőművek megerősítésére tett erőfeszítései sikertelenek maradtak ezért inkább a vár felrobbantása mellett döntöttek a bencések. Így harc nélkül a török hódítók kezére került az egykor virágzó kolostor.

 1729-ben Zindendorf bíboros építtette újjá várat, helyreállította a vártemplomot és a 10. századi várkápolnát.

A vár Öregtornyában ma szálló működik, a megmaradt termekben időszakos és állandó kiállítások tekinthetőek meg.

Szent Vendel (2016)

Pécsváradi Szent Vendel szobor már a neobarokk hódításakor, 1889-ben készült. Még is jól simul a templom körüli szentekhez, részben a hasonló alapanyag, a homokkő miatt.

Szent Mária Magdolna (2016)

A pécsváradi katolikus templomhoz szervesen hozzátartozik a lépcső előtt álló Mária Magdolna késő barokk szobra. Az imádkozó Máriát ábrázoló homokkőalkotás 1781-ben készült.

Páduai Szent Antal (2016)

Páduai Szent Antal többek között a szegények védőszentje, ezért többször ábrázolják kisgyermekkel a kezében. Ilyen ábrázolási módú neobarokk szobor áll a pécsváradi katolikus templom kertjében is, amely 1898-ban készült.

Nepomuki Szent János (2016)

Pécsváradon a nagytemplomot körülvevő szobrok egyike Nepomuki Szent Jánost ábrázolja, korhű öltözékben és a kezében tartott kereszttel. A szobor 1780 körül készült barokk stílusban budafai homokkőből.

Kálvária (2016)

A vár mellett álló templomhoz egy kálváriás lépcsősor vezet. A modern, csempe-mozaikos stációk 1976-ban készültek, a kálvária keresztjei valószínűleg még korábban. 

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2016)

Pécsvárad római katolikus temploma 1757-1767 között épült barokk stílusban. A hatalmas méretű egyházi építmény különleges értékei a márvány keresztelőkút és az aranyozással díszített rokokó szószék .

A sekrestye főoltára Mária mennybemenetelét ábrázolja, a bal oldali oltárt a Szent Kereszt tiszteletére emelték, míg a jobb oldali Vajkot (Szent István) ábrázolja, amint Szent Adalbert megkereszteli.