Jó Pásztor ökumenikus templom (2020)

A Hortobágy az egyetlen település Magyarországon, ahol az Árpád-kor óta egyetlen templom sem állott.

Az egykori rabgazdaság helyén 1966-ban megalapított falut híve évtizedek óta imádkoztak Déry János otthonában tartott miséken. Cseri Géza polgármester kezdeményezésére azonban létrejött a Hortobágy Templomáért Alapítvány, majd 2000. szeptember 2-án megtörtént az alapkőletétel. Az építkezés Rácz Zoltán Ybl-díjas építész tervei alapján December 3-án fejeződött be, ekkor már istentisztelet is tartottak.

A Hortobágyon sok embert megkínoztak, több ezer családot kényszerítettek arra, hogy embertelen körülmények között éljen, ezért az ökumenikus templom a kényszermunkatábor központi emlékhelye is.

Körszín kézműves kiállítás (2020)

A Hortobágyi vásártéren álló Körszín a térségre jellemző ősi, szinte már elfeledett kézműves mesterségeknek állít emléket. Az épületben látható kiállításon megelevenednek a kovács, a bognár, a csizmadia, a mézeskalács készítő, a kalapos, a fazekas, a kötélverő, és a szíjgyártó mesterek műhelyei, mindennapjai.

A Hortobágyi Nemzeti Park Kézműves udvarában készült termékeket is vásárolhatunk az itteni ajándékboltban.

A műhely előtt áll a Hortobágy Világörökség tagságát, hitelt érdemlően bizonyító dácittufából faragott emlékoszlop.

Pásztormúzeum (2020)

A hortobágyi piac egyik emblematikus épületében, a szekérállás helyén nyílt meg a 18. század végén a mai Pásztormúzeum.

A múzeumban a 19-20. század fordulóján a Hortobágyra jellemző pusztai legeltető állattartást és az ahhoz kapcsolódó pásztoréletet jelenei láthatóak. A kiállítás élethű bábukkal, élőképekkel, vetítésekkel, hanganyagokkal várja az ide érkező vendégeket.

Hortobágyi páncéloscsata emlékműve (2020)

1944 októberében a Hortobágyon tankcsata zajlott német és szovjet csapatok között.
A szovjet győzelem emlékére 1978-ban a település határába, a 33-as főút mellé egy T34-es tankot állítottak, magas vasbeton talapzatra. A sok turistát vonzó jármű időközben gyorsan rozsdásodott és néha a vandálok kezek is besegítettek az amortizálódásba.
Végül 2018-ban, orosz pénzből felújították a páncélost és azóta már kamerával is figyelik az emlékművet.

Függőcinege (Remiz pendulinus)

A függőcinege főként síkvidéken, tavak és folyók mentén fordul elő.

Jellegzetes, lecsüngő fészkét fűzfa ágára szövi, amelyet régen zokninak és kesztyűnek is használtak.

Hortobágyi Csárda (2020)

300 éves csárda áll a Kilenclyukú híd szomszédságában, amely a Hortobágy világörökségi környezetének része. A felújított műemléképületben hagyományos, természetes és nemes pusztai ízek várják az ide látogatókat.

Az Alföld leghíresebb és legnagyobb csárdája 1699-ben épült népi klasszicista stílusban a Debrecenbe vezető Sóút mellé. Az átutazókon, marhahajtókon kívül a környéken legeltető pásztoroknak, közeli falvak és tanyák lakossága is betért olykor-olykor a csárdába. Az elmúlt korok rajtahagyták a lenyomataikat az épületen az évszázadok során, de mindig igyekeztek a hely korhűségét megtartani.

Napjainkban a fogadó történetét, a pusztai közlekedést és a csárda híres vendégeit bemutató kiállítás látható az egykori vendégszobákban.

Kék cinege (Cyanistes caeruleus)

A kék cinege hazánkban is elterjedt faj, amely kis termete ellenére meglehetősen agresszív más madarakkal szemben, ha a territóriumáról van szó. 

Az madár bárhol előfordulhat, nem zavarja az ember közelsége sem, de télen csapatosan keresi fel a sűrű nádasokat, a nád magját fogyasztja. Ha szeretnénk vele a kertünkben találkozni akkor ezt odúk kihelyezésével érhetjük el, az áttelelését pedig napraforgómag, szalonna vagy cinkegolyó kihelyezésével segíthetjük.

Kilenclyukú híd (2020)

A Hortobágy jelképét, a Kilenclyukú-hidat szinte minden Magyar ember látta már, de építésének történetét és legendáit nagyon kevesen ismerik.

A napjainkban látható híd egy régi fahíd helyén épült klasszicista stílusban 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján. A híd a maga 167 méterével Magyarország leghosszabb közúti kőhídja, amely feljáróit kiszélesedőre tervezték, hogy a pusztai állathajtás megkönnyítse. A Világörökség részeként számon tartott hidat már többször felújították, hogy a mindig teljes pompájában tündököljön a rengeteg ide látogató számára. 

A hídhoz kapcsolódik a település legnagyobb rendezvénye az augusztus 20. hídi vásár, amikor is minden hagyományos kézműves mesterség képviselteti magát.

A híressé vált kilenclyukú kőhídnak több legendája van, az egyik monda szerint a Hortobágy kilenc betűjét szimbolizálják a boltívek. A másik szerint egykoron Rózsa Sándornak sürgősen el kellet hagynia a csárdát, de a folyón csak úgy tudott átjutni, hogy kilenc szeretője leborult eléje.

Hortobágyi Madárpark (Madárkórház Alapítvány) (2020)

 

Hortobágy település egyik legérdekesebb látványossága az országban is egyedül álló madárpark és kórház. 

A Kilenclyukú híd közelében húzódó park nagyröpdével, tavakkal, játszótérrel felszerelt pihenőpark szeretettel várja kedves látogatóit. A madárpark központi épületében pedig egy kiállítás is található, amely a madarakat fenyegető veszélyekre hívja fel a látogatók figyelmét. 

Az épületben található még egy  úgynevezett látványkórház is, ahol bárki megnézheti a sérült, beteg, gyógyulófélben lévő madarakat, vagy a vállalkozóbb kedvűek egy-egy műtét lebonyolításába is belepillanthatnak. 

Az évente ide beérkező 800-1000 beteg közül csak 35-40 % visszakerül a természetbe, sajnos a többiek életük végéig a kórház vendégiei maradnak.

Tarka vízimoly (Elophila nymphaeata)

A tarka vízimoly vagy más néven tasakosmoly Magyarország lápos-mocsaras területein igen gyakori. A fényiloncafélék közé tartozó faj egész nyáron át az alkonyati órákban rajzik az állóvizek, mocsaras rétek fölött. Egyébként a feltűnő megjelenésű lepkét a mesterséges fény is vonzza.

Sárgatorú szitakötő/fakó katona-szitakötő (Sympetrum meridionale)

A sárgatorú szitakötő hazánkban az egész ország tewrületén gyakori, de főleg a síkvidékeken fordul elő.

A szitakötőfaj a nyár végén és ősszel ligetek, erdőszélek, parkok és kertek környékén is megfigyelhető.

A rovar teste általában teljesen sárga vagy halványpiros, amely a hímeknél vörös, míg a nőstényeknél sárgásbarna szárnyjeggyel párosul.

Okkerszínű sávosaraszoló (Idaea ochrata)

Az okkerszínű sávosaraszoló Magyarországon szinte mindenfelé előforduló, gyakori faj. 

A lepke napsütötte réteket kedveli, ahol májustól júliusig figyelhető meg.

Sztyeppi sirály (Larus cachinnans)

A sztyeppi sirály többi sirályféléhez hasonlóan szántóföldeket, folyópartokat, szeméttelepeket és lehalászott halastavakat kedveli. A madár rendszerint telepesen fészkel, a Hortobágyi halastavak egyik szigetén fészkel hazánk legnagyobb kolóniája.

Tanösvény túrák: Hortobágy-halastavi tanösvény (2020)

A halastavakat bemutató tanösvény a Halászbárka Halastavi Fogadóközpont mellől indul, és a kisvasút sínjei mentén vezet, így ha elfáradtunk bármelyik megállónál felszálhatunk rá.

A tavak közelében sétálva a látogató a terület madárvilágával és növényvilágával ismerkedhet meg. De betekintést kaphatunk még a halastavi gazdálkodás munkájába, és a természetvédelmi célú élőhelykezelés egyes folyamatiba is. A 10 kilométeres sétaút nem kevesebb, mint 11 madármegfigyelő tornyot ejt útba.

A tanösvény adatai

Táv: 5-10 km

Állomások: 14
Üzemeltető: HNPI

Füzet: van

Hortobágy-halastavi Kisvasút (2020)

A hortobágyi vasutat az 1920-as években takarmány és a lehalászott halak könnyebb szállíthatósága miatt hozták létre. Az árufuvarozás korszerűsödését követően a vasút jelentőségét vesztette, és a körülbelül 13 kilométernyi vasút egyrészét fel is szedték. 

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága 2006-ban a síneket rendbe hozattatta, és a terület bemutatását szolgáló kisvasutat adott át. A muzeális vonat által vontatott nyitott kocsikon mintegy 20 percnyi vonatozás alatt nyerhetünk betekintést a nemzetközi jelentőségű vizek élővilágába.

A kisvasútállomáson láthatjuk még a járművek tárolására szolgáló kocsiszínt, amelyben az önürítős kocsik, csillék, és a halakat szállító vagonok pihennek.

Hortobágyi halastavak (2020)

A hatalmas hortobágyi pusztában Közép-Európa egyik legnagyobb halastórendszere található, amely egy páratlan oázis az itteni és a költözőmadarak számára. A területen előforduló, közel 300 madárfaj megfigyelésére kilátóhelyeket, és egy tanösvényt alakitatott ki a Hortobágyi Nemzeti Park a tórendszer körül.

A halastórendszer kiépítése már az első világháború idején megkezdődött, és még ma is folyik rajta a halászat. A kék foltként tündöklő paradicsomi állapotokat a vonuló madarak hamar felfedezték maguknak, és azóta rendre itt pihenik ki a hosszú utazást.

A tóegység a Hortobágyi Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik már az 1973-as megalakulása óta. A szigorúan védett övezeté való nyilvánítását követően pedig már Ramsari terület, és a Világörökség része is. A Nemzeti Park munkatársai évente több alkalommal is szerveznek szakvezetéses túrákat az itteni páratlan madárvilág megfigyelésére.

A hortobágyi halastó csak a Halászbárka Halastavi Fogadóközponton keresztül érhető el, ugyanis a halastavak és a körülöttük-közöttük fekvő tanösvény, és a környékbeli madárlesek csak belépőjegy ellenében látogathatók. Az időszakosan nyitva tartó fogadóközpontban büfé és ajándék bolt is üzemel.

Füsti fecske (Hirundo rustica)

A füsti fecske a legbizalmasabb fecskefaj, amely kötődik az emberhez.

Az állat a sárból és növényi részekből összetapasztott fészkét a megváltozott életfeltételek miatt, kizárólag épületekre rakja. Kedveli az istállókat és tanyaépületek, ahol sok a táplálékául szolgáló légy és egyéb rovar. 

Üstökösgém (Ardeola ralloides)

Az üstökösgém viszonylag kis testű, barnás gémféle, amely a Tisza mentén és a Hortobágyon fordul elő leginkább. A madár hazánkban más gémfajok társaságában költ főleg ártéri erdőkben, természetes mocsarakban és halastavak nádasaiban.

Pusztai Állatpark (2020)

A Pusztai Állatparkot 1997-ben azért hozták létre, hogy bemutassa régi magyar háziállatainkat. De az itt élő fajoknak nem csak ez a szerepe, hanem a génmegőrzés is, hogy elősegítse őshonos állataink fennmaradását az utókor számára.

A park területén található állatok szinte mindegyikét lehetőség van megetetni és megsimogatni, ezenkívül a hortobágyi pásztornép mindennapjait is megismerhetjük itt. A régmúlt ízeit, illatait, viseleteit és szokásait bemutató programok egymást váltják hétvégenként. Az Pusztai Állatpark egyik az Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozó, de fontos ünnep még a Szent Iván éje is, amikor „A pusztáról sző mesét az éj”.

Fogolyszínű magyar tyúk (Gallus gallus domesticus)

Az 1930-as években Gödöllőn megkezdett nemesítő munka eredményeként került kitenyésztésre a fogolyszínű magyar tyúk. A faj a nevét a tojó fogolyhoz hasonlító alapszínezet miatt kapta. Elsősorban a Dunántúlon és erdős területeken terjedt el az állománya, ugyanis a tollazatának rejtő színe megvédte a ragadozóktól.

Fodrostollú magyar lúd (Anser anser domestica)

A fodrostollú magyar lúd igazi hazai különlegesség, amelyet nem gyorsan növő tollazata, hanem nagyra hízó mája miatt is szeretik. A legelővel szemben igénytelen, gyorsan növekvő fajta.

Rézpulyka (Meleagris gallopavo domesticus)

A pulykatenyésztés eredetileg a Duna-Tisza közén terjedt el a 16. század elején, de az alföldi tanyavilágban még ma is megtalálható ezek az állatok. A rézpulyka a magyar pulyka egyik nemesített változata, amelyet főként Boszniában tenyésztették nagyobb számban. A bosnyák pulykakakas színe a test elülső részén sötét rézvörös, a tojó valamivel világosabb. A vad őshöz közelebb álló parlagi fajta mozgékonyságával, jó táplálékkereső képességével elüt a “nagyüzemi” fajtáktól.

Szent Vendel (2020)

A Pusztai Állatpark bejáratánál áll Somogyi Árpád Szent Vendel szobra. A pásztorok, jószágtartók és állatok védőszentje, a hortobágyi gazdák jelképe is.

Holló (Corvus corax)

Mátyás Király legkedvesebb madara a legnagyobb európai varjúféle szerte a világon. A múlt század elején nagyon lecsökkent a hazai költőpárok száma ezért természetvédelmi státuszt kapott.

A madár előszeretettel fészkel hazánk nagy kiterjedésű erdeiben, de mára az alföldi területeken is megjelent. Fészkét sziklapárkányra, nagyobb fa elágazásába, nagyfeszültségű oszlopra, gallyakból építi, és puha anyagokkal béleli.

A hortobágyi deportáltak emlékműve (2020)

A kilenclyukú híd szomszédságában, az út mellett áll az 1950 és 1953 nyara között a hortobágyi munkatáborba elhurcolt áldozatok emlékműve. 

Az emlékkeresztet a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége állította 1990 júniusában, és többnyelvű szöveg is látható rajta. Az emlékmű keresztje két, derékszögben hegesztett vasúti sínből áll.

Pásztorfiú, Juhászok, Vízhordók (2020)

Hortobágy településen három nagyobb köztéri alkotás található, amely jól példázza Somogyi Árpád Munkácsy-díjas művész munkásságát. A szobrász a hortobágyi pusztához kötődő hétköznapi életet próbálta realista módon ábrázolni.

Az 1968-es Pásztorfiú című alkotás, bő gatyában ülve ábrázolja a rideg körülményekhez szokott pusztai embert.

A Három pásztor szoborcsoport az ősi mesterség emlékét idézi és 1983-ban került a főtér közepére.

Mind közül a legpesszimistább alkotás a Vízhordók szobra, amely a paraszti élet reménytelenségének kifejező szimbóluma.

Játszó csikók (2020)

A szoborkompozíció kissé eldugottan egy park közepén áll Halgazdaság központi épületének szomszédságában. Győrfi Lajos alkotása 1990-ben készült, és az önfeledten játszadozó csikókat ábrázolja.

Kis poszáta (Sylvia curruca)

A legkisebb hazai poszátafajunkkal leggyakrabban ártéri erdőkben és sűrű, bokros területeken találkozhatunk, de kedveli a városi parkokat, a háborítatlanabb kertvárost, ahol fészkel is. A madarat egyszínű szürkés árnyalatú tollazatáról és élesen elütő fehér torokfoltjáról lehet felismerni.

Csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita)

A csilpcsalpfüzike nevét jellegzetes, messzire elhangzó énekéről kapta. Hazánkban általánosan elterjedt, gyakori faj, amely jól érzi magát a sűrű aljnövényzetű ritkás erdőkben, de árterekben és parkokban is előfordul.

Francia darázs (Polistes gallicus)

A francia darázs síkvidéki rétek, cserjés területek, erdőszélek és nyiladékok lakója. A darázs előszeretettel fészkel padláson, a sufniban vagy védett sziklaüregekben. Fészkét papírszerű anyagból építi ezért az állatot papírdarázsnak is szokták nevezni.

Feketevégű lágybogár (Rhagonycha fulva)

A feketevégű lágybogárral síkvidéken, virágos réteken gyakran fordul elő, kedvencei az ernyősvirágzatúak. A szárnyfedői végén sötét folttal rendelkező bogár ragadozó  és főleg káros rovarokat pusztít.

Széleslábú szitakötő (Platycnemis pennipes)

A széleslábú szitakötő az egyik leggyakoribb kisszitakötőnk, amely előszeretettel tanyázik nagyobb patakok és folyók lassabb szakaszain, de megél csatornákban, átöblítődő tavakban és bányatavakban is. Az állat a nevét a lábszárának középtájt erősen kiszélesedő alakjáról kapta.