Páduai Szent Antal-templom kálváriája (2026)

Páduai Szent Antal-templom egyik értékes dísze az épület belsejében található keresztút. A hajó falán látható barokk domborművek valószínüleg templomnál idősebb alkotások.

Tiszaszigeti keresztek (2025)

Temetői kereszt

Szent Antal-kereszt, 2013 

Térvári kereszt, 1837 és harangláb, 1862

 

Térvári temetői kereszt

Ószentiváni kereszt, 1907

Térvári kápolna (2025)

Térváron már régóta tartanak búcsút minden szeptember első vasárnapján, de az ünnephez a kápolna csak 2020-ban készült el. Az apró istenház Kis János ötlete után, több környező település lakójának példás összefogásával épült fel.

Páduai Szent Antal római katolikus templom (2025)

Tiszasziget központjában áll a Páduai Szent Antal tiszteletére felszentelt római katolikus templom, amely 1914-18 között épült késő szecessziós stílusban. Az építkezést Heszlényi József és Takács János szegedi építész vállalkozók végezték. A templom küllemén megfigyelhetők még a neoromán (hajó és szentély ablakok), és az északi téglaépítészeti stílus jegyei (pl. a toronykialakítás) is.

A templom belsejében látható főoltár szobra a templom védőszentjét, Páduai Szent Antalt ábrázolja a kis Jézussal.

Az épület legszebb díszei pedig a hajó és a szentély nyolc színes üvegablaka, amelyet Mohay Attila üvegfestő-mester készített el 1961-ben.

I. és II. világháborús emlékmű (2025)

A tiszaszigeti templom előtt látható a község a két világháború áldozatainak emlékére emeltetett az emlékmű. Az Gách István Lipót által készített obeliszken egy katona domborműve látható, felül pedig a magyar korona honol.

Szent István (2025)

A templom körüli Szent Antal téren áll Serban Bonaventura Szent Istvánt ábrázoló fehér márvány szobra, amelyet 2022-ben avattak fel a parkban.

Turisztikai Központ Szabadstrand (2025)

A „Tiszasziget Turisztikai Központ Szabadstrand” nem más mint a Puszta horgásztó és környezete, ahol pihenőházzal, vizes blokkal, asztalokkal és padokkal, bográcsozó hellyel, kis szigettel, halászmúzeummal és „hal pantheon”-nal várják a látogatókat.

A bójával, mentőcsónakkal és csúszdával is rendelkező szabadstrandot 2015-ben egy Leader pályázati forrásból alakíttat ki a helyi önkormányzat. Napjainkban a park kiválóan alkalmas egyéni és csoportos kirándulások, horgászat, családi kirándulások és piknikek számára.

Délvidéki Határőr Múzeum (határőrizeti emlékhely) (2025)

A tiszaszigeti szabadtéri Délvidéki Határőr Múzeum a „hidegkorszak” határőrizeti tevékenység mindennapjait eleveníti fel, a lövészárkokon, őrtornyokon, és védősáncokon át. A határőrizeti emlékpark a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében jött létre, amelyhez a Kiskunhalasi Határőr-igazgatóságtól, a Szegedi Határrendészeti Kirendeltségtől és a budapesti HM Hadtörténeti Intézet Múzeumtától is kaptak szakmai segítséget.

A park területén lehetőség van a csoportos táborozásra és az air-soft kipróbálására is.

Mélypont Emlékhely (2025)

A település legkedveltebb kirándulóhelye a Mélypont Emlékhely, amelyet Magyarország legmélyebben fekvő pontjaként tartanak számon. Bár a későbbi mérések azt támasztották alá, hogy a tiszaszigeti pontnál van mélyebb fekvésű terület is a környéken, pl. a 75,8 méter „magas” gyálaréti Lúdvár. 

1984-ben bronz emblémával díszített, fából készült oszlopot helyeztek el Tiszasziget külterületén. A Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség kezdeményezésére 1992-ban a megyében tartott Kelet-Magyarországi Megyék Természetbarát Vezetőinek tanácskozása alkalmával a kopjafa mellett minden megye elültetett egy nyírfát, ezek azonban már az első télen nyomtalanul eltűntek.

Ezt követően a terület "Csipkerózsika álmot" aludt, míg nem 2004-ben Tiszasziget önkormányzata rendbehozatta, és szalonnasütőhelyet, esőbeállót is létesített a földrajzi nevezetesség mellé.

Öregmalom (2025)

Tiszasziget legmagasabb pontján a Szélmalom-dombon a nevéhez méltóan áll egy szélmalom. Az Öregmalom néven elhíresült épület feltehetően valamikor az 1880-as években épült, és először Selmeczi István birtokolta, majd tőle Juhász István vásárolta meg. A domb érdekessége, hogy Móra Ferenc Múzeum számos bronzkori edényt és cseréptárgyat talált ezen a területen. Napjainkban a malom sajnos nem látogatható, az épület és környéke magánterület!

Szeged–Karlova-vasútvonal (2025)

A 178-as számú keskeny nyomközű vasútvonalat a Szeged-Karlovai HÉV társaság építtette, és 1897-ben kezdtek el a vonatok járni a vonalon. A 65 km hosszú vasútpályán így Szegedtől egészen a szerbiai Nagybecskerek állomásig lehetett utazni. A trianoni döntés után a pálya túlnyomó része másik országba került, így csökkeni kezdet a forgalom. A II. világháborúban pedig felrobbantották a Tisza-hidat, ezzel Szegedet elvágták a tiszántúli szakaszoktól. A lerövidült vonal megmaradt magyarországi szakaszát Szőreg és Vedresháza között az 50-es évek elején végleg megszüntetették.