A Bakony peremén álló Veszprém vára nem egy klasszikus értelemben vett középkori, vaskos falú kőépületet. Hanem egy a Várhegy tetején felépült, egyetlen utcából álló, festői szépségű barokk és klasszicista palotákkal beépített várnegyed, amelyek számos egyházi, tudományos és művészeti intézmény otthona.
A Veszprémi várat valószínűsíthetően Géza fejedelemnek, Szent István királynak és feleségének, Gizella királynénak köszönhetjük, utóbbinak az egyik kedvenc tartózkodási helye is volt az erőd. Elsőként az egyházi központ intézményeinek helyet adó épületek kerültek kialakításra, ekkor épült a székesegyház és a püspöki palota is. A vár déli oldalán ekkor már állt az árokból és sáncból álló védrendszer. A kettős kőfal már a 13. század második felében készült, ennek eredményeként Veszprém vára a 15. század első felében az ország jelentősebb erődítményei közé emelkedett. A Ferdinánd és Szapolyai között kibontakozó belháború idején már elavulttá vált a vár, sőt a gyakori gazdacsere sem tett jót neki. A törökök elsőként 1552-ben, hétnapos ostromot követően foglalták el.
A visszafoglalása után még több-kevesebb sikerrel megpróbálták újjáépíteni és megerősíteni várat, a 18. század második felében pedig barokk stílusú polgári épületeteket és palotát emeltek ide.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése