Túra: Budai kalandozások (2017)

Mátyás útján



A mezőn még fehér a hó,
de már zúgnak az új vizek,
rohannak:
"Ébredj, part, hahó!"
Rohannak, hívnak, fénylenek.”

(Fjodor Tyutcsev)





















forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Solymár (Z) - Szarkavár (M) - Kálvária-hegy (S) - Csúcs-hegy - Virágos-nyereg (K) - Vihar-hegy  - Hármashatár-hegy (KC) - Határnyereg (S) - Homok-hegy - Hűvösvölgy 




Táv és szintemelkedés:

13,5 km/ 700 m






Tenyérnyi zöld

Vadas-kert (2017)


Mátyás király egykori vadaskertje körülbelül négy kilométer átmérőjű volt, mely nyugaton a pálosok budaszentlõrinci birtokaival volt határos, de magába foglalta a Nyéki- és Vadaskerti-hegyet. A török hódoltság után szép lassan a feledésbe merült vadban gazdag terület, mígnem 1931-ben Garády Sándor a Hűvösvölgyi úton megtalálta a nyéki vadászkastély romjait, amely a király buda-nyéki vadaskertjének központja volt.
A kíváncsi szem ma is számos helyen fellelheti az egykori sánc és falmaradványokat.


Újlaki-hegy (2017)

Sárga jelzésű, sziklás, meredek ösvényen juthatunk fel a Hármashatár-hegy kistestvére, a 448 méter magas Újlaki-hegyre. A szintén siklórepülésre használt csúcsról fantasztikus kilátást nyílik a környékre.

De nem csak a repülés megszállottjai használják a panorámás hegyet, hanem a térképészek is birtokba vették már. Ugyan is a geodéták itt állítottak fel egy teodolit oszlopot, amellyel mérik a szöget terepen.

Hármashatár-hegy (2017)



A Hármashatár-hegy a Budai-hegység egyik legjellegzetesebb és leglátogatottabb hegye. Szigetként emelkedik ki környezetéből, jól beazonosítható a gerincén magasodó számtalan adótoronyról. A hegy rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, kopár tetejéről elképesztően csodás a kilátás nyílik Budapestre és a Dunára. Sajnos a hegy platója kifejezetten lerobbant, tele van lepukkant, koszos betonbunkerekkel.




Bár az utóbbi időben azért megindult az itteni turizmus fejlesztése, az egykori pilótaotthont turistaházzá alakították át és nem oly rég készült el a hegy új monstruma, a balatonboglári szegletes-organikus társára emlékeztető kilátó.

Kötők-padja (2017)

Kötők -padjának nevezik a Pesthidegkúthoz tartozó Szarvas-hegy legmagasabb pontját, ahonnan csodás kilátás nyílik Solymárra, Pilisvörösvárra, a Kevélyekre.

Kálvária (2017)



A Kálvária-hegy (384 m) a Budai-hegység egyik legszebb pontja. A kopár tetőn három, fehérre meszelt kereszt látható, amelyek közül kettőn nincs korpusz. (latorkeresztek) 

A hegy tetejéről  pompás körpanoráma nyílik, innen az egész Budai-hegységet belátjuk, másik oldaláról pedig a Pilis hegyvonulata bukkan elő. A kiszögelés Sólymáról és Pesthidegkútról is megközelíthető.

Rózsika-forrás (2017)

A Rózsika-forrás Solymár egyik legszebb természeti nevezetessége és népszerű kirándulóhelye. Foglalását egy budapesti turisztikai egylet kezdeményezte még az 1910-es évek végén, jelenlegi kinézetét 2003-ban nyerte el. A forrás foglalásán láthat vizet öntő lányalakot ábrázoló plasztika Rumán Sándor szobrászművész alkotása.

Paprikás-patak a Jegenye-völgyben (2017)

A Jegenye-völgy egy természetes kialakulású völgy a Budai-hegységben, Solymárhoz közel. Népszerű kirándulóhely, kedveltségét fokozza az alsó szakaszán található 5 méter magas vízesés, amely az egész Budai-hegység legnagyobb vízesése. Állandó vízfolyás csak ezen az alsó szakaszon húzódik benne, ahol a Paprikás-patak folyik rajta végig. Több jelzett turistaút is érinti, valamint közvetlen közelében halad el az Országos Kéktúra.

Solymári vár (Szarkavár) (2017)

Az alacsony, de meredek oldalú Mátyás-dombon áll a solymári vár, vagy más néven Szarkavár, amely egy középkori, 17. századi eredetű kővár volt és a török harcok során semmisült meg. A kastély első tulajdonosai a Lackfi főnemesi család volt, akik Nagy Lajos uralkodása idején a legfontosabb királyi tisztségviselők közé tartoztak. Miután a maradék köveit is elhordták szinte feledésbe merült a vár. A 20. században kezdték el kutatni a lapos dombtetőt és kezdődött meg a tényleges feltárás. Ennek folyományaként rekonstruálták a falakat, megépítették a jelenleg kilátótoronyként funkcionáló Öregtornyot, a várkaput és lehetővé tették a vár látogatását az érdeklődők előtt.


Túra: Télűző buckázás (2017)

„Újra lebeg, majd letelepszik a földre,
végül elolvad a hó:
csordul, utat váj. 
Megvillan a nap. Megvillan az ég.
Megvillan a nap, hunyorint. 
S íme fehér hangján
rábéget a nyáj odakint,
tollát rázza felé s cserren már a veréb.”

(Radnóti Miklós)

Télűzők


























AK-03/1.

A második Alföldi Kék túránk toborzása meglepetésünkre igen csak jól sikerült, hiszen nyolcan is tapostuk Bácska talaját.
Illancs változatos terepfelszíne jó gyakorló terepnek ígérkezett a túravezetői ismertek gyakorlására. A galagonyás és borókás homokhátakat megint csak meglepetten fogadtuk, a tájegység újra az Alföld egyik változatosabb oldalát mutatta meg nekünk. Császártöltés temploma, kilátója és műemlék pincesora miatt megérte eljönni ide.



forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Kunfehértó (K) - Üdülőtelep - Babó-tanya - Galagonyás - Kéleshalmi homobuckák - Pacz-tanya - Szamár-völgy - Császártöltés - Hajósi pincék 


Táv és szintemelkedés:

38 km/ 81 m



Módosház

Szent Simon és Tádé apostolok templom (2017)

A helybeliek segítségével, 1754-ben épült fel az érsek által megígért templom. 1780-ban a meglévő épületet kibővítették, 1925–ben pedig újabb részeket toldtak a szentélyhez.
A templombelsőt Róth Miksa üvegfestő budapesti műhelyéből kikerült, nagyon szép üvegablakok díszítik.  A képek bibliai jeleneteket és szenteket ábrázolnak. A főoltár stukkós díszítésű felépítményét Schilli János helybeli, világjáró, szobrász, kőfaragó, festő, fényképész készítette. Szent Simont és Szent Júdás Tádé apostolokat (templom védőszentjeit) ábrázolja a főoltáron látható festmény. 
Még egy misztikus történet is kapcsolódik a templomhoz, 1923. augusztus 27.-én Schönfelder József leesett torony építésekor és „épségben maradt.” A toronyajtó feletti festményen ez történet elevenedik meg.

Falumúzeum (2017)

Császártöltés község Önkormányzata 1996-ban vásárolta meg a század forduló előtt épült ingatlant, a Falumúzeum céljaira. A kor szokásainak megfelelően berendezett konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra látható a tájházban.

Szamár-völgy (2017)




Császártöltés területén, a Duna-Tisza közi hátság magaspartján Ősi ösvény vezet a Szamárvölgyben.
Az egykori Szamár-patak medre napjainkban már csak esőzések után telik meg némi vízzel, a forrása mára már elapadt. Így viszont egy igazi szurdokszerű völgy halad át területen. A patakmedret határoló dombokon szarmata településnyomokat tártak fel, ahonnan kerámialeletek is előkerültek.
A 8,5 kilométer hosszú sétaút párosul egy igazi nyelvi kirándulással is, hiszen az útjelző táblákon a helyre jellemző szavak három nyelven, magyarul, svábul, németül is szerepelnek.

Szent István király templom (2017)

A település központjában áll az 1938-ban épített, Szent István király tiszteletére felszentelt római katolikus templom. Az épület különlegessége, hogy az egyik tornya csonka, amely a trianoni országcsonkítást idézi.

Kéleshalmi homokbuckák (2017)

Kéleshalom külterületén, az Alföldi Kék túraútvonal mentén találhatóak a fokozottan védett Kéleshalmi homokbuckák. 
A Kiskunsági Nemzeti park által kezelt tájvédelmi területet az ős-Duna hordalékából kialakult homokbuckások jellemzik. A pionír homokkötő gyeptársulásoktól a zárt homokpuszta-gyepekig sokféle növénytársulás is található itt. A területre jellemző fajok: az egybibés galagonya, a kökény, a boróka, a vadrózsa, de a védettebb mélyedésekben varjútövis és fagyal is él. Külön érdekesség, hogy a buckaközi mélyedéseket serevényfűz törpecserjéje is díszíti, melynek védelmében több különleges gombafaj és néhány orchideaféle él.

Védett galagonyás (2017)

Illancs 1975 óta védett területének érdekessége, hogy a galagonya és boróka uralja a homokhátakat.

Kunfehértói holdrutás erdő (2017)

 Kunfehértó egyik nevezetessége egy különleges növény, a virginiai holdruta (Bortrychium virginianum), mely településtől délre, egy 120 hektáros erdőben él.

A kiskunsági Nemzeti Park 1975-ben nyilvánították védetté a veszélyeztetett növényfaj akácos élőhelyét. A növény az ősi harasztok közé sorolható, legközelebbi rokonai a páfrány félék. 

Felszabadulási Emlékmű (2017)

Rétfalvi Sándor szobrászművész és Bechman Zoltán építész közös alkotása Kunfehértó központjában, egy másfél méter magas mesterséges dombon áll. Az „Új világ született” című alkotás a szabadság és születés mellett a bezártság, a félelem és arabság ellentmondásos hangulatát hívatott szimbolizálni.

Bütykös hattyú (Cygnus olor)

A Bütykös hattyú a 19.századra teljesen eltűnt Magyarországról, de az utóbbi évtizedekben egyre többször találkozhatunk nálunk telelő példányokkal. Az állat jól alkalmazkodott az emberi jelenléthez, évről évre visszajárnak bejáratott helyeikre, ahol az emberek etetik őket.
Télen a hazai állomány mellé északról is érkeznek vendégek, ilyenkor a be nem fagyó vizeken lehet velük leggyakrabban összefutni.

Szent Péter fája (2017)

























Az alsópéteri temető szomszédságában áll egy ős öreg nyárfa, amely az öregtemető elhunytainak álmát őrzi, csendben. 

A kb. 200 évesre becsült fekete nyár valószínűleg az itteni, régi tanyasi iskola udvarán állt és 2017-ben a Pusztaszeri Homoktaposók egy „névtábla” elhelyezésével Szent Péter fája nevet adták a nyárfának.

Sárga major (2017)











A Pálmonostora elődjének tekinthető Péteri puszta birtokon klasszicista kastélyt építtetett Orczy Béla a 19. század első felében, amelyet később a Pallaviciniek is használtak. A kastély államosítás után a TSz kezelésébe került, közösségi helyiségként, illetve szolgálati lakásként hasznosították. 

A helyiek által sárga 'majorként' emlegetett épület magántulajdonban került, napjainkban a kúria rész és egy-két gazdasági épületet is megszépült.

A birtokon helyet kapott egy kápolna is, amely Szent Ferenc és Szent Klára tiszteletére van felszentelve. 

Ott jártunkkor a házigazdák szívélyesen fogadtak és meséltek a kastély történetéről.