Zsinagóga (Kulturális Központ) (2026)

A tokaji zsidóközösség zsinagógája 1890-ben épült az egykori Serház helyén. A romantikus-mór stílusú épület öntöttvas oszlopos, karzatos belső terével, színes üvegablakaival hamar a város és az egész borvidék egyik legmeghatározóbb jelentőségű kulturális központja lett. A II. világháború után a zsidó lakosság jelentős része azonban nem tért vissza, ezért az épület enyészetnek indult. A város azonban nem hagyta elveszni az a tokaji zsinagógát, ezért Farkas Pál tervei alapján 1986-2006 között újjá építették. Ma az épület újra a város egyik ékessége, amely Kulturális és Konferenciaközpontként működik

Régi városháza (2026)

A régi városháza Makó egyik ritka szépségű romantikus épülete, amely arról is nevezetes, hogy itt található a város máig működő órája. A városközpontban található épület Koczka Ferdinánd tervei alapján készült el 1854 és 1859 között romantikus stílusban.

Ortodox zsinagóga (2026)

Makó zsidó városrészében áll a város zsinagógája, amely küllemében jól illeszkedik a környék házai közé.

Az egyhajós zsinagóga 1895-ben épült fel romantikus stílusban a helyi ortodox közösség segítségével. 2002-ben felújítot és újraszentelt zsinagóga azóta már az elszármazott makói ortodox zsidók fontos zarándokhelyévé vált, ahol évente egyszer, a csodarabbi, Vorhand Mózes halálának évfordulóján istentiszteletet is tartanak.

Babó-kastély (2024)

A Babó-család mezőkovácsházi kastélya valamikor a század fordulón épült, és akkoriban az itteni birtok ékessége volt. Az épület a II. világháború után a TSZ tulajdonába került, ahol később lovasmajorműködött. A privatizáció követően a majort bezárták, az épületek pedig jelentősen pusztulni kezdtek. 2000-ben a megmaradt birtok magántulajdonban került, és megindult az épületek helyreállítása. Napjainkra a több mint 100 éves kastély visszakapta régi szépségét, és panzióként szolgálja az ide látogatók kényelmét.

Szent György román ortodox templom (2024)

A battonyai román ortodox hitközség 1869 és 1872 között építtette templomát, amely sárkányölő Szent György nevét viseli. A romantikus stílusú épület legértékesebb része az oltári ikonosztázion, amelyet egy oráviczai szobrász és a karánsebesi B. Delliomini készített el 1908-ban. A templom belsejében a „Szent György a sárkánnyal” ikon látható még, de emellett figyelemre méltó még az épület boltíves mennyezete, amely öt freskóval van díszítve.

Gyümölcsoltó Boldogasszony római katolikus templom (2024)

Pannonhalma régebbi, a Váraljában található templomát a 14. század első felében építették. A középkori kőépítményt 1734-ben Sajghó Benedek főapát újíttatta fel barokk stílusban, majd 1879-ben Kreusz Krizosztom főapát támogatásával romantikus stílusúra alakították át. 1959-ben újabb gyökeres változás következett be a templom életében, mind az oltárok, szószék, padok, és képek is kicserélőtek.

Boldogasszony-kápolna (2024)

A pannonhalmai Nagyboldogasszony-kápolna a főapátság területén az egykori tarisznyavár helyén épült 1714-ben. Az egyhajós, huszártornyos barokk stílusú épületet 1865-ben romantikus stílusban átalakították. 

A kápolna belsejében látható főoltár kép pedig Mária mennybevételét ábrázolja. 

Evangélikus templom (2024)

Az ambrózfalvi evangélikus templom 1863-ban épült romantikus stílusban, és a község főterén áll. Az egyszerű fehérre meszelt templombelsőben a szószéket magába foglaló aranyozott faoltár található.

Takarékpénztár-palota (2023)

A városképi szempontból kiemelt és meghatározó ponton álló Takarékpénztár a Klauzál Gábor által vezetett elődje helyére épült fel az 1879-ben bekövetkezett gyászos emlékű árvíz után.

A 19. és a 20. század fordulóján felépült új palota tervezője Baumhorn Lipót volt, aki nem fukarkodott a díszítéssel. Az eklektikus, klasszicista és kis mértékben romantikus stílusjegyekkel rendelkező cicomás épület 1944 pedig egy grandiózus hatást keltő sarokkupolával toldották meg. Napjainkban is láthatóak a homlokzatot az egyedi megoldású reneszánsz hatású kovácsoltvas erkélyek, s különleges alkotások még a címerpajzsok, és a takarékosságot kifejező méhecskék domborművei is.

A palota napjainkban is pénzintézetként funkciónál, ugyanis az 1949. március 1-én megalakult az Országos Takarékpénztár (OTP) birtokolja az épület nagy részét.

Zabsilós magtár (2023)

A nagymágocsi kastély bejáratával szemben áll az Ybl Miklós által tervezett romantikus stílusú magtár.
A háromszintes épület különlegessége, hogy egyetlen egy vasszög sem található benne. A környékbeliek elmondása szerint az építmény belső szerkezete jó állapotban van, és régóta szeretné az önkormányzat hasznosítani.

Városháza (2023)

Csorvás település arculatának különleges építészeti értéke a városra jellemző ovális tetejű ablakos Városháza. A műemléképület 1912-ben épült községháza céljára romantikus stílusban. A díszített homlokzatú, szárazkapus középületben volt már virágbolt, Művelődési Ház, és vendéglő is.

Szűz Mária (2023)

A Szent József-templom melletti másik szoborfülkében Szűz Mária barokk festett szoborra látható.

A szobrot a németvárosi asszonyok fogadalomból állíttatták 1882-ben.

Nepomuki Szent János (2023)

Az Apor Vilmos tér egyik romantikus szoborfülkéjében Nepomuki Szent János barokk szobor áll.

A birétummal és karinggel, a kezében feszülettel ábrázolt szent szobrát 1729-ben állította fel Csík Péter vármegyei jegyző. A két településrészt elválasztó árkon átvezető híd hídfőjén álló alkotás az 1801-es tűzvészben elpusztult. A mai is látható szobor 1883-ban készült késő romantikus stílusban.

Kőhíd és kapusház (2023)

A 19. század elején kezdődött meg Gyula a fontosabb fahidjainak kőből és téglából való újjáépítése. A vár melletti egy ívnyílású kőhidat ez idő tájt építették újra empire stílusban. 

A hídfőn ma is álló kis romantikus kapusházat az áthaladók ellenőrzése emelték egykoron, napjainkban pedig a várszínház jegypénztára működik benne.

Városi Könyvtár (zsinagóga) (2022)

Szentes főutcájának lezárásánál áll az impozánsan felújított egykori zsinagóga, amelyet napjainkban Szentes kulturális életének egyik meghatározó központjának, a Városi Könyvtárnak ad helyet.

A városba már a 18. századtól érkezetek a zsidó vallási közösségek, akik számára templom építésétbe fogott a helyi vallási felekezet. A régi imaház mellé 1868-71 között épült fel a környék egyik legnagyobb zsinagógája, amely terveit Knábe Ignác, a budai zsinagóga megálmodója készített el. A romantikus stílusú épület homlokzata akkoriban mór stíluselemeket tartalmazott, a belső térben pedig az adományozó zsidó családok jelképeit megörökítő színes ólomüveg ablakok voltak. A II. világháború alatt deportált helyi családok nem tértek vissza, ezért a zsinagóga évtizedekig üresen állt, és állapota folyamatosan romlott. Végül az épület a város tulajdonába került, és Terney László helyi építészmérnök vezetésével 1998-ban felújították.

A város egyik legékesebb épületébe a városi könyvtár költözött be, olvasótermek és egy imaszobát alakítottak ki benne. Az épületben az utóbbi időkben rendszeresen rendeznek kiállításokat, irodalmi esteket, könyvbemutatókat, de neves hazai előadók is megfordulnak itt.

Kisboldogasszony római katolikus templom (2022)

Az öttömösi Kisboldogasszony templom 1937-ben épült romantikus stílusban a csanádi püspökség anyagi támogatásából. A templom berendezését a hívek adományaiból teremtették elő, például Zádori Ferenc egy Szent Teréz szobrot adományozott a közösségnek.

Blaskovich-kripta (2022)

Békés és Csongrád megye határán, Csikóspusztán áll a Blaskovics család szebb napokat látott kriptája.

A Körös-Maros Nemzeti Park területén, egy mesés erdőben található a Blaskovicsok egykori kápolnája, amely romantikus stílusban épült a 19. és 20. század fordulóján. A csikóspusztai kriptakápolnája manapság lehangoló látványt nyújt, ugyanis ablakait betörték, kriptát feldúlták, tetőszerkezetét pedig az idősjárás szakította be. De a farengeteg közepén álló rom mégis olyan hatást kelt, mintha Csipkerózsika vára előtt állnál, csak itt rózsa helyett borostyán fut a falakon.

Blaskovich-kastély (2022)

A Blaskovich uradalom csikóspusztai kastélya a 19. és 20. század fordulóján romantikus-historizáló stílusban épült a többi gazdasági épülettel együtt. A két homlokzati tornyos kastély fénykorában 28 szobával rendelkezett, és a grófi család mellet a cselédek is benne laktak. Az államosítást követően a dohánytermesztő uradalmat az akkor megalakult termelőszövetkezet kapta meg, és gépállomást hozott létre itt.

A majorság napjainkban magánkézben van, egy ipari vállalkozó tollüzemet működtet benne.

Szent István király római katolikus templom (2022)

Domaszék külterületén, a zöldfási tanyaközpontban található a település első temploma, amely a 19. században épült.

Az építészileg jelentős romantikus téglatemplom építését 1938 tavaszán kezdték meg, és még ugyanabban az évben be is fejezték. Az épület megtervezését és a főépítészi teendőket is Ábrahám István építőmester végezte. Az eredeti tervek szerint a templomhoz torony is kapcsolódott volna, de sajnos ez nem valósult meg. A zöldfási templom érdekessége, hogy nem a falu központjába áll, mert építésekor még azt hitték, hogy az itteni területi részen kezd majd kiépülni a település.

Az épület előterében még egy kőkereszt is látható, amelyet Ördögh Zoltán és neje Schütz Aranka a két világháborúból való megmenekülésükért, hálából állítatott 1947-ben.

Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium (2022)

A kaposvári Kossuth Lajos tér egyik emblematikus építménye az egykori leányiskola romantikus stílusú épülete, amely napjainkban a Nagyboldogasszony Iskolaközpont ad otthont.

A belvárosában található iskola megépítése 1872 nyarán kezdődött meg, Deckert Krisztián építész tervei alapján, és egy éven belül be is fejeződött. A romantikus stílusú épület érdekessége a Kossuth tér felé forduló véghomlokzata. A zárda 1873-ban nyitotta meg kapuit és eleinte elemi leányiskolaként működött. A második világháború után az iskolát államosították, és középiskolai kollégium kapott helyet benne. A rendszerváltozás követően a zárda visszakerült egyház tulajdonába, és a Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium kezdte meg működését itt.