Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont (2026)

A ceglédi gyógyfürdő 2003-ban nyitotta meg kapuit, amely az évek során a térség egyik meghatározó turisztikai célpontjává vált.

A Gyógy- és Strandfürdő a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően napjainkban 11 különböző medencével várja a kikapcsolódni és feltöltődni vágyókat, valamint kiváló minőségű gyógyvízzel is rendelkezik. 2005-ben a fürdőkomplexum Aquaparkkal, valamint Apartmanparkkal és Kempinggel bővült. A fürdő mellett egy festői tó található, amely körül futópálya, asztalok és padok találhatóak. A strandfürdő területén és közvetlen közelében pedig többféle büfé és étterem várja a vendégeket.

Gumis-tó (2026)

A Gumis-tó egy horgásztó, amely Szeged déli részén, az 55-ös út mellet található, és a környékén több az agyagbányászatból visszamaradt tó is található. 

A Gumis-tó mintegy 4,5 hektáron terül el, és változatos halállománnyal rendelkezik, a partján pedig jól megközelíthető horgászhelyek találhatóak. A helyi horgászok körében népszerű vízfelület a szóbeszéd szerint nevét az egykor a tóba dobált rengeteg autóbusz-abroncsról kapta. Ez sokáig csak szóbeszéd volt, azonban 2026 nyarán a rekord aszály miatt szinte teljesen kiszáradt a meder, és így kiderült, hogy a név sajnos egyáltalán nem alaptalan.

Tanösvénytúrák: Rákosi vipera tanösvény (2026)

A Rákosivipera-védelmi Központ közvetlen szomszédságában lévő tótól indul a Rákosi vipera tanösvény, amely a névadó kígyó életébe enged bepillantást. A 3 kilométeres sétaút során 4 darab gazdagon illusztrált információs táblákkal találkozhatunk, amelyek a ritka és fokozottan védett kígyóról, valamint a terület tájtörténetéről és sokszínű élővilágáról mesélnek. A táblákon lévő QR-kódok beolvasásával pedig számos érdekességet tudhatunk meg a környékről.

A tanösvény adatai

Táv: 3 km

Állomások: 4

Üzemeltető: KNPI

Füzet: nincs

Tarcali tengerszem (2026)

A Tokaj-Hegyalja egyik rejtett kincse a Tarcali tengerszem, amely egy a forrásvizek által feltöltött, türkizkék vizű bányató.

A Kopasz-hegy lábánál található tó környékét vulkanikus eredetű andezit sziklák veszik körül, amelyet sokáig bányászat itt. A bányaművelés után azonban a csapadék- és forrásvizek töltötték fel krátert. A tó és környéke napjainkra népszerű kirándulóhellyé vált, szomszédságában pedig ott találjuk az Áldó Krisztus szobrot is.

Várkert (2026)

A várat körülvevő Várkert az itt élők és látogatók kedvenc pihenőhelye is. A mesébe illő park közepén egy tó is található, ahol teknősbékák élnek és tavirózsák nyílnak. A várfallal körülvett parkot sétányok hálózzák be, amelyek néhol hidakon haladna keresztül vagy egy stégen végződnek. De a kihelyezett tóparti lócákról is gyönyörködhetünk várban és a várkertben.

Nemrégiben készült el a várkert díszterén található szökőkút, amely esti órákban a vízsugarak mozgása dinamikus és varázslatos atmoszférát teremt.

Tarna-völgyi víztározó (2026)

A Tarnaleleszhez tartozó Tarna-völgyi víztározót a Nagy-völgyi-patak felduzzasztásával hozták létre.

Az önkormányzat tervbe vette a festői környezetben fekvő állóvíz horgászati hasznosítását is.

Hangonyi-tó (2026)

Festői bércek ölelésében fekszik a Hangonyi-tó, amely az ország kevés hegyvidéki állóvizének egyike.

A Vajdavár-hegység egyik legkedveltebb állóvize a Hangonyt és Kissikátort összekötő út mellett található. A 6 hektár területű tavat több patak és forrás táplálja, de így sem haladja meg átlagos mélysége a 1,5 métert. A tó jelentős természetes halállománya miatt a horgászok kedvenc úti célja is. Foghatunk itt keszegféléket, kárászt, sügért, pontyot, amurt, harcsár, csukát, süllőt és balint is akár. Az erdei tó partján pedig szezonban még büfé is működik.

Madaras-tó (2026)

Ladánybene határában található a Madaras-tó, amelyen egykor gazdag, kiterjedt vízivilág telepedet meg. Manapság azonban csak nevében emlékeztett az egykoron itt élő, sokféle szárnyasokról.

Napjainkban a medret mézpázsitos gyep és szikes mocsár uralja. A terület nyugati és északi része azonban nyárfákkal és galagonyabokrokkal tarkított homokbuckás. A szikes mocsárban jellemzően lágyszárú olyan növényfajok telepedtek meg, mint a homoki csenkesz, a homoki kikerics, a kései szegfű, a homokviola, a homoki ternye, a deres fényperje, a pusztai kutyatej vagy a buglyos fátyolvirág.

FÉG-tó (2026)

Makó belterületén, az Aradi utcában található a nyugodt környezetben fekvő FÉG-tó, amely a település egyik ismert és kedvelt horgászvize. A vízfelület parkosított környezete és a könnyen elérhető elhelyezkedés miatt ideális a természet kedvelők és horgászok számára egyaránt. A 1,2 hektáros horgásztavat a FÉG Horgászok Egyesülete kezeli, ahol ponty, amur, kárász és keszegfélék is foghatók.

Tanösvénytúrák: Vörös-mocsár tanösvény (2025)

A Császártöltés határában található Vörös-mocsár három kistáj találkozásánál terül el, ugyanis itt találkozik a Kalocsai Sárköz, az Őrjeg és Illancs. A terület egykoron az ország egyik állóvizekben leggazdagabb vidéke volt, de eme ősi vízi világnak ma már csak töredéke a védett lápvonulat.

A császártöltési mocsár az egykori ős-Duna mederben alakult ki több százezer évvel ezelőtt. A lassú feltöltődés folyamán képződő vastag tőzeget aztán évtizedekig bányásszák itt. Az 1950-es évektől az ország legnagyobb tőzegbányája működött Császártöltés határában. A bányászat beszüntetése után megmaradt gödrökben fajokban gazdag vizes élőhelyek alakultak ki az évtizedek során. A Vörös mocsár 930 hektár területű részét 1990-ban természetvédelmi területté nyilvánították.

A terület kialakulását, élővilágát a Vörös-mocsár tanösvény mutatja be, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság nemrégiben felújított. A tartalmas információs táblákkal rendelkező sétaút teljes hossza 8,5 kilométer, de van egy rövidebb, 2,5 kilométeres szakasza is.

A tanösvény település felőli végén egy téglagyár áll, az egykor működő, de ma már elhagyott épület mellett egy igazán szép közösségi tér készült el a sétaút legutóbbi felújításakor. A tanösvény ekkor kapta kabalaállatát, ugyanis Hermelina, a hermelin a helyi túravezetőnk a tanösvényen. A tanösvény tájékoztató és információs táblái, madármegfigyelő tornyai, pihenőhelyei is megújultak még, illetve egy úszó vízi pallósorral is ki lett egészítve.

A tanösvény további érdekessége még, hogy kb. fél útnál a kiscsalai út mellet egy löszszelvény található, amely szintén egy bemutatásra érdemes földtudományi érték. A meredek löszfalakban pedig parti fecskék és gyurgyalagok is költenek.

A tanösvény adatai

Táv: 8,5 és 2,5 km

Állomások: 6

Üzemeltető: KNPI

Füzet: nincs

Tanösvénytúrák: Natura tanösvény (2025)

A Natura Halászcsárda területén, az itteni horgásztó körül található az öt állomásos Natura tanösvény. 

Az egykori bányatavakból kialakított horgásztavat körül járó sétaút a vidrák életmódján keresztül mutatja be a környékre jellemző mocsarak élővilágát, valamint a vízi- és vízparti életközösségeket, és a tőzegbányászat hazai történetét. A tóparti sétán kívül még horgászatra is van lehetőség a tónál.

Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhely és a Vértó (2025)

Egyes hiedelmek szerint egy közeli vágóhídról idefolyt vörös színű víz miatt kapta a Rókusi lakótelep paneljeivel körül ölet tó mai nevét. A vízfelület lápos részén szánkódombot alakítottak a ki a 20. század második felében az itt lakó gyerekek nagy örömére. Majd ezen a dombon valósult meg 2009-ben a határon belüli és kívüli összefogásból elsőnként a nyolc különböző székely kapu állítása.

Napjainkban már Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhelyként emlegetik az igazán szép tópartot, hiszen itt állítottak fel a Székely himnusz és szerzőinek emlékére egy különleges fából faragott szoborkompozíciót. A fakereszt tövében álló két szobor Csanády György költőt, és Mihalik Kálmán zeneszerzőt ábrázolja. De Analita Istenanya, Szöged vezér, Nekese Fősámán, Deédes Aranyasszony, Koppány és a megvakított Vazul is „lakója” ma már a szoborparknak.

Apci tengerszem (2025)

Az apci Tengerszem, vagy másnéven Széleskő-bányató a Mátra délnyugati részének egyik természeti csodája, amely egy andezitbánya gödrében keletkezett kristálytiszta vizű tó.

Apc községtől nem messze található a Nagyhársasi Andezit Formáció, amely mai formája a tektonikai és az eróziós folyamatok hatására alakult ki. Az itteni jó minőségű miocén andezites kőzeteket 1875-től kezdték el bányászni, majd innen egy keskeny nyomközű vasút szállította le a falu határában lévő rakodóhoz. Az apci bányászati tevékenység 1960-ban fejeződött be, amely után a felszín alatti vizek, valamint a csapadék lassan feltöltötte az időközben keletkezett mélyedést, így létrehozva a napjainkban is látható bányatavat.

Az apci geoturisztikai attrakció partja napjainkban népszerű kirándulóhely, amely helyi természetvédelmi oltalom alatt. Ezért csak a tó környékén található turistautak mentén látogatható, a fürdőzés pedig tilos!

Tóaljai tavak (2025)

Mátraterenye legnépszerűbb horgászvize a külszíni szénbányászat kapcsán keletkezett, amelyet a Tóaljai Bányász Horgászegyesület vett kezelésbe. A kellemes környezetben fekvő, halban gazdag tó friss vizét ma is számtalan forrás táplája.

Váraszói halastavak (2025)

Váraszó határában három festői környezetben megbújó horgásztavat találunk. A Hibás-tó, a Ngoro Goron-tó és a Forrás-tó ugyan magánkézben vannak, de a mellette haladó erdei útról gyönyörködhetünk bennük. A Hosszú-völgy patakjából duzzasztott, egymástól kis távolságra fekvő tavak területileg a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzethez tartoznak. Külön engedéllyel viszont lehetőség van az itteni horgászásra, ugyanis ponty, amúr, busa, kárász, compó, süllő és csuka is él a vizekben.

Nyirmedi-tó (2025)

A Nyirmedi-tó Mátranovák környékének vízben gazdag vízgyűjtő területeiből táplálkozik. A 3 hektáros vízrendszert több mint húsz tiszta vízű forrás alkotja, amelyekből nyolc szépen kiépített.

Csukás-tó (2025)

A Csukás-tó helyén napjainkban már csak egy nagyobb kiterjedésű nádas található, ahol védett növényritkaságok tucatjai fellelhető. A területen megtalálható a mocsári tőzegpáfrány, a nádi boglárka, a vidrafű, a nyári tőzike, a réti boglárka, a mocsári gólyahír is. A nádasokban és az azok körül húzódó rekettyésben pedig több mint száz madárfaj él, köztük az olyan ritka ragadozó madár, mint a réti sas.

Bledi-tó (2025)

A Bledi-tó Szlovénia kicsiny de mégis hatalmas népszerűségnek örvendő ékszerdoboza, amely kirándulók és zarándokok sokaságát vonzza évente. A Júliai-Alpok lábánál fekvő, zöldellő erdőkkel körülölelt tavacskát elsősorban közepén fekvő, karcsú templomtoronnyal ékesített sziget miatt keresik fel a látogatók.

A Bledi-tó egy jégkorszakot követő olvadás során alakult ki a Bohinji-gleccser visszahúzódása során, és a kivájt medencében akkoriban egy gigászi szikla állt, amelyből a mai sziget keletkezett. Bled már Monarchia korában népszerű üdülőhely volt, az 1908-ban a bécsi világkiállításon turisztikai aranyérmet is kapott. A helyenként 30 méteres mélységet is elérő, kristálytiszta tó vize nyáron meglepően kellemes, ezért két strandot is kialakítottak a partján. Egyik Grajska Plaža strand, a másik pedig a kempingnél lévő szabadstrand.

A tavat kényelmesen körül lehet sétálni, a 6 kilométer hosszú útvonal során néhány helyen a vízre épült palló járdán kell áthaladnunk. A tó közepén álló sziget mágnesként vonzza a látogatókat, az oda utazást pedig a helyi lapos bárkák tulajdonosai busás fizetés fejében vállalják.

Bohinji-tó (2025)

A Júliai-Alpok hatalmas hegyei közé beékelődött, páratlan fekvésű Bohinji-tó Szlovénia legnagyobb természetes hegyi tava.

Az 526 méter magasságban fekvő állóvizet gleccserek hozták létre, majd általuk szállított, lerakott kőzettörmelék formálta mai képére. A tó környéke kedvelt kirándulóhely, amely a misztikus hangulatát a tavat körülölelő hegyek látványának köszönheti. A 45 méter mély, glaciális eredetű tó északi oldalán meredek hegyvonulatok állnak, és tiszta időben a környék legmagasabb hegye, a Triglav is jól látható.A tó partján futó 12 kilométer hosszú túraúton sétálva pedig magunkba szívhatjuk a hely szépségét.

Bíbic-tó (Tóalj) (2025)

A kisteleki Bíbic-tónak vagy, ahogy helyiek hívják Tóaljnak az az érdekessége, hogy a város ölelésében fekszik. 

A tó a Duna-Tisza közti szikes tóláncolat egyik legkisebb tagja, és vizének kémhatása egyedülállóan lúgos. A védett madarainkból több is állandó vendége a természetvédelmi területnek, de emellett a környékbeli horgászok egyik kedvenc partszakasza.