Bíbic-tó (Tóalj) (2025)

A kisteleki Bíbic-tónak vagy, ahogy helyiek hívják Tóaljnak az az érdekessége, hogy a város ölelésében fekszik. 

A tó a Duna-Tisza közti szikes tóláncolat egyik legkisebb tagja, és vizének kémhatása egyedülállóan lúgos. A védett madarainkból több is állandó vendége a természetvédelmi területnek, de emellett a környékbeli horgászok egyik kedvenc partszakasza.

Közösségi tér (2025)

Algyő turisztikájának egyik fő vonzereje a Tisza mellet kialakított folyami szabadidős és sport tevékenységek gyakorlására alkalmas terület jelenti. Az itteni horgászhelyek és kikötők a vízi turizmus szerelmeseit várják. A szabadstrandon pedig deszka-sétány, napernyők, strandröplabda-pálya, elsősegélynyújtó hely, öltözők, tusolók, illemhelyek, büfé valamint bográcsozó és tűzrakó-helyek is találhatóak.Az Algyői Vízisport Egyesület telephelyének a Közösségi Tér ad otthont, ahol lehetőség van megismerni a vízi sportokat is, például a kajakozást, a kenuzást vagy a sárkányhajózást.

Turisztikai Központ Szabadstrand (2025)

A „Tiszasziget Turisztikai Központ Szabadstrand” nem más mint a Puszta horgásztó és környezete, ahol pihenőházzal, vizes blokkal, asztalokkal és padokkal, bográcsozó hellyel, kis szigettel, halászmúzeummal és „hal pantheon”-nal várják a látogatókat.

A bójával, mentőcsónakkal és csúszdával is rendelkező szabadstrandot 2015-ben egy Leader pályázati forrásból alakíttat ki a helyi önkormányzat. Napjainkban a park kiválóan alkalmas egyéni és csoportos kirándulások, horgászat, családi kirándulások és piknikek számára.

Szabadidőpark (2024)

Bordányban a focipálya mellett egy pihenésre alkalmas park található, padokkal, asztalokkal és egy tóval.

Stefánia (Várkert) (2023)

A szegedi Stefánia nem más, mint az egykori várhoz tartozó évszázados sétány. 

A Stefánia egyik oldalát ma múzeumok, galériák és a Szegedi Nemzeti Színház szegélyezi, a másik oldalát pedig nem más, mint maga a híres Tisza. A város apraja és nagyja hétköznapokon is szívesen sétál itt, de fesztiválok idején igazi zsibongó hangyabollyá változik a környék.

Nádas-tó Bivalyos Ökosétány (2023)

Sándorfalva új turisztikai látványossága a Nádastó Szabadidőpark mellett létrehozott bivalyrezervátum, ahol a víztükör felett, embermagasságú nádasban sétálhatunk egy pallósoron az állatok között.

Az újonnan létrehozott 500 méter hosszú tanösvény vagy más néven ökosétány egy a természettel harmonizáló geometrikus építészeti különlegeség, amelyet a Paradigma Ariadné építészstúdió alkotott meg. A sétány mentén álló építmények többnyire fából készültek, a pallóssor vonalvezetése pedig egy ívet követ. A tanösvényen a bivalyistállón kívül három „merengő” is található, amelyekből a bivalyok életét figyelhetjük meg.

Az út legvégén egy kilátó vár, ahonnan szemügyre vehetjük a természet tájformáló erejét és a vízi világ csodáit. A meredek lépcsős épületet Báló Tiborról nevezték el, aki aktívan részt vett a környék turisztikai fejlesztésében.

Szent Erzsébet-kilátó (2022)

Egy kellemes homoki fenyveserdő közepén található az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett öttömösi kilátó. A masszív, faszerkezetű építményt Öttömös Község Önkormányzata és lakossága 2015-ben állíttatta. A kilátó szomszédságában ugyanekkor játszótér, szalonnasütő és bográcsozó is kialakításra került.

Transzfogaras (2022)

A Transzfogarasi út a Fogarasi-havasok központi részén halad át, amelyet még Ceaușescu a román diktátor kezdett el megépíttetni. Az 1980-ra elkészült út 2042 méter magasságig vezet fel, s közben 5 alagúton, és 578 hídon és viadukton halad át. A Transzfogarasi út világ legveszélyesebb útjai között is számon tartják, mert már azzal is kivívta ezt a titulust, hogy a hivatalos adatok szerint az építkezés alatt 40 ember veszítette életét.

Az út a hóveszély miatt év nagyobb részében sajnos zárva tart, általában június és október között lehet használni. 2042 méteres magasságban pakolós és bazársor fogadja a látogatókat, de innen közelíthetőek meg Románia legmagasabb hegycsúcsai is.

Alpári Holt-Tisza (2021)

A festői szépségű holtág a Tisza szabályozása során az 1850-es években átmetszéssel alakult ki. A nyárigáttal védett árterület közigazgatásilag a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár területéhez tartozik. A belvíztározásra, öntözővíz-tarozásra, halászatra, horgászatra és strandolásra is alkalmas morotva természeti és tájképi értékekben gazdag. Az értékes élővilággal rendelkező holtág jelenleg nem védett, partja mellet lehet, sőt ajánlott végig sétálni.

Makói lombkoronasétány (2021)

Makó büszkesége a Maros partján kacskaringózó lombkoronasétány, amely az országban másodikként készült el.

2013-ban városnapi programsorozat nyitányaként avatták fel a 8-10 méter magasan, 190 méter hosszan futó fák fölötti utat. A sétányon egy 10 állomásos tanösvény kalauzol el bennünket, de találkozhatunk még itt függőhidakkal, a Hagymaterasszal és egy háromszintes kilátótoronnyal, amely legfelső szintjéről a terepszintig 40 méter hosszú, zárt csúszda vezet le.

A lomkoronasétányra a belépés ingyenes, de a csúszdáért 200 forint kell fizetni csúszásonként.

Móravárosi pihenőpark (2021)

Nemes-Nagy Tibor önkormányzati képviselő adja át 2006. június 3-án az új közelszőlői pihenőparkot. A létesítmény a Kiskunfélegyházi Móravárosnak kapott helyet a padokkal és szobrokkal színesített parkban.

Pihenőpark/Köllér-kereszt (2021)

Kellemes pihenőparkkal és korszerű játszótérrel gyarapodott 2019-ben a kiskunfélegyházi Zöldmező lakótelep. Az új közösségi teret Csanyi út és a Péteri út kereszteződésénél, a Köllér-kereszt tövében alakították ki.

Tanösvénytúrák: Bölömbika tanösvény (2020)

Egyedülálló látványosságként hirdeti Mórahalom a területén fekvő Nagyszéksós tavat. A tó Körös-éri Tájvédelmi Körzet részeként, mintegy 100 hektáros kiterjedésével többféle szabadidős és természetközeli programot ígér. Hiszen bivalysimogatás, csónakázási lehetőség, büfé és a Bölömbika tanösvény is várja itt a látogatókat.

Az itteni szikes egykoron a környező semlyékek vizét gyűjtötte össze, a múlt század második felétől pedig halastóként próbálták hasznosítani. A vízszint folyamatos csökkenése és a kiszáradása miatt azonban felhagytak a gazdálkodással, így a 20. század végére teljesen benőtte a nád a vízfelületet. A mórahalmi városvezetés a Kiskunsági Nemzeti Parkkal összefogva 2008-ban kitakarította a tavat és turistacsalogatóvá varázsolták a helyet. Ennek keretében bivalyokat telepítettek a benádasodott tómederbe és a vizes-mocsaras élőhelyeket kedvelő háziállatok legeltetése nyomán, természetes módon állították helyre a hajdani szikes tavat.

Az évek alatt igazi tóvá hízott vízfelület megismeréséhez nyújt segítséget a Bölömbika tanösvény. A sétaút táblái felhívják a figyelmet a térségben fészkelő és vonuló madarai fontosságára, s közben a sokszínű vízparti társulásokat és sásréteket is bemutatják.

A tanösvény adatai

Táv: 3 km

Állomások: 6
Üzemeltető: KNPI

Füzet: van

Lakiteleki (Szikrai) Holt-Tisza (2019)

Lakitelki vagy más néven Szikari Holt-Tisza festői szépségű partja a kirándulók és túrázók igazi paradicsoma.

 

A Tisza 19. században végrehajtott vízrendezése során alakult ki a mai Tőserdei holtág 9 kilométer hosszú medre, amelyet ártéri erdők öveznek. Napjainkra a folyó megmaradt meanderei igazán változatos, sokszínű növény- és állatvilágnak adnak otthont, amely közül kiemelkedik az itteni madár populáció.

A csendes, növényekkel és állatokkal gazdagon tarkított környezetre a Kiskunsági Nemzeti Park is felfigyelt ugyanis a területet 1990-ben védetté nyilvánították.

Pallavicini-kastély (2019)

A település alapítása előtt már állott a híres Pallavicini család itteni kúriája, melyben az őrgrófnak is volt szobája, ezért terjedt el a vadászkastély kifejezés a helyiek körében. 

A város központjában található neonklasszicista épületet 1879 körül építették, és az uradalmi ügyintéző otthona és irodája kapott itt helyet. Az épület a Tanácsköztársaság idején a Vörös Őrség székhelye volt, majd a II. Világháború után államosították, óvodát és iskolát alakítottak ki benne. 

2010-ben a hangulatos park közepén álló műemléképületet felújították, termeiben állandó és időszaki kiállítások kaptak helyet. Az itt található Pallavicini Emlékszobában egy egész tárlat foglalkozik a család történetével, mely jórészt a mindennapokat felidéző emléktárgyakból, bútorokból és dokumentumokból áll. A többi terem a város történetelmét és a helyi népéletet mutatja be egy helytörténeti gyűjtemény keretében.

Zsuzsi Erdei Vasút (2019)

A mai erdei vasút elődje 19882-ben kezdte meg működését és Debrecen (Fatelep) – Nyírmártonfalva között járt a fát szállító járat. A vasúton kezdetben gőzmozdonyok üzemeltek, ezek közül az egyik a Zsuzsi nevet kapta. 1902-től Debrecen városa saját kezelésébe vette a vasutat, és több mellékvonalat alakítottak ki, ekkor épült a Zielinszky Szilárd által tervezett híd is, amely Magyarország első vasúti vasbetonhídja volt. 1923-ig csak teherszállítás volt a vasúton, ezt követően viszont engedélyezték a korlátozott közforgalmat. 

A kilencvenes évek közepére a Zsuzsi vonat a turisták kedvelt járműve lett, a több ütemű fejlesztés után pedig már 3 szakaszon is robogott a gőzős. A személyszállítás virágkora a 70-es években volt, amikor a vonatok rendszerint zsúfolásig megteltek. Ezekben az években a teherforgalom is erős volt, az erdőgazdaság motorszínt és pályamesteri szakaszt is építettek a Gúti-erdőben. Miután az erdőt védetté nyilvánították, a lakosság nagymértékű tiltakozása ellenére a vonalat csak megszüntetették. 1978. május 1-től Úttörővasút néven indult újra személyforgalom a Debrecen és Hármashegyalja közti pályaszakaszon.

A DKV pénzügyi problémák miatt a Zsuzsi Erdei Kisvasútért Baráti Kör vette át az üzemeltetést. A végállomásnak otthont adó pihenőcentrumnál büfé, tanösvény, játszótér és látogatóközpont is létesült az elmúlt időszakban.

Vekeri-tó (2019)

A Vekeri-tó Debrecentől mindössze 8 km-re található, a Hosszúpályi felé vezető út mellett.

A 12 hektár vízfelületű tó az utóbbi években sokat veszített varázsából a feliszapolódás és az elnádasodás miatt, de növény- és állatvilága így is páratlan. A pihenő- és kirándulóhely jelenleg gyalogos és kerékpáros túraútvonalakkal, játszóterekkel, piknikezési és horgászási lehetőséggel várja a természet kedvelőit. 

Nagy-rét (2016)

A hűvösvölgyi Nagy-rét már a 19. századtól közkedvelt kirándulóhelynek számít. Szerencsére sikerült a fokozatos beépítést megakadályozni, így a rét megőrizte eredeti hangulatát.

A 3 hektáros tisztás családi piknikek és nagyobb rendezvények helyszíne, rendszeresek a különböző rendezvények, sportesemények, a környék sportolni vágyó lakossága, napi rendszerességgel jár ide futni, kocogni. A Pilisi Parkerdő Zrt. egy akadálymentesített, kerekesszékkel teljes hosszában végigjárható tanösvény épített ki a rét körül.

Üllési Horgásztó (2015)

A település külterületén, a Kiskunhalas felé vezető út mellett található az Üllési horgásztó. A tó 7 hektáros vízfelületével igazi horgászparadicsom. Halállománya főként pontyból, kárászból, keszegből, amúrból és csukából áll. A tó közvetlen környezete egy igazi pihenőpark, ahol játszótér, bográcsozó helyek, padok és asztalok is találhatóak. A természet szerelmeseinek kedvére egy tanösvény lett kialakítva a tó körül.

Pokoltanya (2014)

A Tápiógyörgye külterületén fekvő tanyavilág leghíresebb birtoka Pokoltanya, amely az egykori só szállító út mentén található. Az erdélyi bányákból ezen az úton hordták Pestre a sót, ezáltal a környéken lestek az utazókra a betyárok, élükön Rózsa Sándorral. Az 1900-as évek elején még virágzott terület Léderer Bernát báró gondviselése alatt.

Napjainkban klasszikus pihenőhely működik a birtokon, ahol a látogatók megismerkedhetnek a település történetével és a Pokoltanya múltjával is.