Szent Klára templom (2019)

A központban található a város katolikus jelképe, a Szent Klára templom. A copf stílusú műemlék 1812-ben épült a Bolza család hathatós támogatásával. A templom 200 éves jubileumán új toronysisak készült az addig csonka toronyra.

A belsőtér egyik különlegessége a hívek adományából készült üvegablak, amely az I. világháborúban elesett szarvasi katolikus vallású katonák nevét örökíti meg.

Evangélikus templom (2019)

Szarvas második legrégebbi műemlék épülete az Evangélikus Ótemplom, amely a város legszebb részén a holtág hídfőjénél áll. A város jelképévé váló templomot a 1788-ban Kimnach Lajos, pozsonyi mester tervei alapján emeltették a helyi evangélikusok. A barokk stílusú épületet Tessedik Sámuel templom néven is szokták emlegetni, mivel a felépítéséhez nagyban hozzájárult az egykori püspök. Tessedik Sámuel, amellett hogy Szarvas evangélikus lelkésze volt, nagy szerepet vállalt a város felzárkóztatásában ipari és mezőgazdasági területeken.

Víziszínház (2019)

A szarvasi Holt-körösön átívelő modern híd túloldalán, a hangulatos mocsári ciprusok társaságába áll az országban is egyedülálló Víziszínház. A különleges színház nyaranta nyitja meg kapuit, hogy elkápráztassa nézőit élőzenés musicalekkel, operettekkel és különleges, páratlan atmoszférájával. A vízre kinyúló színpad látképe sem utolsó, ugyanis a nézőtér egy amfiteátrumra, a fogadóépület pedig egy várkastélyra hasonlít legjobban

Szarvasi arborétum (Pepi-kert) (2018)

Szarvason található Magyarország legnagyobb arborétuma, amely az egykori Pepi-kertből lett a kialakítva. Napjainkban az arborétumban öt fás gyűjteményt található, mintegy 82 ha területen.

A fáskert története az olasz eredetű Bolza Pál („Pepi gróf”) nevéhez fűződik, akik a Körös szabályozása után kezdte meg a nagyszabású növénytelepítést az ártéri területen. Az 1600 fa- és cserjefajnak otthont adó park minden évszakban varázslatos látványt nyújt a természet szerelmeseinek. A több száz éves mamutfenyő, a pávák, vagy a Tündöklő kövek mellett számos érdekesség található még az arborétumban. 

Napjainkban a Pepi-kert, a Mitrowssky-kert, és a hajókikötő szomszédságában található „Konyhakerti” részterület látogatható. A korabeli épületei pedig időszakos és állandó kiállításoknak, rendezvények ad otthont. Nyaranta alkotótáborok, a hosszú hétvégéken pedig kézműves foglalkozások zajlanak a parkban. De részt vehetünk egy virtuális játékban is, ahol fedezhetjük a kert történetét.

Mini Magyarország (2018)

A Szarvasi arborétum egyik szegletében kapott helyet az ország számos épített csodájának kicsinyített mása, a Mini Magyarország kiállítás.

A bemutató napjainkban már közel száz híres magyar, és egykori történelmi magyarországi épületből áll. A gyerekek számára pedig a park legújabb látványossága, az interaktívan kezelhető kisvonatok pályája nyújthat örömteli szórakozást.

Bolza-kastély (2018)

A Holt-Körös rendkívüli látványát még inkább kiemeli a partján álló festői szépségű Bolza-kastély. A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő Bolza József építtette 1810 és 1820 között, s ezt az épületet a 19. század közepén átépítették klasszicista, romantikus, valamint eklektikus stílusban. A kibővített épületben lakó- és fogadószobák találhatóak, valamint egy házi kápolnát is kialakítottak benne. Napjainkban sajnos az épület nem látogatható, a műemlék állami tulajdonban van.

Az épület előtti lépcsősor végén áll a város egyik legérdekesebb szobra, amely a capitoliumi farkasszobor másolata, ezzel is utalva a család itáliai mivoltára.

Ezredéves emlék (2018)

Az ezred forduló évében avatták fel a Körös medréből kiemelkedő Mihály Gábor Ezredéves Emlék című alkotását. A mű azt a legendabeli pillanatot jeleníti meg, amikor Mihály és Gábriel arkangyalok meghozzák a Magyar Szent Koronát.

Boglár Sétahajó (2018)

A Holt-Körös nyugodtsága és gazdag élővilága sétahajózásra hívogatja az ide látogatót. Az egyik ilyen kikapcsolódási lehetőség az Boglár, amely egy 83 éves hajó és 70 embert képes egyszerre utaztatni.

A vízi jármű különféle programokkal, meglepetésekkel és rengeteg érdekességgel várják a vendégeit.

Holt-Körös (2018)

A Körös folyó Békésszentandrást és Szarvast is körülölelő holtágát a 19. századi folyószabályozás során alakították ki.

Az állóvíz szervesen hozzátartozik a két település városképéhez. A holtág környezetéhez szigorúan védett természetvédelmi területek tartoznak, sok botanikai és zoológiái ritkasággal.A Holt-Körös nyugodtsága és gazdag halfaunája az 1930-as évek óta nagy népszerűségnek örvend, ugyanis ekkor indult meg a hétvégi házépítésiláz a helyi módosabb polgári családok körében. Azóta is több nyaraló, hotel és vendégház nyitott kapukkal várja az ide érkező pihenni vágyókat a partsávban.

Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark (2018)

Az Anna-ligetben található a Körös-Maros Nemzeti Park Körösvölgyi Látogatóközpontja.

Az igazgatóság központjának szomszédságában álló bemutatóház két szintet elfoglaló termeiben interaktív kiállítások láthatóak, többek között a Dél-Tiszántúl természeti értékeiről. A látogatóközpont halljában pedig egy 7000 literes akváriumrendszer ad otthont a részben különböző fajvédelmi programokban résztvevő állatfajoknak.

A Nemzeti park legújabb attrakciója a 2014-ben megnyílt állatpark, amely az Anna-völgyi tanösvény mentén került kialakításra. A sétaúton a vendégek természetes élőhelyükön, szinte testközelből ismerhetik meg a Körös-vidék egykor és ma is honos állatfajait.

Európai mókus (Sciurus vulgaris)

Holló vagy közönséges holló (Corvus corax)

Róka (Carnivora)

Európai bölény (Bison bonasus)

Tanösvény túrák: Anna-ligeti tanösvény (2018)

A Pepi gróf feleségéről elnevezett Anna-liget az elmúlt évtizedek alatt Szarvas egyik ékességévé vált. Az egykori Körös ág árterében egy különleges tanösvény került kialakításra, amely az itteni vidék természeti és történelmi értékeit mutatja be. 

A 19. századi folyószabályozás során lemetszett Kákafoki Holt-Körös öleli körül azt az érintetlen puhafa-ligeterdőt, ahol Bolza József és felesége Batthyány Anna kezdte el kialakítani kertjüket. Az óriás fákban és lágyszárúkban gazdag 26 hektáros park eredeti elképzelésekhez igazodó rekonstrukcióját napjainkban a Körös-Maros Nemzeti Park végzi. Emellett a látogatókról sem feledkeztek meg a park munkatársai, ugyanis egy interaktív sétautat alakítottak ki a holtág mentén, amely a gyermekes családok számára kihagyhatatlan turista célpont. 

A tanösvény végigjárása közben megismerhetjük az Anna-liget változatos élővilágát, ezen kívül a kihelyezett táblák felhívják a figyelmet a gazdálkodás és a természetvédelem közös feladataira.

A tanösvény adatai

Táv: 2 km

Állomások: 8
Üzemeltető: KMNPI
Füzet: nincs

Csáky-kastély (2018)

Az Anna-liget egyik eblematikus épülete a 19. század elején épült Csáky-kastély, amely ma is a Pepi gróf (Bolza József) feleségéről elnevezett liget ékessége. A kastély 1908-ban épült klasszicista jegyeket viselő késő barokk stílusban, tervezője és kivitelezője pedig Bányász János, a neves szarvasi építőmester volt. A szépen felújított műemléképületben jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság irodái kaptak helyet.

Tessedik Sámuel Múzeum (2017)

Az ország első mezőgazdasági iskoláját Tessedik Sámuel evangélikus lelkész építtette 1791-ben barokk stílusban. A szarvasi iskola megszűnése után 1973-ban költözött ide a helyi történelmi és kulturális örökség múzeum. A tárlat alapját a helyi iskolákból átvett régészeti leletek, valamint a megkezdett helytörténeti és néprajzi gyűjtések képezték.

Az épület felújítása után jött létre 1979-ben a "Tessedik városa hajdan és ma" c. állandó kiállítás, mely Szarvas környékén élt emberek történetét mutatja be a kőkortól napjainkig. Az állandó kiállításokon kívül évente több ideiglenes kiállítás is nyílik múzeumunkban.

Tanösvény túrák: Erzsébet-liget (2017)

Az Erzsébet-liget Szarvas városának sokadik fásligete, amely egykoron igazi Népkertként funkcionált. Hisz található itt ifjúsági tábor, sportpályák, de Ruzicskay György festőművész alkotóházának és képtárának is a liget ad otthont. Az ártéri erdőmaradvány parkosítását 1894-ben kezdték meg, és Erzsébet királyné tragikus halála után kapta nevét. A helyi szervezetek által kiépítésre került itt egy tanösvény is, amelyen 7 tájékoztató tábla található, és a Halászcsárda mellől indul.

Különleges látnivalókban gazdag sétány ad otthont az úgynevezett Őrködő ciprusoknak is, amelyek a Bolza család jóvoltából kerültek ide. A parkon áthalad az Alföldi Kéktúra is.

Bikazug (2017)

A Bikazugi-holtág végleges formája az 1888-as kanyarulatátvágással alakult ki. Mai hossza a Dögös-kákafoki szivattyúteleptől az Anna-ligeti hídig tart, mintegy ovális alakba körül ölelve azitteni erdőfoltokat és kiskerteket.

A Bolza család a kastélyai mellett a századfordulóig néhány mezőgazdasági jellegű építmény is felhúzattatott a holtág parti sávjában. Az 1930-as években indult meg a nyaraló építési láz helyi a módosabb polgári családok körében. Szarvas idegenforgalom népszerűsítési hóbortja Bikazugot sem kímélte. Ugyanis az 1960-as évek elejéig a holtág teljes területét felparcellázták, de ide épült a mezőgazdasági technikum bikazugi majorja is

A bikazugi keskeny vízcsík mára erősen feliszapolódott, ugyanis nem csak a kákafoki-szentesi öntözőrendszert működtetik a holtágból, hanem a parton található „hobbi-kertek” illegális vízelvezetését is biztosítja.

Kákai-Szarvasi repülőtér (2017)

A Kákahalmi repülőtér Szarvas külterületén, a Kákai főmajor területén található.

A Szarvas-Szentesi összekötő útról megközelíthető repülőtér mai formája az 1960-as években alakult ki. 2005 óta a helyiek szervezésében minden évben megrendezik a Repülőbarátok találkozóját. 

Bolza-mauzóleum (2016)

Az Ótemetőben áll a görögkereszt alaprajzú mauzóleum, amely 1870-ben, romantikus stílusban, Wéber Antal tervei szerint épült és a Bolza-grófok sírhelyéül szolgált. 

Belső falán látható a Bolzák családfája, amelyet Kékesi László grafikusművész készített. 

Ma a Bolza-mauzóleum római katolikus ravatalozóként szolgál.

Tanösvénytúrák: Halásztelki tanösvény (2016)

A 2009-ben kialakított Halásztelki tanösvény nyitott könyvként mutatja be a Dél-alföld egyik jellegzetes tájformájának és élőhelyének, a Hármas-Körös hullámterének növény- és állatvilágát, kultúrtörténetét. 

A tanösvény névadó területe, Halásztelek Szarvas egyik üdülőrésze, amely a mezőtúri vasúti híd mellet terül el.

A tanösvény adatai

Táv: 3,5 km

Állomások: 10

Üzemeltető: KMNPI

Füzet: nincs

Mocsári ciprus (Taxodium distichum)

A mocsári ciprus az egyik legjobb árvíz toleráns tűlevelűnk, amely gyökere is különleges. Ugyanis mocsaras, nedves talajokon a szétterülő gyökérzet térdszerűen kiemelkedik a talajból, amelyek különleges formákat hoznak létre.

A Szarvason fellelhető különleges állomány betelepítése Bolza Pálhoz kapcsolódik, aki hatalmas és tartalmas életműve egyik legfontosabb lépéseként vitte véghez a mocsári ciprusok elterjesztését.

Szarvas környéki rizsföldek (2015)

Magyarországon a 18. században kezdődött el a rizstermesztés, és akkoriban a Szarvasi Állami Tangazdaság hazánk egyik legnagyobb rizstermelő gazdasága volt. Ugyanis a Körös menti árterek talajadottságai, az éghajlati viszonyok (napfényes órák, hőmérséklet, csapadékeloszlás, stb.) és különösen a folyó okozta mikroklíma ideális volt a növényfejlődéséhez. Ekkor hozták létre azt a csatornahálózatot is, amelyek a K1 Öntöző Főcsatorna és a Dögös-Kákafoki-csatornába vezetnek bele, valamint meghatározzák a terület vízrajzát is. A Szarvasi Öntözési Kutató Intézetben a rizs hazai nemesítéséből vette ki részét, a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolán pedig a fiatal szakemberek képzése folyt.