Túra: Köves-tetőn át a Nyugat-Mecsekbe (2021)

Légy mint a fű-fa, élő,
csoda és megcsodáló,
titkát ki-nem-beszélő,
röpülő, meg-nem-álló.

Légy az, ami a bölcs kéj
fölhámja, a gyümölcshéj 
emek ruhája, zöld szín
fán, tengeren a fölszín:
mélységek látszata.”

(Kosztolányi Dezső)

A Köves teteje


























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Zobákpuszta (K) – Vasas-forrásHotel KövestetőKövestető kilátóKöves-tetőBányatechnológiai tóKincskereső-forrásMókus tanösvényMecsextrémÁrpádtető


Táv és szintemelkedés:

14,2 km/ 320 m



Tátongó mélység

Kincskereső-forrás (2021)


A Kincskereső-forrás a Koszonya-tető környékén található, a kék sávjelzésről leágazó út vezet hozzá.
A régi romos névtelen forrás felújítását a Dél-Dunántúli geocacherek végezték, a Mecsek Egyesület Munka Osztály és a Mecsekerdő Zrt segítségével 2014-ben. A felső triász homokköves és márgás rétegekből eredő forrás táblájára felkerült a geocaching szimbóluma is.

Natur Hotel Kövestető (2021)


 A Natur Hotel Kövestető a Kelet-Mecsekben, Hosszúhetény és Zobákpuszta között félúton, igazi erdei környezetben várja a vendégeit.
A szállodát nemrég újította fel a Mecsekerdő, amely ezáltal a sport- és szabadidős kikapcsolódási lehetőségeket kereső vendégek egyik kedven célpontja lett. A gyönyörű környezet fekvő épület, és környéke a nyugodt, kellemes kikapcsolódásra is kiváló, éttermében pedig a helyi alapanyagokból készült kiváló hagyományos- és vadételeket is meglehet kóstolni.

Zobákpuszta (2021)



Zobákpuszta egy apró falu a Kelet-Mecsek szívben, amely Komló egyik településrésze.


A falu régi múltra tekint vissza, ezt bizonyítja a település központjában álló Püspöki-kúria is. A 19. század végétől kezdődött el a falu fellendülése, ugyanis ekkor kezdeték el kitermelni a „fekete aranyat” a környék bányái.

A bányászat megszűntével a településrész a turizmusra állt át, több kulcsosház találhatü itt, és a Kelet-Mecsek több turistaútja is ide fut be, vagy innen indul.



Látnivalók a környéken:

Püspöki-körkápolna (2021)


A mecseknádasdi Püspöki-körkápolna romjai a Joka-hegy lábánál található, az erdőben elrejtőzve.
Az egykori kápolna vagy bástya valószínűleg a Püspöki-kastélyhoz tartozó birtok állott, de semmilyen információ nem maradt fent róla, a község honlapja is megfeledkezett róla.

Püspöki-kastély (2021)


Elhagyottan áll a 6-os főut mentén a Püspöki-kastély, amely fénykorában a környék gyöngyszeme volt.
Klimó György pécsi püspök 1751 és 1753 között építtette fel a barokk stílusú nyaralóját, ahol több híreség is megfordult egykoron. A épülethez hatalmas park, arborétum, tó és egy pagoda is tartozott, amelyet a püspök a párizsi világkiállításon vásárolt meg 1855-ben. Az épületet később iskolaként és könyvtárként is hasznosították, de jelenleg nagyon rossz állapotban van.
Ebben a nyárilakban szállt meg a világhírű komponista, Liszt Ferenc is, aki 1846. október 24-én itt komponálta a Pécsi Dalárda számára első magyar férfikari művét Garay János „A pataknál” című költeményére.

Havas Boldogasszony-kápolna (2021)



A Havas Boldogasszony kápolna Püspöki nyaraló szomszédságában áll, és a római San Andrea Quirinale mintájára építtették fel.

A nyolcszögletű alaprajzú, fazsindellyel fedett hagymakupolás, barokk kegyúri kápolnát Klimó György püspök építette, és 1770. augusztus 5-én szentelték fel. barokk nyaralójának szomszédságában épült föl.

A kápolna belsejét ismeretlen illuzionista festő értékes mennyezetfreskója ékesít, az oltárkép pedig a 19. században készült, és a Szűzanyát a gyermek Jézussal ábrázolja.

Hétfájdalmú Szent Szűz-kápolna és kálvária (2021)

A Hétfájdalmú Szent Szűz-kápolna az egykori falu határában található kálváriadomb tetején áll. Az itt látható kálvária, a három feszület, és a Mária-szobor a település arculatának a "szerves részét" képezi.


A dombon álló klasszicista Kálvária-kápolna 1798 és 1811 között, Szepessy Ignác püspök támogatásával épült fel. A többször is felújított épület napjainkban nincs használatban, és nem is látogatható. A kápolna mögött és kétoldalt az alsófalusi temető terül el.

Az épület előtt egy keresztre feszítést ábrázoló szoborcsoport látható, amely helyi adományokból készült el 1815-ben. A keresztek szomszédságában áll még egy homokkő Mária-szobor, amely 1874-ből való.

Magát a Kálváriát 1798-ban emeltették a község lakosai, amely 14 fehér kőfülkés építményből áll. Ezekben kaptak helyet a Krisztus szenvedéstörténetét elbeszélő stációk. A képek eredetileg bádogból készültek, de 1995-ben rézdomborművekre cserélték őket.


Réti pirosaraszoló (Scopula rubiginata)


A réti pirosaraszolók kedvelik homokos terepet, homokdűnéken, homokigyepeken és völgyekben is gyakoriak. A lepkék mérete meglehetősen kicsi, alapszínekben és a rajzokban is elég változatos megjelenésűek.

Smaragd-zöldaraszoló (Thetidia smaragdaria)


A smaragd-zöldaraszoló többnyire száraz és meleg élőhelyeket kedveli, a tápanyagban szegény gyepek, töltések, part menti területek és sztyeppelejtők környékén gyakori. A lepke a nagyobb, élénkzöld araszolófajok közé tartozik, az elülső szárnyán a két világosabb harántvonal van és ezek között egy-egy fehér középfolt látható. A rovar lárvája is különleges, ugyanis álcája száraz növényi részek kupacára emlékeztet.

Túra: Óbánya híres völgyében (2021)

„Az árnyas fák alatt tekergő kis patak gáncsoskodó sziklák sokaságán bukdácsolva, ezernyi apró zúgón, vízesésen alábukva rendületlenül folytatja útját. Tükrén meg-megcsillan, táncot jár a lombok között átlopózó napsugár, a vízcsobogás hangjaival madárdal vegyül.”

(Kollát Gyula)

Mecseki Kék


forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Mecseknádasd – Szent István-templom – „retró kék” – Templom-hegyRéka-völgy (Z) – RékavárBelátó-kilátó (Z+) – Óbánya (K) – Pisztrángos-tavak – Óbányai-völgy –  Ferde-vízesés –  Csepegő-szikla –  Kisújbánya – Szürke-rét – Betyár-forrás  Hidas-völgy  Csurgó-forrás  Fehér-part – Zobákpuszta


Táv és szintemelkedés:

24,4 km/ 670 m



Retró Kék


Csurgó-forrás (2021)


A Hidas-völgyben a kék sáv és sárga keresztjelzés találkozásánál található a völgy talán legérdekesebb képződménye, a Csurgó-forrás. A vízkilépés kb. 5-6 méter magasságból, Y alakban csorog le, amely így egy látványos vízesést hoz létre a növényekkel benőtt sziklán.

Hidasi-forrás (2021)


A Hidasi-völgyben a K és PO jelzés találkozásánál látható a Hidasi-forrás, amely a patak mederfalából lép ki.
A foglalást 1957-ben Csokonay Sándor készítette, és 2006-ban lett felújítva.

Sáfránylepke (Colias croceus)


A sáfránylepke vagy más néven sáfrányszínű kéneslepke szárazlegelőkön és nyíl területeken fordul elő. A lepke áprilistól októberig repül, általában igen gyorsan.

Járgány és Esőbeálló (2021)


A Kisújbánya Óbánya felöli részén kiállításra került egy működőképes, 1960-ig használt cséplőgép. A Magyarországon is ritka ipartörténeti emlék felújítása és kiállíttatása Sólyom László adományából készült el.

Dr. Péceli Endre síremléke (2021)

Dr. Péceli Endre orvos 1975-1991 között élt Kisújbányán, aki fontosnak tartotta a közösség összefogását és az egyik alapító tagja volt a Kisújbányai Baráti Körnek.
Barátai Péceli Endre emlékére kőkeresztet állíttattak az Óbányai-völgy Kisújbánya felőli bejáratánál.

Öreg-patak az Óbányai-völgyben (2021)



Óbánya nem csak iparos mesteriről híres, hanem a Mecsek, de lehet, hogy hazánk legcsodálatosabb szurdok völgyével is büszkélkedik. Az Öreg-patak sziklák sokaságán bukdácsolva, ezernyi apró zúgón, vízesésen át csordogál a mesés völgyben.

Skóciai Szent Margit (2021)


A falu végén lévő, halastavak melletti kis parkban látható Skóciai Szent Margit óbányai szobra. A szobor Tóth Attila szobrászművész rhodéziai gránitból készült alkotása, amelyet 2014. június 9-én avattak fel.

Fazekas Kiállítás és Helytörténeti Gyűjtemény (2021)



Óbánya központjában, a Jéhn büfével szembeni házban kapott helyet a Fazekas Kiállítás és Helytörténeti Gyűjtemény. A magángyűjtői felajánlásból létrejött kiállítás, mintegy 150 darab 19-20. századi helybeli fazekasedényből áll. Az itt található tálak, tányérok, kancsók, és korsók nagyrésze Dr. Bíró Ferenc pécsváradi orvos gyűjteményéből származik.
A fazekastárgyak mellett egykori használati eszközök, ruhák, fafaragások, fazekasedények bővítik a kiállítást.

Belátó-kilátó (2021)



A zöld háromszög jelzés vezet fel a település fölé magasodó 393 méter magas hegyre, ahol a Belátó-kilátó áll.
A kétszintes fából készült építmény tetejéről csak irányba nyílik kilátás, de az pont bájos falu központjára néz.

Rékavár (2021)



A vár keletkezéséről semmilyen adat nem maradt fenn, ezért csak feltételezés, hogy már a 13. század előtt is vár állt állt a területen.

forrás: varak.hu
 
Az erődítmény első hiteles említése 1296-ból való, amely nemcsak a szomszédos nádasdi birtokokat említi, hanem a Kórógyiak itteni várát is. 1465-ben a mezővárosi rangba lépő Nádasdot a Marótiak birtokolták. Az ezt követő századokban már nem említik a várat. A régészeti feltárás adatai bebizonyították, hogy az erdődöt tűz pusztította el.



forrás: csokako-vendeghaz.hu


A várrekonstrukció során a kutatók megállapították, hogy egy tatárjárás előtti időkből való erőd állott a hegytetőn. A hosszú elnyújtott várudvar kétrészből állt és mindkettőnek külön kapuja volt. A középen állt a zsindellyel fedett lakótorony vagy palota.



A várhoz számtalan legenda kapcsolódik az egyik, hogy Attila király építtette feleségének, Rékának, akiről várat elnevezték.
A másik pedig a környékbeleik által a várhoz kapcsolt történelem alappal rendelkező hiedelem, hogy István Angliából száműzött két királyfinak adta a várat. Az egyikük feleségül vette a király lányát, Ágotát, aki itt szülte meg Margit nevű leányukat. Skócia Szent Margit később skót állam első királynéka jelt aki sokat tett a katolikus vallás elterjesztéséért az országban.

Skóciai Szent Margit-kereszt (2021)


Skóciai Szent Margit emlékkeresztje a Réka-völgy bejáratánál áll a fák között.
A keresztet 1996-ban állították fel, szomszédságában információstábla is található a Réka várról.

Templom-hegy (2021)


A Kelet-Mecsek határán, Mecseknádasd felett található a 471 méter magas Templom-hegy.

A falutól nyugatra emelkedő magaslatnak van egy másik elnevezése, még pedig a Szent Imre-hegy. Ugyanis a szomszédos Réka-vár, Szent István lányának, Ágotának az lakhelye volt. A legenda szerint Imre herceg megellátogatta testvérét, és itt a vár környékén halt meg egy vadkantól megsebesítve.


A Templom-hegy oldalába vezet a Dél-Dunántúli Kéktúra, a csúcsához csak jelöletlen út vezet.

Szent István király templom (2021)




A környék egyik legszebben épen maradt jelentős középkori épülete áll Mecseknádasdon, a 6-os főút mellett.

Az egykori Nádasd község magjában épült fel Szent István idejében a román stílusú kápolna, amelyet először egy 1235-ös oklevélben említenek. Az egyenes szentélyzáródású épület több bővítést követően érte el templom nagyságú formáját. Az épület a 16. századi utolsó nagy építkezési fázisban nyerte el mai formáját, ekkor készült el a négyszögletű torony és a körítőfal.


A templom belsejében is megmaradt a román-kori egyszerűség, a falakon 14. századi gótikus freskók láthatóak, amelyek a szentek ábrázolnak.

A Szent István templom melletti területet a Mecseknádasdra bevándorolt németek 18. századtól temetőként használták. A
Felső temető legrégebbi sírkeresztjei 1742-ből származnak, de valószínűleg a hegyoldal egy középkori temetőt rejt.

Mecseknádasdi keresztek (2021)

Imhof kereszt, 1845
Missziós kereszt

Mecsek utcai kereszt, 1831
Millenniumi kereszt, 2000

Szent István emlékkereszt, 1971

Hauk-kereszt, 1827

Szentháromság-szobor (2021)



A falu központjában, a plébániatemplom előtti téren áll az 1909-ben készült Szentháromság-szobor. A nagyméretű, historizáló emlékművet Prém Lujza nagylelkű adományából állították fel. Kálmán Ede pécsi szobrász alkotásán négy Árpádházi szent látható: István király, nyulak-szigeti Margit, Szent Erzsébet és végül Szent György, aki a plébániatemplom védőszentje.

Német nemzetiségi tanösvény (2021)


A mecseknádasdi német nemzetiségi tanösvény hét állomáson keresztül mutatja be a helyi német közösség kialakulását, a 18. századi betelepítéstől napjainkig. A tanösvényt járva és a táblákat olvasva átfogó képeket kapunk a népcsoportra jellemző érzésekről, hangulatokról, és szokásokról. A tanösvényhez kísérőfüzet is kérhető a szomszédos Mesterségek Házában.

Pécs-Mecseki Borút: Mecseknádasd (2021)

„a borospince a német takarékpénztára”

A mecseknádasdi szőlőtermesztés és borkészítés egészen a római korig nyúlik vissza, de az évszázadok múlását követően már a szerb és a sváb borkultúra is rányomta már a bélyegét. A települést körülölelő hegyek miatt az itteni termőterület kedvező természeti adottságokkal rendelkezik. S ha még hozzávesszük az évszázadok tapasztalatit és a modern technológiára való nyitottságot, nem csoda hát, hogy igazi borkülönlegességek készülnek errefelé mostanában.



Mecseknádasdon a Pécsi Borvidék közelsége és a Pécs-Mecseki Borút megalakulását követően jelentős borturizmus is épül ki az utóbbi években. A településen szinte mindenki foglalkozik a szőlőtermesztéssel és a borkészítéssel. Az itteni szőlő területe már a 70 hektárt is eléri, s a pincékben sorakozó tölgyfa- és koracél-hordók évről évre megtelnek testes fehérborokkal és cseranyagban gazdag vörösborokkal.


A településen öt nagy pincesor található (Trieb, Schlawaker Grund, Czehmanns Grund, Linkhool, Rékavölgyipincesor), ahol több száz, kisebb pince sorakozik. Továbbá, a két nagy díjnyertes boraikkal rendelkező családi pincészet egész évben nyitva áll a látogatók előtt.



Szent György templom (2021)



A Templom téren áll a település legszebb barokk műemléke, a mecseknádasdi Szent György-templom.
Miután benépesült a település alsó része is, szükségessé vált egy a közelben álló templom építése. Az egyházközség akkori plébánosának, Nikolaus (Miklós) Pfeiffernek és Klimó György pécsi püspöknek támogatásával készült el a templom 1760 és 1770 között.
A félköríves záródású, és háromboltozatú szentélyben három barokk és egy "szembemiséző oltár" kapott helyet. Az oltárképeket a neves bécsi festő, a kapucinus Johann Baumgartner készítette.

Az épület különlegessége a Skóciai Szent Margit-kápolna, amely a szovjet kényszermunkatáborokból visszatért hívek kezdeményezésére készült. Az oltár feletti képet Gregor Smith, skót festő akotása, az itt álló szobrot pedig egy helybéli fafaragó, Frey György készítette. A Szent szobra a Réka-vár köveiből emelt talapzaton áll.
Itt a templomban őrzik egyébként Skóciai Szent Margit ereklyéjét, amely a skót G. J. Gray bíboros-érsek ajándékozott a közösségnek.