A veszprémi Szent Mihály főszékesegyház a Szentháromság tér egyik legmeghatározóbb épülete, amely 1996 óta őrzi Boldog Gizella királyné ereklyéjét.
Valószínűsíthetően a várral együtt épült a város első temploma Géza fejedelem idejében. István uralkodása alatt az épületet a háromhajós, román stílusú bazilikává bővítettek és két tornyot is kapott. A Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt templom az 1380-as veszprémi tűzvészben megrongálódott, ezért a katedrálist gótikus stílusban építették újjá. Az épület a török időkben teljesen elpusztult, csak a 18. század elején fogtak bele a rendbehozatalába. A templomot gróf Esterházy Imre 1723-ban, egy régi tervrajzot felhasználva újjáépíttette barokk stílusban. A mai neoromán formáját végül 1907 és 1910 között Aigner Sándor tervei alapján kapta.
De a gótikus szentélyt és az altemplomot eredeti állapotukban megőrizték.
A templom belsejében négy mellékoltár található, a Mária mennybemenetele-, a Szent György-, a Szent Anna- és a Szent Imre-oltár. A falképeket Szirmay Antal festette, az üvegablakok pedig Szent Istvánt, Szent Margitot, Boldog Ilonát, Gizella királynét, Szent Józsefet és Szent Gellértet ábrázolják.
A székesegyházban található Boldog Gizella ereklyéje, amely a királyné jobb alkarcsontja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése