Tokaji Múzeum (2026)

A Bethlen Gábor utcában található a Karácsony-Sasarát-ház, amely 1790 körül épült copf stílusban. Napjainkban a palota szerű épületben a Tokaji Múzeum kiállításai láthatóak, amelyek Hegyalja élővilágát és a Béres Gyűjtemény egyházművészeti tárgyanyagát tárják a látogató elé. Ezen kívül egy külön tárlat foglakozik Tokaj várának régészeti feltárásai során előkerült tárgyegyüttesek bemutatásával. Valamint a padlástérben néprajzi látványtárat is találunk.

Ké(s)z csodák néprajzi magángyűjtemény (2025)

A Daru utcában található egy szentesi néprajzi magángyűjtemény, ahol megtekinthető többek között egy népi konyhasarok régi konyhai eszközökkel, egy népi szoba korabeli bútorokkal, és egy festett háromszéki szobamakett. 

A kilátóhelyhez tartozik egy nyári nyitott festőműhely, ahol a saját készítésű kisbútorok kapják meg megnyerő szépségüket.

Székely Nemzeti Múzeum (2024)

A Székely Nemzeti Múzeum az egyik legrégebbi magyar múzeum, amely átfogó képet mutat a székelységről, így Székelyföld nagyon fontos látványossága.

A múzeum főépülete 1913-ban készült el, amely tervezője Kós Károly, aki az Arts and Crafts művészeti mozgalom tagja. A múzeum legkiemelkedőbb értéke a könyvtárában található Apor-kódex, amelybe 1500 körül többek között az első magyar bibliafordítás zsoltárait is bemásolták. Az egyik kiállítás kiemeleten foglalkozik Háromszék történelmi ereklyéivel, a székely szabadság szimbólumaival azaz Gábor Áron ágyújával és Bem apó tábori nyomdájával. 

A múzeum néprajzi gyűjteményei pedig egyedi úrihímzései, változatos kerámia- és bútoranyaga nyűgözi le a látogatókat.

Az udvarban egy 1773-ban készült Dálnokon, és feltehetően a legrégebbi erdélyi székelykapu látható. Ugyanitt egy csíki tornácos ház és faragott fejfák láthatók.

Őrségi Népi Műemlékegyüttes (2024)

A Szalafőhöz tartozó Pityeszer ad otthont Őrség egyik skanzenének, ahol az eredeti formájában mutatják be a helyi népi építészet megmaradt emlékeit.

A Pityerszeri Skanzent a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága 1970-ben hozta létre, amelyben akkoriban még csak három porta állt. Az őrségi szeres településformát bemutató szabadtéri néprajzi múzeumben napjainkban olyan érdekes építmények találhatóak meg, mint például a kerekített ház, az emeletes kástu, vagy a kontyos ház.

 A falumúzeumban található eredeti házak mellett egy tanösvény is helyett kapott, amely az "Élet a kaszálógyümölcsösben tanösvény nevet viseli. Az itteni állomásokon végéig menve megelevenedik az egykori őrségi porták, az ott tartott állatok és a nap érlelte gyümölcsök világa. 

A skanzenben még kézműves foglalkozásokkal és kincskereső játékokkal is várják az ide érkező vendégeket.

Tájház (2024)

A veleméri helytörténeti gyűjtemény egy 1899-ben épült boronaházban kepott helyet, amely a Vass család tulajdona volt 1993-ig. Az önkormányzat tulajdonában lévő épületben a veleméri szürke agyagból készült cserépedények, a vörös agyagból készült sindű és a lenvászon szövéséhez használt eszközök láthatóak. A kiállítás mellett megtekinthető még a pajta és az istálló is, régi eszközeivel és a berendezéseivel.

Sindümúzeum (2024)

A veleméri Sindümúzeum egy olyan néprajzi gyűjtemény, amely az Őrség népművészeti emlékeit mutatja be, különös tekintettel a múzeumnak nevet adó „sindüt”, azaz a házilag készített tetőcserepet. A múzeumot Varga Géza alapította egy őrségi fazekas házban, az 1990-es években. Napjainkban a múzeumban a sindükön kívül elsősorban az őrségi fazekasok által készített régi és új cserépedények láthatóak, de itt kapott helyet a vidék legkorábbi, ismert égetett agyagtárgyának, a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor hiteles másolata.

Göcseji Falumúzeum (2023)

A Göcseji Falumúzeum Magyarország első szabadtéri múzeuma, amely 1968-ban nyitotta meg kapuit.

Zalaegerszegen a Zala folyó holtágánál, egy régi vízimalom körül alakították ki egy 19. századi göcseji település mindennapi életét, használati tárgyait, és háztáji állatait bemutató szabadtéri kiállítást. A különleges, egyedi gyűjteményt mintegy 22 különböző zalai településről szállították ide. Napjainkban a zalaegerszegi skanzenben többek között látható egy hottói kovácsműhely, egy kálócfai, egy zalalövői és egy kávási lakóház, valamint az utóbbihoz tartozik egy nagykutasi torkospajta.

A skanzen házainak kertjében vezet a Zöldösvény tanösvény, amelyhez tartozik egy halmegfigyelő állomás is. A sétaút során az itteni őshonos háziállatokkal, a természetes környezettel, gyógy-és a fűszernövényekkel, valamint a vizes élőhelyek növény -és állatvilágál ismerkedhetünk meg.

Erkel Ferenc Múzeum és Könyvtár (2023)

Az Erkel Ferenc Múzeum az ország egyik legrégebbi múzeuma, ugyanis a gyulai gyűjtemény a vidéki múzeumok közül harmadikként jött létre 1868-ban. A múzeum létrehozása Mogyoróssy János nevéhez fűződik, aki könyv-, térkép-, érem-, régiség- és fegyvergyűjteményét városnak ajándékozta kiállítás céljából. A gyulai múzeum 20 évig megyei múzeumként működött, és ez idő alatt a Vármegyeháza (ma gyulai Városháza) udvarán kialakított fonóházban kapott helyet. A tárlat 1895-ben új épületbe költözött a Népkertben felépítettet, kimondottan múzeumi célokra szánt épületbe. Sajnos a múzeum 1945 előtti gyűjteménye nagyrészt szétszóródott a II. világháború idején. Az elhanyagolt, rendezetlen és hiányos gyűjteményt az akkori Park Szállóba helyezték át, és 1951-ban az Erkel Ferenc Múzeum nevet vette fel.

A napjainkban a múzeum leggazdagabb része a régészeti gyűjtemény, amely a 19. században végzett ásatások során előkerült leleteket foglalja magába. Az itteni néprajzi gyűjtemény is igen gazdag, sőt értékes még az Erkel Ferenc gyűjtemény, amely a Himnusz zeneszerzőjével kapcsolatos tárgyi anyagot és történeti dokumentációt tartalmazza. Fontos megemlíteni még Erdős Kamill cigánykutató hagyatékából létrejött gyűjteményt és archívumot is.

Mikó-vár (2022)

Csíkszereda egyik legfontosabb nevezetessége a Mikó-vár, ahol jelenleg a Csíki Székely Múzeum néprajzi gyűjteménye és a vár történetét bemutató kiállítás látható.

A várat Hídvégi Mikó Ferenc építtette 1623-ban, de a késő reneszánsz kori, négyszögletű olaszbástyás várkastély elsősorban lakhelyül funkcionált. 1661-ben Ali temesvári pasa török és tatár csapatai betörtek Csíkszeredára, és a várat a településsel együtt felégetté. A gazdátlan romokat 1716-ban gróf Stephan Steinville császári tábornok állíttatta helyre, aki egy katonai bázist alakitatott ki a város és a Gyimesi-szoros védelmére. Az erőd 1837-től egészen 1961-ig kaszárnyaként és katonai intézetként működött.

A Csíkszeredához kapcsolt Martonfalván található épületbe 1970-ben költözött be a Csíki Székely Múzeum, amely napjainkban is nyitva áll. A várkastélyban gazdag egyházművészeti és néprajzi gyűjteménye mellett, érdekes még a Mikó-vár történetét ismertető tárlat található. A vár mögötti kertben pedig egy mini skanzent rendeztek be, ahol csíki székely házak és székelykapuk láthatóak.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum (2022)

A szennai Szabadtéri Néprajzi Múzeum a Zselicben, gyönyörű természeti környezet található, ahol a tájegység népi építészetével ismerkedhet meg az ide látogató.

A szennai skanzenben az első talpas-favázas népi lakóépületet 1975-76-ban érkeztek meg, és ez követően 1978-ban nyitotta meg a szabadtéri múzeum kapui. A ma már öt Belső-Somogy falvaiból áttelepített lakóháznak otthont adó skanzenben a berendezett házak mellett a gazdasági építmények is megtekinthetőek. Az épületek berendezési tárgyai a hagyományos paraszti kultúra eszközkészletéből állnak, amelyek jól példázzák egykori lakóinak vagyoni állapotát.

A lakóházak, és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek sikeres újratelepítéséért a szennai skanzen 1982-ben megkapta az Európa-Nostra Díjat. Napjainkban a szabadtéri múzeum a múlttal való találkozás élményére fekteti hangsúlyt, de változatos programokkal is várja a kikapcsolódni vágyókat.

Tájház (2021)

Az ócsai Öregfalu máig megtartotta eredeti településszerkezetét, és régi stílusú házait, sőt az itt élő néphagyományát a településmag szívében álló tájház fel is tárja a látogatók előtt.

A helytörténeti gyűjteményt bemutató parasztházban és a hozzá kapcsolódó épületekben megtekinthetőek a polgárosodó parasztság helyben gyűjtött használati tárgyai, munkaeszközei, ruhái és bútorai. 

Mivel a skanzen szomszédságában húzódik az Ócsai Tájvédelmi Körzet ezért Alföldre valaha oly jellemző lápos, mocsaras, ingoványos turjánvidékből is ízelítőt kapunk az ittenei bemutatókon.

Kegyeleti park (2021)

2021-ben nyílt meg a kisteleki temetővel szemben a Néprajzi Kegyeleti Park, amely a Kárpát-medence temetkezési szokásait mutatja be beltéri és kültéri kiállításokon keresztül a nagyérdeműnek.

A Kárpát-medencei néprajzi csoportokra, és a különböző tájegységek lakóira jellemző temetkezési szokásokat és a különböző sírjeleket bemutató park a régi köztemető területén nyílt meg. A történelmi Magyarország alakját formázó kertben eredeti és másolatként készített sírjelek is egyaránt láthatóak. A fogadóépületben lévő kiállítás pedig elsősorban a kisteleki temetkezési szokásokat mutatja be, régi fotókkal és egyéb tárgyak segítségével.

Német nemzetiségi tanösvény (2021)

A mecseknádasdi német nemzetiségi tanösvény hét állomáson keresztül mutatja be a helyi német közösség kialakulását, a 18. századi betelepítéstől napjainkig. A tanösvényt járva és a táblákat olvasva átfogó képeket kapunk a népcsoportra jellemző érzésekről, hangulatokról, és szokásokról. A tanösvényhez kísérőfüzet is kérhető a szomszédos Mesterségek Házában.

Falumúzeum (2021)

Farkasgyepűn az egykori elemi iskola épületében napjainkban iskola- és falumúzeum működik. A múzeum állandó kiállításának anyagát egy német nemzetiség néprajzi gyűjtemény adja.

Hadas Városrész (2020)

A Matyóföld fővárosa, Mezőkövesd is büszkélkedik egy skanzennel, ahol 100-150 éves házakban mutatják be a helyi népművészetet és az itt élő emberek egykori mindennapjait.

Hadas nevű városrész ad otthont a tájházaknak, ahol a megtestesül maga a matyó világ.

 A szabálytalanul kanyargó kis utcában álló nádtetős parasztházakban megismerkedhetünk a gyékényezés, a bútorfestés, a szövés-fonás, a hímzés, a mézeskalács készítés és tűzzománcozás, a fazekas és üvegcsiszoló mesterség hagyományaival. 

Az egyik műemlékházban egy külön tárlat foglalkozik a híres, mezőkövesdi „íróasszony”, Kisjankó Bori életével.

Matyó Múzeum (2020)

Mezőkövesdről leginkább a híres Matyó népviselt ugrik be elsőre, nem csoda hát hogy a városban minden erről a különleges mintákból álló népi motívumról szól. 

Az egykori Korona Szálló műemlék épületében kapott helyett a Matyó népélet tárgyakban és hagyományokban is bemutató tárlat. A helyi lakodalmas menet, a matyó viseletek, a fotó- és kékfestőműhely, a surckészítő, és egy parasztház hagyományos berendezéssel mutatja be, hogy miért is fontossak a hagyományok a környékbelieknek.

Pulai Helytörténeti Gyűjtemény (2020)

Lakitelek helytörténeti gyűjteménye Pulai Sándor adományából, a Lévai iskolában lett berendezve. A gyűjtemény hosszú évtizedek duzzadt, és 2008. május 31 óta lehet megtekinteni nyitvatartási időben.

Az épület első szobájában a század forduló mindennapi eszközeit lehet megtekinteni.  A másodikban népi használati tárgyak, újságok, könyvek, és fegyverek kaptak helyet. Az utolsó benti kiállítás pedig a helyi iskolák múltjába kalauzol el bennünket.

Az udvaron igazi kis közösségi tér várja az idelátogatókat, egy kemencével és egy nagy hordóval, amely 1893-ban készült és az itteni szőlőtermesztést hívatott bemutatni.

Szentendrei Skanzen (2019)

Aki a Magyarország nyelvterületeinek népi építészetére, illetve a hozzákapcsolódó kultúrára, életmódra és gazdálkodásra kíváncsi, annak kihagyhatatlan látnivaló a Szentendrei skanzen.

A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1972-ben kezdte meg működését a Sztaravoda-patak völgyében, egy 46 hektáros területen. Napjainkban mintegy 400 eredeti, áttelepített épület áll a skanzen területén, melyek tájegységenként, faluszerű csoportokba rendezve állnak. A 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakot átölelő falu rekonstrukciók a hagyományos parasztporta mindennapjait tárja a látogatók elé, melyhez szervesen kapcsolódnak a korabeli szakrális, közösségi és gazdasági építmények.

A múzeum aktív helyszínekkel is várja a látogatóit, ahol kicsik-nagyok egyaránt régi praktikákat sajátíthatnak el és megismerheti az akkori mindennapokat. 

A múzeumban fellelhető 9 tájegység: Észak-Magyarországi falu, Felföldi mezőváros, Felső-Tiszavidék, Közép-Tiszavidék, Alföld, Dél-Dunántúl, Bakony-Balaton-felvidék, Nyugat-Dunántúl, Kisalföld.

Kétségtelenül a skanzen legnagyobb attrakciója a nyirádi vízimalom, amely már a 18. század elején is működött és Honi-malomnak nevezték. Az újjáépített malom, hasonlóan elődjéhez patakvízzel működik és napjainkban is működőképes. A két felülcsapott vízikerék, az őrlőberendezések és a molnárlakás is megtekinthető a parkban.

2000. augusztus 20-án adták át a nagyközönségnek az Alföld jelképének is számító, Dusnokról áttelepült szélmalmot. A szélmalmok a 18. század végétől terjedtek el a pusztákon és szorosan hozzátartoztak a mezővárosok, falvak életéhez.

Állandó, vándor, időszaki kiállítások és tematikus tárlatok tömkelege várja a skanzenben érkezőket. Mind közül talán legkülönlegesebb "Hé’67! - A világ, amelyben a Múzeum született" című tárlat, amely az intézmény 50. születésnapjára készült.

A magtárban berendezett múzeum egy igazi „retró” élményt kínál, ahol a Kádár-korszak elevenedik meg minden apró külcsínével és bájával együtt.

A szabadtéri múzeum területét nem csak gyalog vagy kölcsönzött kerékpárral barangolhatjuk be, hanem utazásunkat segíti egy 1930-ban gyártott, 80 férőhelyes vonat. A skanzen hat megállóhelye között egy korhűen felújított motorvonat (BCMot 422) szállítja a látogatókat.

Belsőváros (2019)

 Csongrád már az Árpád-kortól lakott település volt, és az itt élő emberek többnyire halászattal foglalkoztak.

Ennek az ősi mesterségnek állít emléket a korhűen meghagyott és visszaállított Belsőváros. Az itt található településnyi műemléki védettségű épület mindegyike a 18-19 századi parasztház egyediségét viseli magán. Az idők során a Körös-torok miatt jelentős idegenforgalmi bázissá fejlődött a város, ezért az épületek közül több jelenleg vendégházként funkcionál vagy kézművesházzá alakult. A Tisza mellett pedig egy szépen kiépített bicikli úton lehet megközelíteni a skanzent.

Tari László Múzeum (2019)

Csongrád első múzeuma 1956. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit, a különböző helyeken őrzött gyűjtemények összegyűjtését követően. Eme gyűjtésben részt vett többek között dr. Tari László fogorvos, akiről 1988-ban nevezték el az intézményt. A kiállítás ekkor még állattani, régészeti, helytörténeti és néprajzi anyagból állt. 1962-ben került be a múzeumba a város egyik legismertebb régészeti tárgya, amelyet Avar kori Rómeó és Júlia névvel illetnek és Felgyőn tártak fel. 1994 óta a múzeumnak Kubikos állandó kiállítása is van.

2004 óta négy állandó kiállítási anyag tekinthető meg az egykori iskola épületében, amelyek a Föld gyermekei, a Bronz fiai, Csongrád évszázadai, Csongrád népélete, Ellésmonostor bemutatása.