CSODAUTAK: július 2020

Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus)

A nádirigó a legnagyobb testű nádiposzátánk, amelyet mérete miatt hívnak rigónak. A madár leginkább nyílt vízfelületek szegélyzónáit kedveli, gyakori vendége a mocsaraknak és lápoknak, ahol vízi rovarokkal, lepkék hernyóival, szitakötőkkel, pókokkal és apró halakkal táplálkozik. De jól alkalmazkodik a zavartabb területekhez is, néha csatornák nádfoltjaiban is megtelepszik.

Apró légivadász (Ischnura pumilio)

A legkisebb szitakötőnk hazánkban szinte mindenhol megtalálható, de főként a síkvidéken gyakori. Az apró légivadász kedveli a különféle, eltérő jellegű kisvizeket, de a lassan áramló erekben is megtalálható. A faj folyamatos és gyors fejlődésű, ezért az extrém viszonyokhoz alkalmazkodik.

Bíborsávos araszoló (Lythria purpuraria)

A bíborsávos araszoló hazánkban nyílt terülteken, mezőkön és réteken fordul elő. Az araszolólepke szárnyai narancssárgásak, rajta barna vagy bíbor sávokkal láthatóak. Az állat tavasztól őszig, főként alkonyatkor repül.

Tejszínű medvelepke (Spilosoma lubricipeda)

A tejszínű medvelepke mindenütt gyakori, erdőszélek, bozótosok, elhagyott és parlagos területek lakója.

A hófehér színű lepke könnyen felismerhető az elülső szárnyán látható, szabálytalanul elhelyezkedő fekete pontokról.

Vetési földibagoly (Agrotis segetum)

A vetési bagolylepke a termesztett növények egyik kártevője, amely szinte mindenhol előfordul. A változatos mintázatú lepkefaj jól érzi magát erdőkben, fenyérekben, füves pusztákon, kertekben vagy mezőkön.

Vöröslábú tolvajpoloska (Prostemma guttula)

A vöröslábú tolvajpoloska hazánkban szórványosan található meg, általában az ország homoktalajú területein elterjedt. Az állat fekete, csak lábai és a félfedők felületének nagy része piros.

Négyfoltos hangyaleső (Distoleon tetragrammicus)

A négyfoltos hangyaleső a síkvidéki területeink elterjedt és gyakori faja. A hangyaleső a gazdaállatait nem öli meg, csak szúrásával megbénítja, és a fészkébe hurcolja, hogy ivadéka mindig friss táplálékhoz jusson.

Tarka apróaraszoló (Idaea rusticata)

A tarka apróaraszoló közönséges és elterjedt faj, amely szinte bármilyen területen jól érzi magát. A csipkésruhára emlékeztető mintűzatú araszoló a nagy melegben gyakran jelenik meg a kertilámpa közelében.

Szalakóta (Coracias garrulus)

A szalakóta az elmúlt 100 évben, több országból eltűnt, ugyanis impozáns külseje miatt előszeretettel vadásznak rá. Nálunk csak kizárólag az Alföldön és a Mezőföld déli részén fészkel.

A madár kedveli a mozaikos jellegű rétekkel, facsoportokkal tarkított sík vidéki élőhelyeket. Szívesen fészkel öreg fák odvaiban, fekete harkály és zöld küllő vájataiban, de bírtokbaveszi a mesterséges költőládákat is.

Király nyárfája (2020)

A zsombói Lápastó dűlőben található a katonai térképészeti pontként is nyilvántartott „Király nyárfája” néven ismert hatalmas fehér nyárfa. Valamikor az ötvenes években a Király család fasort ültetett birtokuk határára, amelynek legszebb tagja a híres nyár. Az Alföldi Kéktúra a településről kiérve a fától nem messze halad el, így érdemes ide pár száz méter kitérőt tenni.

Déli szitakötő/skarlát szitakötő (Crocothemis erythraea)

A déli szitakötő sík vidékeinken gyakori faja, amely a dúsabb növényzetű állandó vizű tavakat és mocsarakat kedveli. Nagyon jellegzetes a hímek élénkpiros színe, amely által nem nagyon lehet semmi más fajjal összekeverni.

Túra: Odavskő környékén (2020)

„A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszu-hosszu őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?”

(Kosztolányi Dezső)

Kis lányok a nagy erdőben

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Bakonybél(K+) - Gerence-patak - Gerencepuszta - Gyilkos-tó - Odvaskő étterem (Z+) - Odavas-kő barlang - Éles-hegy - Lipák út - Száraz-Gerence (K) - Bakonybél

Táv és szintemelkedés:

15,6 km/ 579 m

Zöld süveg

Citromlepke (Gonepteryx rhamni)

A citromlepke elsősorban napfényes erdők lakója, de réteken és kertekben is találkozhatunk vele. A lepkét citromsárga színű szárnya miatt gyakran összetévesztik a káposztalepkével.

A legkorábban ébredő, áttelelő lepkén győzött a 2013-ban az "év rovara" kategóriában.

Ezüstös gyöngyházlepke (Argynnis adippe)

Az ezüstös gyöngyházlepke hazánk erdős területeinek lakója, a hegy- és dombvidékeken gyakori fajnak számít. A lepkét a hátulsó szárnyának fonákja lévő gyöngysorra emlékeztető ezüstös pettyeiről lehet felismerni.

Odvaskő-barlang (2020)

A Bakony egyik legismertebb barlangja az Odvaskői-barlang, amely legkönnyebben a gerencevölgyi autóspihenőből közelíthető meg.

Odvaskő neve már a bakonybéli bencés monostor alapítólevelének hiteles másolataiban is szerepelt 1037-ben. Valószínűleg az apátsági birtok egyik határa lehetett ez a terület. A dolomitban kialakult barlang belső ürege körülbelül 20 m hosszú, és a régészeti kutatások bebizonyították, hogy a barlangot az emberek lakták egykoron. De volt áldozó hely és betyárbúvóhely is Odvas-kő.

Barna szemeslepke (Hipparchia semele)

A barna szemeslepke ott érzi jól magát, ahol élőhelyei háborítatlanok, a Bakonyban és a Balaton-felvidéken, gyakori, néha tömeges is. A lepkefaj főleg a nyílt füves pusztákat és a szárazabb élőhelyeket kedveli.

Odvaskő panzió és turistaház (2020)

Csodás környezetében a magas Bakony legfelkapottabb részén helyezkedik el a Bakonybélhez tartozó Odvaskő Panzió és Étterem.

Az igazi családias hangulatú szálláshely Zirc és Pápa közötti útvonalon található, és nagy parkoló tartozik hozzá, amely a kirándulók kényelmét is szolgálja. A létesítményt legutóbb 2017-ben korszerűsítették, így napjainkban is modern, de mégis ízig-vérig erdei szálláshelyként funkcionál.

A panzió éttermében magyaros és hagyományos ínycsiklandó ételekkel várják kedves vendégeiket. A hotellel szemben álló turistaház is, a komplexum része.

Havasi cincér (Rosalia alpina)

A havasi cincér az egyik legismertebb cincérek családjából, az apró kb. 1,5-3,8 cm hosszúságú egyed Európa egyik legszebb bogara. A védett bogárfaj hazánkban középhegységek bükkerdeiben él, az öreg bükkösök igen csak kedveli. A havasi cincér látványos, jól felismerhető állat, ezért igen alkalmas „zászlóshajófajnak”, ezért is kapta meg az "év rovara" titulust 2019-ben.

Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus)

A huszonnégy magyar népies névvel rendelkező vörösszárnyú keszeg egyike a legszívósabb halfajunak. Az állat a vízinövényekkel benőtt, iszapos fenekű, csendes vizeket kedveli. Magyarországon az álló- és lassú folyású vizekben, csatornákban, holtágakban találkozhatunk vele. A színpompás, feltűnő jelenséget előszeretettel tartják akváriumban is.

Hubertlaki-tó (2020)

Hubertlaki-tó, avagy a bakonyi Gyilkos-tó a Magas-Bakony rengetegében bújik meg, amely egyszerre vad, romantikus és sejtelmes hangulatot áraszt. Bár az utóbbi időben többen megfordulnak a tó körül, reméljük nem fog az erdélyi Gyilkos-tóhoz hasonló „vurstlis”látványossággá válni.

A tó közelében, Hubertlakon állt egykoron az erdőbirtokos Eszterházy-gróf emeletes vadászkastélya, amely a 1967-ben a lángok martalékává lett. A kastély már nem épült fel, de helyén ma vadászház áll. Viszont megmaradt az uradalom felduzzasztott tava, a Hubertlaki-tó. Az eredetileg vaditatónak készült állóvíz tükrét meg-megtörik a tóból kiálló halott fák csonkjai. A tavat egyébként a Hamuházi-séd forrásai által táplálja, így a tó egy mesterséges gáttal elzárt völgyben ragadt.

A Hubertlaki-tó völgyzáró gátjának mindkét oldalán padok, asztalok várják az ide érkező megfáradt vándorokat.

Tanösvény túrák: Hubertlaki tanösvény (2020)

Az ugodi Huszárokelőpusztáról induló Hubertlaki tanösvényen sétálva sok információt és érdekességet megtudhatunk a környék élővilágáról, az erdészek munkájáról, az erdőgazdálkodásról, valamint természetes és épített környezetről. A tanösvény végállomása a Hubertlaki-tó, népies nevén a bakonyi Gyilkos-tó.

A tanösvény adatai

Táv: 8 km

Állomások: 15
Üzemeltető: Bakonyi Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskola

Füzet: nincs

Erdei szemeslepke (Pararge aegeria)

Az erdei szemeslepke a tarka lepkefélék családjába tartozó, nappali életmódú, sötétbarna alapszínű lepkefaj.
A faj hazánkban erdős élőhelyeken, tisztásokon széles körben elterjedt,

Molnár-kút-árok (2020)

Az Odvaskő Hotel parkolójából induló kék keresztjelzés egy árnyas lombsátor alatt vezető, kis zúgókkal színesített szurdokban halad, amely végpontja a híres bakonyi Gyilkos-tó.

Azt viszont kevesen tudják, hogy egykoron a Molnár-kút-árokban egy erdei kisvasút robogott. Pedig a nyomvonalán haladva a mai napig jól kivehetők a töltések, bevágások, és a rézsűk nyomai, amelyen a keskeny nyomtávú kisvasút futott.

Sajnos a technika fejlődésével ezek a szerelvények már értéküket elvesztették, és egyetlen egy vasút sem maradt meg hírmódnak a Bakonyban.

Gerence-völgy (2020)

A Gerence a Marcal leghosszabb mellékvízfolyása, amely a bakonyi Akli-major környékén ered. A patak mentén számos, növénytani ritkaságoknak is otthont adó láprét található.

Odvas-kő és Bakonybél közötti kék kereszttel jelzett útvonalon, a Gerence-patak mellett két tisztáson (Rókapuszta, Rézbükki rét) is táborhelynek van kijelölve, amelyeken az Bakonybéli Erdészet engedélyével lehet sátorozni.

Piros szender (Deilephila porcellus)

A piros szender nyirkos ligeterdők, lapályok és patakpartok lakója, de előfordul hegyoldalakban is. A szender a nevét elülső szárnyainak alapszínéről kapta, amely a halvány rózsaszíntől egészen rikító pinkig változhat.
Az állat hernyójának feje mögött két, riasztó szemfolt látható, zavarás esetén próbál kígyóra hasonlítani.

Réti gyapjasbogár (Lagria hirta)

A réti gyapjasbogár erdőszélek és rétek lakója, ahol nektárral és virágporral táplálkozik.

A 7-8 mm hosszú, barna színű bogár teste jellegzetes, apró, sűrű szőrökkel borított.

Német darázs (Vespula germanica)

A német darázs a második leggyakoribb faj az ember környezetében. Az állat gyakori hívatlan vendége a kertben eltöltött vacsorának vagy ebédnek. A darázs több ezres kolóniába verődik, fészkét többnyire földben, vagy elhagyott vakond és egérlyukakban alakítja ki. A rovar gyakran támad melegben az emberre.

Veszprém vára (2020)

A Bakony peremén álló Veszprém vára nem egy klasszikus értelemben vett középkori, vaskos falú kőépületet. Hanem egy a Várhegy tetején felépült, egyetlen utcából álló, festői szépségű barokk és klasszicista palotákkal beépített várnegyed, amelyek számos egyházi, tudományos és művészeti intézmény otthona.

A Veszprémi várat valószínűsíthetően Géza fejedelemnek, Szent István királynak és feleségének, Gizella királynénak köszönhetjük, utóbbinak az egyik kedvenc tartózkodási helye is volt az erőd. Elsőként az egyházi központ intézményeinek helyet adó épületek kerültek kialakításra, ekkor épült a székesegyház és a püspöki palota is. A vár déli oldalán ekkor már állt az árokból és sáncból álló védrendszer. A kettős kőfal már a 13. század második felében készült, ennek eredményeként Veszprém vára a 15. század első felében az ország jelentősebb erődítményei közé emelkedett. A Ferdinánd és Szapolyai között kibontakozó belháború idején már elavulttá vált a vár, sőt a gyakori gazdacsere sem tett jót neki. A törökök elsőként 1552-ben, hétnapos ostromot követően foglalták el.

A visszafoglalása után még több-kevesebb sikerrel megpróbálták újjáépíteni és megerősíteni várat, a 18. század második felében pedig barokk stílusú polgári épületeteket és palotát emeltek ide.

Szent Mihály főszékesegyház (2020)

A veszprémi Szent Mihály főszékesegyház a Szentháromság tér egyik legmeghatározóbb épülete, amely 1996 óta őrzi Boldog Gizella királyné ereklyéjét.

Valószínűsíthetően a várral együtt épült a város első temploma Géza fejedelem idejében. István uralkodása alatt az épületet a háromhajós, román stílusú bazilikává bővítettek és két tornyot is kapott. A Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt templom az 1380-as veszprémi tűzvészben megrongálódott, ezért a katedrálist gótikus stílusban építették újjá. Az épület a török időkben teljesen elpusztult, csak a 18. század elején fogtak bele a rendbehozatalába. A templomot gróf Esterházy Imre 1723-ban, egy régi tervrajzot felhasználva újjáépíttette barokk stílusban. A mai neoromán formáját végül 1907 és 1910 között Aigner Sándor tervei alapján kapta.

De a gótikus szentélyt és az altemplomot eredeti állapotukban megőrizték.

A templom belsejében négy mellékoltár található, a Mária mennybemenetele-, a Szent György-, a Szent Anna- és a Szent Imre-oltár. A falképeket Szirmay Antal festette, az üvegablakok pedig Szent Istvánt, Szent Margitot, Boldog Ilonát, Gizella királynét, Szent Józsefet és Szent Gellértet ábrázolják.

A székesegyházban található Boldog Gizella ereklyéje, amely a királyné jobb alkarcsontja.

Boldog Gizella királyné kilátó (2020)

A Gulya-dombi parkerdőben található a Gizella királyné kilátó, amelyből az egyik legcsodálatosabb panoráma nyílik Veszprém városára.

A parkerdő területén álló korábbi kilátó nehezen viselte az évek múlását, ezért 2015-ben le kellett zárni. Az újonnan, alapoktól felépített, horganyzott acélból létesítményt 2016 áprilisában adták át. A kilátó érdekessége a formája, úgynevezett parabolikus hiperboloid, azaz ívesnek látszik, de egyenes - egy igazi matematikai bravúr.

Az építménynek otthont adó 77 hektáros Gulya-dombi parkerdő területén tanösvény, sportpályák, játszóterek, kilátó, futó-, szánkó-, lovagló-, kerékpáros-, torna-, kutyafuttató pályák várják a pihenni, sportolni vágyó közönséget.

Szent László király templom (2020)

A Temető-hegy legmagasabb pontján mér a középkorban templom állott, amelynek Szent Margit volt a védőszentje. Az épület a török időkben megsemmisült, a mai neoromán stílusú, Szent László tiszteletére szentelt templom 1902-ben épült.

Az épület szentélyének külső falánál az itteni iskolát alapító, 1789-ben elhunyt Hajas István plébános rokokó, homokkőből faragott sírköve látható.

Veszprémi Állatkert (2020)

A Veszprémi Állatkert Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező vidéki állatkertje, amely Kittenberger Kálmán, a híres magyar Afrika-kutató, zoológus, vadász és író nevét viseli.

A Közép-Dunántúli Régió legkedveltebb turisztikai célpontja 1958. augusztus elsején nyitotta meg kapuit. A két részből álló állatkert hamar kicsik és nagyok kedvencévé vált, ugyanis az állatparadicsom a festői szépségű Fejes-völgyben terül el. A felső, úgynevezett Gulya-dombi részen pedig a legújabb fejlesztések találhatóak, mint például hazánk egyik legszebb és legnagyobb Afrika-szavanna kifutója vagy az Elefánt Park.

A komplexum kiemelt hangsúlyt fektet a környezettudatos nevelésére, ezért Oktató- és Kiállítóháza nyári táboroknak ad otthont. Emeltet tagja az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének és a Magyar Állatkertek Szövetségének, ezáltal aktívan részt vesz nemzetközi természetvédelmi kampányokban és szerepet vállal fajmegmentési és tenyésztési programokban.

Ha ez még nem lenne elég egy különleges időutazásra is invitál az itt nemrégiben megnyílt Dínó Park. További élményeket nyújthat a gyerekeknek még az Afrika szavanna játszótér.