Kovács-kastély (2026)

A ceglédi Kovács-kastély az 1910-es években épült szecessziós stílusban. Akkoriban a város első időszakos bölcsődéje üzemelt az épületben. A világháborúk idejében a villa több tulajdonos váltáson is átesett, majd a bölcsőde megszűnése után az épület állaga leromlott. Ugyan a kastély műemléki védettséget kapott, de évtizedekig üresen állt. 2018-ban indult az épület felújítása a Kővári család megbízásából, akik arra törekedtek, hogy a kastély történelmi értékei megmaradjanak.

A felújított kastély napjainkban rendezvény helyszínként üzemel, ahol a boutique hotel színvonalú szobákkal és egy minden igényt kielégítő rendezvényteremmel várják az elvonulni vágyó társaságokat.

Zsinagóga (2026)

A szabadkai zsinagóga a hazai szecessziós építészet ékköve, amely Közép-Európában a második legnagyobb zsinagógája.

A város szívében álló szecessziós építészeti csodát Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervezték, amely a hagyományos és innovatív építési technikák egyedülálló ötvözetét mutatja be. Az 1902-ben elkészült zsinagógához azt a tervet használták fel, amely a Szegedi Zsinagóga építési pályázatán második helyezést ért el. Az impozáns épület jellegzetessége a nyolc oszlopra támaszkodó központi kupola, amely akkoriban a kor építészeti csodája volt. 

A zsinagóga másik legjellegzetesebb eleme Zsolnay-mázas cserepekkel díszített tető. Az épület gazdag díszítése azonban a belső térre is kiterjed, ugyanis a Róth Miksa ő budapesti műhelyében elkészült üvegablakok is egyedülállók.

A 20. század folyamán a zsinagóga megrongálódott, állaga folyamatosan romlott, ezért 1990-ben Szerbia a kiemelt jelentőségű műemlékek közé vette. Ezután kezdődött meg az épület külső és belső restaurálása, amelyet az Európai Unió, a szerb és a magyar kormány támogatásával valósult meg. 

A szabadkai Zsinagóga ma már nemcsak egy felújított szecessziós építészeti gyöngyszem, hanem jelentős kulturális műemlék is.

Városháza (2026)

A Szabadka központjában emelkedő városháza elhelyezkedésével, méreteivel és a szecessziós homlokzatával a város meghatározó szimbólumává vált az évek során.

A Központi téren álló épület 1908 és 1910 között készült a híres budapesti építészek, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján szecessziós stílusban. A városháza belsejében három díszterem található, a Zöldet a főispán, a Sárgát a polgármester használja, a harmadik pedig egy központi díszterem. Az utóbbit nem csak a képviselők használják, hanem koncerteket, esküvőket és egy fontos összejöveteleket tartanak benne. Itt található az épület legértékesebb része is, ugyanis a napfényt beengedő tizenhat pompázatos ólomüveg alkotói Róth Miksa és Nagy Sándor festők voltak.

A városháza 76 méter magas tornya kilátóként is funkcionál, ahonnan felejthetetlen kilátás nyújt Szabadkára és környékére.

Szecessziós sírkápolnák a Bajai úti temetőben (2026)

Lichtneckert-kápolna és a Deák-kápolna

Taracki-kápolna

Szabadka legnagyobb, legrendezettebb és leggazdagabb sírkertje a Bajai úti temető. Ugyanis az 1831. óta használatban lévő temetőben 10 kápolna, 4 mauzóleum és 7 emlékkereszt is található. Ezek a többnyire szecessziós monumentális építmények jól tükrözik az egykori Szabadka anyagi és szellemi gazdagságát.

A kápolnák közül a Péits-kápolna a legnagyobb, amely díszes oltára, díszes fala és Stuflesser szobrai emelik ki a többi kápolna sorából.

Fehér-kápolna

Pétis-kápolna

Szerencsi Fürdő és Wellnessház (2026)

A Rákóczi-vár szomszédságában található a Szerencsi Fürdő és Wellnessház, amely az 1910-ben épült szecessziós épületben kapott helyet.

A plébánia kertjében már a 20. század elején is melegvíz forrás fakadt, amelyre alapozva épült meg a tisztasági fürdő. A fürdő kénes tartalmú vizét akkoriban is gyógyvízként hasznosították. A népszerűségét elvesztő fürdőt végül a század végén bezárták, és csak 2007-ben nyitotta meg újra kapuit a nagyközönség előtt. A komplexum ma korszerű wellness szolgáltatásokkal, például meleg vizes jacuzzival, finn szaunával, aromaterápiás gőzkabinnal és a sókamrával várja látogatóit.

Zeneiskola (zsinagóga) (2025)

A kiskőrösi zsinagóga vagy más néven „Kistemplom” 1915-ben épült, Szalvetter Mórné adományából és Klein Jakab közreműködésével. 1944-ben szinte a teljes kiskőrösi zsidóságot elpusztították ezért a szecessziós stílusú épület 1979-ben a városi tanács tulajdona lett. A zsinagóga átépítése után és napjainkban is zeneiskolaként és hangversenyteremként funkcionál. A Kistemplom falában látható egy márványtábla, amely a II. világháború alatt meghalt zsidó lakosságnak állít emléket.

Piran - Óváros (2025)

Piran a szlovén tengerpart legromantikusabb városa, ahol a velencei stílusú házak, a káprázatos panoráma és a kéklő tenger ragadja magával az embert.

A város több mint 500 évig a Velencei Köztársasághoz tartozott, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, így az óváros legtöbb épülete barokk vagy a szecessziós stílusú. 

A szlovén tengerpart legszebb városa a sónak köszönheti fejlődését, ugyanis a pirani sólepárlókban ma is ősrégi módszerekkel készül a világszínvonalú fleur de sel (sóvirág).

A város Főtere, a színes házakkal teli Tartini tér érdekessége, hogy az 1864-es földcsuszamlásig a város belső kikötője volt. A téren található többek között a névadó, Giuseppe Tartini hegedűvirtuóz szobra. De több érdekes épületet is áll a téren, például a Városháza épülete vagy a Velencei-ház.

Az óváros színes épületekkel teli macskaköves szűk, kis utcácskáin pedig érdemes sétálni egyet, ahol eltévedni szinte lehetetlen.

Páduai Szent Antal római katolikus templom (2025)

Tiszasziget központjában áll a Páduai Szent Antal tiszteletére felszentelt római katolikus templom, amely 1914-18 között épült késő szecessziós stílusban. Az építkezést Heszlényi József és Takács János szegedi építész vállalkozók végezték. A templom küllemén megfigyelhetők még a neoromán (hajó és szentély ablakok), és az északi téglaépítészeti stílus jegyei (pl. a toronykialakítás) is.

A templom belsejében látható főoltár szobra a templom védőszentjét, Páduai Szent Antalt ábrázolja a kis Jézussal.

Az épület legszebb díszei pedig a hajó és a szentély nyolc színes üvegablaka, amelyet Mohay Attila üvegfestő-mester készített el 1961-ben.

Lisieuxi Szent Teréz római katolikus templom (2025)

A templom 1929-ben épült fel Fridrich Lajos építészmérnök tervei alapján. Az építmény éke a kiskunsági városházákhoz hasonlító szecessziós hatást keltő torony. A telek formájához igazodó épületben kántor(tanítói) lakás, kápolna és tantermek kerültek kialakításra. Az adakozó hívők ajándéka a templom egyik harangja, a keresztelő kút és a homlokzaton látható Jézus-szíve szobor.

Városháza (2024)

A battonyai városháza 1890-ben épült szecessziós stílusban Fodor és Reisinger aradi építészmérnökök tervei alapján. Az emeletet és a tűztornyot csak később, 1910-ben toldották az épülethez. Akkoriban a földszinten üzlethelyiségek, az emeleten pedig a hivatal irodái kaptak helyet.

Temetőkápolna és kálvária (2024)

A Kálvária-halom vagy régebbi nevén Szántó-halom hivatalosan már 1802 óta temető. A domb tetején álló feszület és szoborcsoport valószínüleg a kálvária létesítésekor épült 1817-ben. A kőfeszület tövében Mária Magdolna térdeplő alakja, mellette a Fájdalmas Szűzanya és Szent János apostol alakja látható. A szobrok népies barokk stílusban készültek, a timpanonos stációkra pedig inkább a klasszicizmus jellemző. Akkoriban még a földhalom körül épített stációk vasajtajai vaslemezre festett passióképeket rejtettek, ma már ezek a fülkék üresek.

A város egyik építészeti ékessége a szecessziós temetőkápolna is a Kálvária temetőben található, amelye özv. Rekettyés Istvánné közbenjárása után, 1908 tavaszán építettek. A toronnyal ellátott, gúla tetejű hajóval és félkupolás keresztapszisokkal kialakított épület tervét ifjú Bene István szentesi építész készítette el.

Bankpalota (2023)

A hódmezővásárhelyi Kossut tér ékét, a Bankpalotát 1911-ben építették, Müller Miksa tervei alapján.

A székház szecessziós épület díszei a bejárat fölött látható női és férfi alakok, amelyek a takarékosságot és a mezőgazdaságot jelképezik. Az épületben napjainkban a Keller Lajos Városi Könyvtár és Kulturális Központ működik, kiállítótermében a látogatók betekintést nyerhetnek Bankpalota történetében, az építésétől fogva egészen napjainkig.

Kaszinó (2023)

A reformkor hatására Hódmezővásárhelyen is nyílt egy kaszinó, amely Sándy Gyula tervei alapján épült fel 1900-1901-ben.

A Kossuth tér tőszomszédságában látható épület külső falain a kor stílusának megfelelően keveredik a szecessziós és népies, magyaros motívumok. Épület belsejében nagy terem, társalgó, könyvtár és többek között egy gondnoki lakása került kialakításra. A század közepén tisztviselők, földbirtokosok, jómódú kereskedők és vagyonos értelmiségiek használták összejöveteleik helyszínéül. A hódmezővásárhelyi Kaszinó Egyletet megszűnése után itt működött az Ifjúsági Ház 1961 és 1989 között, azóta a díszes épület üresen áll.

Beregi-ház (2034)

A Deák Ferenc utcában található szeged palotaépítészetének egyik műremeke, a Beregi-ház.

A palota Beregi Lajos üzletember felkérésére, Kótay Pál szegedi tanár tervei alapján készült el 1903-ra.Az épület stílusa a téglaépítészet és a szecesszió szép példája. A Beregi-ház homlokzatát világos keramittéglákkal borítják, amelyek között a magyar népművészetből, főként az alföldi pásztorok öltözetének díszítéséből kölcsönzött motívumok tűnnek fel. Az északnémet szecessziót és a magyar népművészet elemeit is magánhordozó palota megalkotásában a helyi iparosok és kőművesek is részt vettek.

Az L alaprajzú épület üzlet- és bérházként is szolgált, ugyanis a korszak elegáns polgárainak igényeihez szabott lakásokat alakítottak ki benne, a földszinten pedig utcára nyíló üzlethelyiségek voltak.

Goldschmidt-ház (2023)

A Rákóczi tér és Tábor utca sarkán álló jellegtelen bérházról senki se gondolná, hogy egykoron a szegedi szecesszió egyik legjelentősebb alkotása volt.

1904-ben Magyar Ede kapta a megbízást, hogy Dr. Goldschmidt György részére egyemeletes lakóházat tervezen az egykori Valéria tér végébe. A saroktornyos épület 1905 nyarán készül el, és 1959-ben pedig újabb emeletet húztak a bérházra. Az épület homlokzata ekkoriban szecessziós elemekkel díszitett volt, amelyeket később levertek. Napjainkban csak a kapualj két oldalán látható leányalakok hirdetik az egykori épület kiemelkedő művészeti értékét, egyébként a gipszből formált alakok kor híres táncosnőinek, Loie Fullernek és Yvette Guilbertnek állítanak emléket.

Vastag-ház (2023)

A Vastag-ház a szegedi szecessziós lakóházépítés egyik jellegzetes alkotása, amelyet Raichle J. Ferenc tervezett. Az 1911-ben épült lakóház első gazdája Vastag István szegedi polgár volt, aki a kor szokásainak megfelelően egy olyan városi házat készíttetett, amelyben a saját lakása mellett bérlakások is helyet kaphattak.

A Vastag-ház a szecesszió népies változatának megfelelő díszítéssel épült, amely fődísze az épület tengelyében álló hatalmas, mázas kerámiából kirakott kék szűrminta díszítés.

Víztorony és a Szent István tér (2023)

Szegedi egyik ikonikus tornya a Szent István téren álló víztorony, amelyet a helyiek gyakran csak Öreg Hölgyként emlegetnek. 

A 46 méter magas víztorony 1904-ben épült, és tervezője Zielinski Szilárd volt, aki a torony tartórendszerét, valamint a tárolómedencét is vasbeton szerkezettel oldotta meg. Zielinski ezzel a technikával megelőzte korát, hiszen Magyarországon ekkor még nem létezett működő vasbeton víztorony. A kivitelezési munkákat a Freund Henrik és fiai cég végezte, a szecessziós homlokzati megjelenítést pedig Korb Flórisnak köszönhetjük. 

 A víztorony május 1. és szeptember 30. között, havi egy alkalommal, minden hó első péntekén 10 órától 15 óráig van nyitva. A toronyban szódamúzeum, a tetőn kilátó található. A műemlék körül egy szoborsétányt hoztak létre, ahol neves szegedi építészek mellszobrai láthatóak.

Móricz-ház (2023)

Szeged szecessziós épületeinek egyik meghatározója a Móricz-ház, amely a Szent István tér déli szegletében áll.

A palotát 1912-ben építette Móricz József szegedi postai tisztviselő Raichle J. Ferenc alapján szecessziós stílusban. A 4 szintes épület homlokzatán juhászok subájára emlékeztető motívumok láthatóak, a ház belsejében pedig a közösségi tereket szecessziós falfestmények díszítik.

Deutsch-palota (2023)

A szegedi Deutsch-palota Erdélyi Mihály építész tervei alapján épült 1900 és 1902 között szecessziós stílusban. A majolika díszes és zöld-kék-narancs színekben pompázó palota kialakításában Lechner Ödön is részt vett. A palota homlokzatát látható Zsolnay-kerámiadíszek a magyar szecesszió egyik szemet gyönyörködtető példája.

Dankó Pista (2023)

Dankó Pista, a legendás szegedi prímás halála után 1912-ben avatták fel a ruskicai márvány szobrát a Stefánián. A sétányon álló Margó Ede művész életnagyságúnál nagyobb szobra a művészt a magyar cigányzenéhez méltó hangulatban, a művészt a hegedűjével jeleníti meg. A talapzaton látható földre hajló finom részleteiben elvesző vadrózsabokor, pedig a szecessziós egyik legszebb kidolgozása.