Fűrészmalom (2024)

Velemben a Szerdahelyi-patak mentén található egy rekonstruált fűrészmalom, amely a helyi faragók egyik legféltettebb, s méltán egyik legbüszkébb alkotása. Az itt látható vízimalom és boronafalas gát is az egykori gatterok építészeti és technikai örökségeit mutatja be. A malomhoz kapcsolódó fatároló pedig a környék hagyományos vesszőfonatú gazdasági épületeinek mintájára készült.

Stein-malom (2024)

Stein-malom a 20. század elején Mecseknádasd és Óbánya között működő 27 vízimalom egyike volt. A malom feltehetően már a középkorban is állt, és a mellette levő kőhegyről, a Stein-kőről kapta a nevét. Az épület eredeti tevékenységét 1948-ig végezte, az utolsó molnára pedig egy Nübl nevezetű férfi volt. A Réka-völgy elágazásánál fekvő épületet mára átalakították, és sajnos berendezései nincsenek már meg.

Korondi Vizimalom és Pisztrángos (2022)

A korondi pisztrángos étterem különlegessége, hogy udvarban egy vízimalom található, a parkosított kertjében pedig pisztrángok úszkálnak. Tehát nem csoda, hogy az itteni étterem fő specialitása a pisztrángból készült ízletes ételek.

Orfűi Malmok (2021)

Orfűn a Vízfő-forrás patakja mellet alakították ki a Malommúzeumot, ahol többféle malomtípus működését ismerheti meg a látogató.

A múzeumban látható szárazmalom az eredeti mekényesi malomház hű másolata, amely 1974-ben került Orfűre. A közel kétszáz éves lisztőrlésre használt malmot egykoron a lovakkal működtették.

A másik ősi agrártörténeti műemlék a Orfű-patakra épült vízimalom, amely mai formáját a 19. század közepén kapta. Az államosítást követő 45 évben a malomban nem folyt munka, de a 90-es évek elején a gépek felújították és ma is működésre készen állnak.

Mind közül talán a legérdekesebb a Papírmalom, amely 2015-ben készült el, hogy a múzeumba látogatók minél több malom típust ismerhessenek meg. 

A papírkészítésnek a Mecsekben nagy hagyományai vannak, ugyanis már a 18. század közepétől foglalkoztak ezzel az iparággal az itteni emberek. Az orfűi papírmalomban újonnan készített eszközökkel mutatják be a régi hagyományos munkafolyamatokat.

Szentendrei Skanzen (2019)

Aki a Magyarország nyelvterületeinek népi építészetére, illetve a hozzákapcsolódó kultúrára, életmódra és gazdálkodásra kíváncsi, annak kihagyhatatlan látnivaló a Szentendrei skanzen.

A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1972-ben kezdte meg működését a Sztaravoda-patak völgyében, egy 46 hektáros területen. Napjainkban mintegy 400 eredeti, áttelepített épület áll a skanzen területén, melyek tájegységenként, faluszerű csoportokba rendezve állnak. A 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakot átölelő falu rekonstrukciók a hagyományos parasztporta mindennapjait tárja a látogatók elé, melyhez szervesen kapcsolódnak a korabeli szakrális, közösségi és gazdasági építmények.

A múzeum aktív helyszínekkel is várja a látogatóit, ahol kicsik-nagyok egyaránt régi praktikákat sajátíthatnak el és megismerheti az akkori mindennapokat. 

A múzeumban fellelhető 9 tájegység: Észak-Magyarországi falu, Felföldi mezőváros, Felső-Tiszavidék, Közép-Tiszavidék, Alföld, Dél-Dunántúl, Bakony-Balaton-felvidék, Nyugat-Dunántúl, Kisalföld.

Kétségtelenül a skanzen legnagyobb attrakciója a nyirádi vízimalom, amely már a 18. század elején is működött és Honi-malomnak nevezték. Az újjáépített malom, hasonlóan elődjéhez patakvízzel működik és napjainkban is működőképes. A két felülcsapott vízikerék, az őrlőberendezések és a molnárlakás is megtekinthető a parkban.

2000. augusztus 20-án adták át a nagyközönségnek az Alföld jelképének is számító, Dusnokról áttelepült szélmalmot. A szélmalmok a 18. század végétől terjedtek el a pusztákon és szorosan hozzátartoztak a mezővárosok, falvak életéhez.

Állandó, vándor, időszaki kiállítások és tematikus tárlatok tömkelege várja a skanzenben érkezőket. Mind közül talán legkülönlegesebb "Hé’67! - A világ, amelyben a Múzeum született" című tárlat, amely az intézmény 50. születésnapjára készült.

A magtárban berendezett múzeum egy igazi „retró” élményt kínál, ahol a Kádár-korszak elevenedik meg minden apró külcsínével és bájával együtt.

A szabadtéri múzeum területét nem csak gyalog vagy kölcsönzött kerékpárral barangolhatjuk be, hanem utazásunkat segíti egy 1930-ban gyártott, 80 férőhelyes vonat. A skanzen hat megállóhelye között egy korhűen felújított motorvonat (BCMot 422) szállítja a látogatókat.

Malom Udvar (2017)

Malom Udvar egy völgykatlan szemet és lelket gyönyörködtető környezetében fekszik, a Cserhát lankái között, Béren.

A történelmi dokumentumok szerint a malmot 1746-ban építették, melyet jártas, idősebb szakemberek régi tervrajzok alapján újítottak fel. A vendégek igényei szerint bármikor beindítható a gépezetet.

A Malom Udvar napjainkban sok-sok országjáró kedvelt pihenőhelye lett, ugyan is a filipinó életérzés és vendégszeretet várja a szálláshely területén működő wellness központban.

Volt vízimalom (2017)

Dömösön a múlt század elején több vízi malom is működött. Napjainkban már csak egy maradt hírmondónak, de az is panzióként üzemel.

Régi malom (Márffy-Ház) (2016)

Lovason a festői Malom-völgy bejáratánál található egykori vízimalom napjainkban vendégházként üzemel.

Dóczy-malom (Cifra-malom) (2016)

A Pécs-kaposvári műút mentén, áll a Cifra (Doczy) malom épülete, amely egykoron vízimalomként üzemelt. A magánház a Dél-Dunán¬túli Piros Túra egyik bélyegzőhelye.

Vízimalom (2016)

 A 13. század végén a Séd patakon két vízimalom is működött, napjainkban már csak az egyik áll.

Antal-féle vízimalom (2015)

Nagybörzsöny Főtere mellet, festői környezetben található az Antal-féle vízimalom. A lapátkerekes létesítményt az 1847-es nagy tűzvész után építették és egyike az ország, teljes épségben fennmaradt ipartörténeti műemlékeinknek.

A malom lakószobájában kis kiállítás a malomipar helyi történetét mutatja be.

Turistaház az Öreg Malomhoz (2013)

A turistaház Óbánya egyetlen utcájának végén áll, kék ablakaival és fehérre meszelt falával rögtön kitűnik a többi ház közül. 

Hajdanán a falu híres volt vízimalmairól, több malom működött a völgybe ereszkedő patak partján. Az egyik legtovább működő malom lett átalakítva turistaházzá. Ide várják nagyobb csoportokat, kirándulókat és táborozókat az üzemetetők.

Malmok, Malomárok-rendszer (2010)

Az Óbányai-völgyön keresztülfutó Öreg-patak vizén évszázadokkal ezelőtt több malom is állott. Ezek zömében gabonaőrlő malmok voltak, de az üveggyártás egyes alapanyagainak őrlésére is a eme „gigászok”’ szolgáltak.