Zsinagóga (2026)

A szabadkai zsinagóga a hazai szecessziós építészet ékköve, amely Közép-Európában a második legnagyobb zsinagógája.

A város szívében álló szecessziós építészeti csodát Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervezték, amely a hagyományos és innovatív építési technikák egyedülálló ötvözetét mutatja be. Az 1902-ben elkészült zsinagógához azt a tervet használták fel, amely a Szegedi Zsinagóga építési pályázatán második helyezést ért el. Az impozáns épület jellegzetessége a nyolc oszlopra támaszkodó központi kupola, amely akkoriban a kor építészeti csodája volt. 

A zsinagóga másik legjellegzetesebb eleme Zsolnay-mázas cserepekkel díszített tető. Az épület gazdag díszítése azonban a belső térre is kiterjed, ugyanis a Róth Miksa ő budapesti műhelyében elkészült üvegablakok is egyedülállók.

A 20. század folyamán a zsinagóga megrongálódott, állaga folyamatosan romlott, ezért 1990-ben Szerbia a kiemelt jelentőségű műemlékek közé vette. Ezután kezdődött meg az épület külső és belső restaurálása, amelyet az Európai Unió, a szerb és a magyar kormány támogatásával valósult meg. 

A szabadkai Zsinagóga ma már nemcsak egy felújított szecessziós építészeti gyöngyszem, hanem jelentős kulturális műemlék is.

Városháza (2026)

A Szabadka központjában emelkedő városháza elhelyezkedésével, méreteivel és a szecessziós homlokzatával a város meghatározó szimbólumává vált az évek során.

A Központi téren álló épület 1908 és 1910 között készült a híres budapesti építészek, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján szecessziós stílusban. A városháza belsejében három díszterem található, a Zöldet a főispán, a Sárgát a polgármester használja, a harmadik pedig egy központi díszterem. Az utóbbit nem csak a képviselők használják, hanem koncerteket, esküvőket és egy fontos összejöveteleket tartanak benne. Itt található az épület legértékesebb része is, ugyanis a napfényt beengedő tizenhat pompázatos ólomüveg alkotói Róth Miksa és Nagy Sándor festők voltak.

A városháza 76 méter magas tornya kilátóként is funkcionál, ahonnan felejthetetlen kilátás nyújt Szabadkára és környékére.

Zsolnay-kút (2026)

A szabadkai városháza előtérében látható a Zsolnay-kerámiával borított szökőkút, amely Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján készült. A kobaltkék szökőkút 1985 óta helyiek és a városba érkezők kedvenc pihenőhelye.

Tóth József Színház és Vígadó (2022)

A Tóth József Színház és Vigadó Szentes egyik kulturális intézménye, amely nem volt mindig ilyen színpompás, mint napjainkban. Az egykoron virágdíszes szállót és vigadót sokáig csak az enyészet látogatta, továbbá félő volt csak pletyka, hogy felújítják, vagy erdeit állapotába visszaállítják.

A 19. század végén merült fel az igény egy új vendégfogadó megépítésére, és az erre meghirdetett pályázatra érkező tervek közül végül Komor Marcell és Jakab Dezső terveit fogadta el a városvezetés. Az építkezés 1897-ben vette kezdetét, s 1900 őszére készült el a magyaros szecessziós stílusú épület, amely a Petőfi Szálló nevet kapta. A kellemes megjelenésű szálloda fénykorában 33 vendégszobával rendelkezett. Az 1990-es évektől kezdve már nem igazán volt a tulajdonosok hasznára az épület, külseje ekkorra már erősen lepusztult. 

Sokáig csak a város szülöttéről, Tóth Józsefről, a nagy jellemszínészről elnevezett ötszáz személyes színháztermet használták. 2019 és 2021 között a kísérteties épületet a régi tervek alapján rekonstruálták és a 21. századi színpad-, hang-, és fénytechnikával vértezték fel. A megszépült Petőfi Szálló így az évtizedes leromlása után ismét a város dísze lett.