Evangélikus templom (2024)

Az evangélikus gyülekezet Benkóczi Dániel, segédlelkész kezdeményezére és a hívek adományaiból építette fel templomát, amelyet egy magtár átépítésével hoztak létre. Ezt az épületet később, 1936-ban egy toronnyal bővítették ki. A templom belsejében az egyszerűség honol, díszítése a négy piaszter, amely klasszicista stílusú.

Evangélikus templom (2024)

Az ambrózfalvi evangélikus templom 1863-ban épült romantikus stílusban, és a község főterén áll. Az egyszerű fehérre meszelt templombelsőben a szószéket magába foglaló aranyozott faoltár található.

Evangélikus templom (2024)

Mezőhegyes evangélikus temploma Ágoston Sándor tervei alapján 1944-49 között épült modern stílusban. A templom megépítését az állami ménesek katonai felügyelője, Petkó Szandtner Tibor szorgalmazta, aki különféle felszerelési tárgyakat is ajándékozott az egyháznak.

Evangélikus templom (2024)

Az Orosházát alapító telepesek a Tolna megyei Zombáról érkeztek 1744-ben, akik magukkal hozták kisharangjukat is, amelyet egy vesszőből-sárból készült templomba helyeztek el akkoriban. Az engedély nélkül készült templomot azonban a pozsonyi helytartótanács lebontásra ítélte, de az akkori főispán, Harruckern Ferenc megakadályozta ezt. Sőt 1777-ben engedélyt kapott a gyülekezet egy kőtorony megépítésére, de csak azzal a feltétellel, hogy az majd külön áll a templomtól.

A ma is látható barokk kőtemplomot 1786-ban építették, II. József türelmi rendelete után, a templom keleti ajtaja feletti felirat is erről tanúskodik. Az 1830-as évben templomot bővítették, ekkor kapta kereszthajóját és építették egybe a toronnyal.

Evangélikus templom (2022)

A Szentesi Evangélikus Egyházközség nyerstégla burkolatú temploma a főposta és a buszállomás szomszédságában található. Az épület kiváló arányaival, kecses, égbenyúló tornyával hívja magára a városba érkezők figyelmét.

A városban már a 18. század közepén éltek evangélikusok, de az ellenreformációs rendeletek miatt templomuk felépítését csak a századforduló után kezdhették meg. Bár 1820-ban már emeltettek egy vályogból készült istenházat, de az nem bizonyult időtállónak. A ma is látható hegyes tornyos, vöröstégla templomot végül 1905-ben építtetették fel Francsek Imre tervei alapján. A karcsú egyhajós épület ablakai mind csúcsívesek, és a bejárat fölötti rózsaablaka pedig a gótikus építészet legjellemzőbb stíluseleme.

A templom belsejében lépve, a szószékoltárt fölött Hegedűs László festménye látható, amely Jézust és a samariai asszonyt ábrázolja.

Evangélikus templom (2022)

A Csépa központjában álló omladozó evangélikus templom 1889-ben épült fel az egykori imaház és iskola helyén. A templom megépítéséhez és berendezésekhez mindkét protestáns felekezet hozzájárult, de a reformátusok később új istenház kaptak.

A fából készült huszártornyot 1905-ben kapta az épület. A templom belsejében látható utolsó vacsorát ábrázoló olajfestményt pedig a hódmezővásárhelyi evangélikus egyházközség adományozta.

Evangélikus templom (2022)

A község központjában áll a vidéki klasszicizmus egyik legszebb példája, a csanádalberti evangélikus templom.

Csanádalbertin az újratelepülését követően, 1844-ben szerveződött meg az evangélikus gyülekezet. Klasszicista stílusú templomuk 1882-ben épült meg, amely azóta már sok vihart megért. 1978-ban, majd 2010-ben is megrongálódott az építmény a természeti katasztrófák nyomán. Az előbbikor az épület tornyát újra kellett építeni, ekkor egy zömökebb és alacsonyabb toronysisak került a helyére.

Evangélikus templom (2022)

A pitvarosi evangélikus templom már messziről tiszteletparancsolónak hat, ahogy a falu fölé magasodik. Napjainkban már csak az omladozó templom bizonyíték, hogy a település lakói egykoron a szlovákok voltak.

A templom 1882-ben a pitvarosi szlovák evangélikus egyház híveinek adományaiból épült, neobizánci stílusban. Az épület terveit Aigner Adolf készítette, az építkezést pedig Klein Sándor hódmezővásárhelyi vállalkozó vezette. Eleinte úgy volt, hogy egy kupolás templom készül el, de ettől a pitvarosiak idegenkedtek, ezért Ursits Lipót aradi építészt kérték fel a torony megtervezésére. A 400 ülőhellyel rendelkező templom belsejében lévő oltárt és szószéket Götzl Antal szobrász készítette, a főoltárképet Jeszenszki Gusztáv festette.

Evangélikus templom (2022)

A gyorsan erősödő és jelentős számú evangélikus gyülekezet először 1807-ben építtetett magunknak templomot Tiszaföldváron. Ez az épület 1829-ben súlyosan megrongálódott, majd végül helyreállították, de 1853-ban új templom építésebe fogtak. A késő klasszicista stílusban épült evangélikus templommal 1855-re készültek el. 

Az egyhajós, egyenes záródású szentéllyel ellátott templomot Ifj. Bohus Pál mérnök tervezte, az építkezést pedig Ifj. Szvacsina József vezette. 

Evangélikus templom (2019)

Szarvas második legrégebbi műemlék épülete az Evangélikus Ótemplom, amely a város legszebb részén a holtág hídfőjénél áll. A város jelképévé váló templomot a 1788-ban Kimnach Lajos, pozsonyi mester tervei alapján emeltették a helyi evangélikusok. A barokk stílusú épületet Tessedik Sámuel templom néven is szokták emlegetni, mivel a felépítéséhez nagyban hozzájárult az egykori püspök. Tessedik Sámuel, amellett hogy Szarvas evangélikus lelkésze volt, nagy szerepet vállalt a város felzárkóztatásában ipari és mezőgazdasági területeken.

Evangélikus templom (2019)

A többnyire szlovákok lakta település 1792-ben fogott neki a templomuk felépítésének. A három évig tartó munkálatokban az egész evangélikus közösség részt vett, a faanyagot pedig a Maroson úsztatták le Aradig, és onnan szekerekkel szállították Tótkomlósra. Az impozáns copf épület bélletes ívpillérsoros homlokzattal, hét boltszakaszos hajóval és egy 57 méteres toronnyal rendelkezik.


A templombelsőben látható faragások Dunajsky Lőrinc alkotásai, oltárképe Krisztus mennybemenetelét ábrázolja.

Evangélikus templom (2018)

A nagymágocsi evangélikus templom a hívek adakozásából épült, amelyet 1938-ban szenteltek fel. A vörös téglából készült  neoromán stílusú épület pusztai templomnak, az az szegények templomának épült.

Evangélikus templom (2017)

A ma is látható barokk stílusú templom 1888. december 2.ra készült el, a felszentelésére még ebben a hónapban sor került. A századforduló után orgonát és belső tatarozást kapott, majd új harangokat is a templom fennállásának 50. évfordulójára. Egy tűzvész során az eredeti faoltár elpusztult, amelyet 1961-re újítottak fel .Napjainkban a templom belseje nagyon megrongálódott, elhanyagolt állapotban van. 

Evangélikus Újtemplom (2013)

Szarvas városába a „keleti kapun” keresztül érkezőknek rögtön feltűnik az impozáns téglaépítésű evangélikus Újtemplom. A neoromán és az eklektika keresztezéséből született épület 1896-1897 között készült el. A Francsek Imre építész és Popjak György vállalkozó kivitelezésében megépült templom belső díszítésé a protestáns templomokhoz képest meglepően gazdag.

A szentély oltárképét Veres Gusztáv festette, amely Jézust a keresztfán ábrázolja.

Evangélikus templom (2012)

A vásárhelyi evangélikusok 1841-1844-ben építették fel templomukat a Márton utcában, amely Klauzál Gábor reformkori politikus adományaiból készült. A klasszicista stílusú istenház tornyát csak később, 1889-ben kapta. Az 1940-es évek közepén az épületet átalakították, amelynek során elbontották az eredeti márványozott festésű szószékoltárt, és kőből készült szószéket helyeztek a helyére. A templom eredeti, az utolsó vacsorát ábrázoló oltárképe az idők folyamán elveszett.