Pusztai Állatpark (2020)

A Pusztai Állatparkot 1997-ben azért hozták létre, hogy bemutassa régi magyar háziállatainkat. De az itt élő fajoknak nem csak ez a szerepe, hanem a génmegőrzés is, hogy elősegítse őshonos állataink fennmaradását az utókor számára.

A park területén található állatok szinte mindegyikét lehetőség van megetetni és megsimogatni, ezenkívül a hortobágyi pásztornép mindennapjait is megismerhetjük itt. A régmúlt ízeit, illatait, viseleteit és szokásait bemutató programok egymást váltják hétvégenként. Az Pusztai Állatpark egyik az Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozó, de fontos ünnep még a Szent Iván éje is, amikor „A pusztáról sző mesét az éj”.

Fogolyszínű magyar tyúk (Gallus gallus domesticus)

Az 1930-as években Gödöllőn megkezdett nemesítő munka eredményeként került kitenyésztésre a fogolyszínű magyar tyúk. A faj a nevét a tojó fogolyhoz hasonlító alapszínezet miatt kapta. Elsősorban a Dunántúlon és erdős területeken terjedt el az állománya, ugyanis a tollazatának rejtő színe megvédte a ragadozóktól.

Fodrostollú magyar lúd (Anser anser domestica)

A fodrostollú magyar lúd igazi hazai különlegesség, amelyet nem gyorsan növő tollazata, hanem nagyra hízó mája miatt is szeretik. A legelővel szemben igénytelen, gyorsan növekvő fajta.

Rézpulyka (Meleagris gallopavo domesticus)

A pulykatenyésztés eredetileg a Duna-Tisza közén terjedt el a 16. század elején, de az alföldi tanyavilágban még ma is megtalálható ezek az állatok. A rézpulyka a magyar pulyka egyik nemesített változata, amelyet főként Boszniában tenyésztették nagyobb számban. A bosnyák pulykakakas színe a test elülső részén sötét rézvörös, a tojó valamivel világosabb. A vad őshöz közelebb álló parlagi fajta mozgékonyságával, jó táplálékkereső képességével elüt a “nagyüzemi” fajtáktól.

Szent Vendel (2020)

A Pusztai Állatpark bejáratánál áll Somogyi Árpád Szent Vendel szobra. A pásztorok, jószágtartók és állatok védőszentje, a hortobágyi gazdák jelképe is.