Túra: Elfelejtett kastélyok (2018)

„Gazdátlan kastély. Fele zárva áll.

A folyosó fejhangon kiabál.

 A parkot őrzik még a vén falak,

az ágak össze-vissza donganak.

Láttad-e, mondd, a kis főherceget?

Azt mondják, nem halt meg, csak elveszett.

Szines virágok közt ugrált, dalolt

s anyja, a jó királyné, tapsikolt.”

(Weöres Sándor)

Gazdátlan kastély

---

AK-05/2.

Már a címből is kitűnik, hogy ezen a szakaszon bizony a Dél-Alföldi kastélyoké volt a főszerep. Ugyanis Nagymágocson található a környék legszebb drágaköve, a Károlyi-kastély, amelyet most kívül és belül is be tudtuk járni. Az utunk a megye legkisebb településein, jobbára betonúton vezetett, de még is látványában és hangulatában semmihez sem fogható az itteni táj, azaz a Viharsarok.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Tompahát (K) – Ótompahát – Károlyi-kastély – Szent Alajos-templom – Nagymágocs – Szendreimajor – Árpádhalom – Károlyi-Berchtold-kastély – Jézus Szíve templom – Újvárosi földek – Gádoros

Táv és szintemelkedés:

26 km/ 18 m

---

Tilosban túrázók

Evangélikus templom (2018)

A nagymágocsi evangélikus templom a hívek adakozásából épült, amelyet 1938-ban szenteltek fel. A vörös téglából készült épület pusztai templomnak, az az szegények templomának épült.

Petőfi Sándor (2018)

A nagymágocsi Petőfi téren áll a park névadójának szobra. A szobrot eredetileg a milánói Ambrosiana udvarában kívánták felállítani, de a II. világháborús eseményei ezt meghiúsították. Pásztor János gipszformáját végül 1960-ban öntették alumíniumba, és ezt állították fel Nagymágocson.

Kastélykert (2018)

A nagymágocsi Károlyi-kastélyhoz tartozik még egy 41 hektáros angolpark is, amely a parképítő művészet remekei közé tartozik. A kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék, de egy 10 hektáros horgásztó is található itt. A kastélypark legnagyobb méretű szoborcsoportja a "Szabin nők elrablása" nevet viselő szökőkút, amely eredetije Párizsban látható. Az alkotás a római mitológiából merítette a témát.

Szabin nők elrablása (2018)

A kastélypark legnagyobb méretű szoborcsoportja, a Szabin nők elrablása szökőkút, amely eredetije Párizsban látható. A többihez hasonló reneszánsz alkotás a római mitológiából merítette a témát, ugyan is Romulus Róma megalapítása után a szabin nők elrablása során asszonyokat hozott a városba.

Kisfiú hallal (2018)

A nagymágocsi Károlyi-kastély parkjában található a "Kisfiú hallal" elnevezésű reneszánsz szökőkút, amelyet gróf Károlyi Imre állíttatott 1912 körül. A halat átölelő gyermekfigura nagyon hasonlít a gróf fiára, a nyolcévesen diftériában meghalt Tiborra.

Károlyi-kastély (2018)

A Viharsarok talán legszebb drágaköve a Nagymágocson található eklektikus neobarokk Károlyi-kastély. A jelenleg szociális otthonként működő műemlék, és a hozzá tartozó összes gazdasági épület az eredeti állapotban maradt fent.

A 1896 és 1897 között épült kastély egy részét Ybl Miklós tervezte, megrendelője pedig a kor egyik legnagyobb birtokosa, Károlyi Imre volt.

A grófi család 1910-ben a kastély első emeletén kápolnát alakíttatott ki a 8 éves korában elhunyt fiuk emlékére.

A II. világháború követően a grófi család elmenekült a birtokról, ezután az egyedülálló, gazdátlan kastélyt kifosztották, a könyvritkaságokat pedig eltüzelték. A viharos időkben a kastélyban tábori kórház üzemelt, majd az államosítás után a Csepel Vas- és Fémművek üdülője volt.

Áldott Magyarország-szoborcsoport (2018)

Nagymágocson a Szentesre vezető út mentén, egy mezőgazdasági üzem bejáratánál látható egy faragott szoborcsoportot. Kutasi Gyula alkotása egy három alakos kompozíció, amely Hungária istennőt, egy magvető paraszt embert és egy édesanyát jelenít meg, az utóbbi egy nagy cipót tart a kezében.

Szent József (2018)

Szent József barokk szobra eredeti felállítási helye a Lakos téren volt, azonban itt a háború alatt erősen megrongálódott. 1947. augusztus 15.-én a felújítása után a Szent Anna templomot a Plébániával összekötő árkádsoros kerengő elé állították fel.

Szentháromság-szobor (2018)

Szentesen az Erzsébet téren a Római Katolikus Szent Anna Templom és Plébánia Hivatal épületek között található a neoreneszánsz Szentháromság szobor. Az 1885-ben készült háromlépcsős kis emelvényen legfelül az Atya, az Ige és a Szentlélek, középen az evangélisták: elől Szent Márk, jobbra Szent Lukács, balra Szent János, hátul Szent Máté szobra látható.

Széchenyi-liget (2018)

A Széchenyi-liget a város szívében fekszik, amely a Kurca-folyó által övezett természetvédelmi terület, és egyben Szentes turizmusának központja is.

1860-ban határozta el a város, hogy a Vecseri-foki szigeten ligetet alakít ki. Mivel a szentesiek nem felejtették el, hogy a nagyszabású árvíz-mentesítési munkálatoknak köszönhetően csökkent a térségben az árvízveszély és jelentős termőterületet kaptak a Tisza medréből, ezért a park Széchenyi István nevét kapta. 

A 36 holdnyi területen napjainkban számos faritkaságot tartalmazó, hangulatos sétányokkal szabdalt népkert húzódik, amelyet 1869-ben adtak át a nagyközönségnek.

Kubikos szobra (2018)

A ligeti múzeum épülete előtt álló Kubikos szobrát a szentesi régészeti feltárások derék földmunkásainak emlékére állították. A szobor alkotója Borbereki Kovács Zoltán szobrászművész alkotása a Párizsi Világkiállítás Képzőművészeti Nagydíját elnyerte. 

Az alkotás eredetileg a volt Polgári Leányiskola (ma Petőfi Sándor Általános Iskola) előtt állt.

Csallány Gábor Kiállítóhely (volt Liget vendéglő) (2018)

A Liget vendéglő ötlete először Füchsl Ferdinánd helyi vállalkozó fejében született meg. Végül Török János tervei alapján 1868-ban készült el a táncteremmel egybekötött vendégfogadó. A klasszicista épület a korabeli leírás szerint teljesen téglából készült, zsindelytetővel. Sajnos a vendéglő csak rövid működött, 1873-tól a polgári iskola vette birtokba az épületet. 1949-től a Koszta József Múzeum működött a ligeti vendéglőben, és az intézménynek nevet adó alföldi festőművész hagyatékát lehetett megcsodálni a termeiben. Gyűjtemény gazdagsága és nagysága miatt a múzeum 2006-ban átköltözött a volt megyeháza épületébe. A ligeti épület pedig felvette a Csallány Gábor Kiállítóhely nevet. Itt egy Régészeti Látványtár és időszaki kiállítások vannak, valamint az épületben működik a szentesi múzeum fotótára, adattára, kerámiarestaurátor műhelye és gyűjteményi raktára.

Kurca-parti sétány (2018)

Szentes gyöngyszeme nem is lehetne más, mint a várost kettészelő Kurca. A szentesi önkormányzat a 2000-es évek elején sétányt alakított ki a csatorna mentén, hogy a Kertvárosból akár a kiséri városrészig kerékpáron és gyalog is eljuthasanak a helybeliek.

A Kurca 11 kilométeres városi szakaszán, több környezetbe illő híd és pad várja a látogatókat.

Gőz- és Kádfürdő (2018)

A szentesi Széchenyi-ligetben számos érdekes és épület és szobor található. Az egyik ilyen volt Gőz- és Kádfürdő épülete, amely 1869-ben épült klasszicista stílusban. A sziksós fürdőként is működött műemléképület ma Családsegítő Központként üzemel.

Nepomuki Szent János (2018)

Nepomuki Szent János festett mészkőből készült szobra 1778-tól még a régi plébánia mellett állt. Áthelyezéskor azonban a szobor feje letört, ezért a plébánia pincéjében helyezték le. Pár évszázadnyi álom után a Kurca-híd átépítésekor került mostani, mondhatni tökéletes helyére a műalkotás.

Szekszárd Szálló (2018)

Szekszárdon a Garay tér és a Széchenyi utca sarkán áll a Szegzárd Szálló, amely elődjét a Nagyvendéglőt 1810 körül építették klasszicista stílusban. Ezt az épületet 1889-93-ban Lechner Ödön tervei szerint szecessziós stílusban átalakították, és így született meg a mai Szegzárd Szálló.

1893. július 6-án, az épület emeletén nyílt meg Szekszárd városának első színháza, a megnyitón többek között Jászai Mari is fellépett. A szálló falai között azóta sok híres színész, politikus és művész megfordult, többek közt Liszt Ferenc, Babits Mihály és Sass Erzsike, Petőfi egykori múzsája.

Szent János és Pál-kápolna (2018)

A szekszárdi Szent János és Pál kápolnát német telepesek emeltették 1760-ban barokk stílusban. Az ismert védőszentek neveit kapó egyházi épületet 1802-től a kórházhoz csatolták. 

A toronyaljba nyíló bejárat felett, a fülkében Szent Flórián 18. századból való szobrának a másolata áll.

A kápolna belső falait több rétegben faliképek borítják, legutóbbi feltárás során főként ornamentális motívumokból és erősen kopott grisalle képekből álló festést fedeztek fel.

Babits Mihály Emlékház (2018)

Szekszárdon található Babits Mihály szülőháza, amelyet a költő nagyapja, Kelemen József 1852-ben vásárolt meg. A copfstílusú Kelemen-ház 1780 tájékán épült, és Babits így emlékszik vissza rá a régi kert című versében: "emeletes, de mégis fehérre meszelt zöld ablakokkal"

A költőnk születésének 100. évfordulójára 1983-ban a szülőházat Emlékmúzeummá alakíttatta a város vezetése. Az épület földszintjén látható a költő édesanyjának szobája, ezután következik a fogadószoba, mely számos darabot mutat be a költő gyermekkori emlékei közül. A harmadik szobában pedig az a bizonyos vén gondolkodó fotel áll, amelyben több híres vers is megfogalmazódott. Az épület emeleti részén a költő életútjának főbb állomásai elevenednek meg fényképek és dokumentumok segítségével, néhol interaktív formában is. Ezen kívül az Emlékmúzeumban még három állandó kiállítás tekinthető meg, a „Babits Mihály és Szekszárd”, a „Dienes Valéria emlékszoba” és a „Baka István emlékszoba” című kiállítások.

Babits Mihály (2018)

Szekszárd leghíresebb embere kétségkívül Babits Mihály, akinek két szobrot is állítottak a városban. A szebbik alkotás a szülőházának az udvarán áll, amely Farkas Pál szobrász alkotása. Az 1981-ben felállított szobor a költő egyik legkedveltebb elmélkedő helyén áll, hajdani árnyékos lugasba. A kőfotel pedig hű mása az emlékházban lévő bőrfotelnek.

Kálvária kilátó (2018)

Szekszárd leglátványosabb kilátója a Kálvária-hegyen, Bartina városrészben található. A kilátó tetején látható Kiss István Szőlő-szobor kompozíciója, amelyet 1983-ban készült el. A szobor a város címerének jelképeiből tevődik össze. A szobor talpazata hiányos, mert eredetileg várostörténeti domborműveket képzeltek el ide a városvezetői, de számos vita miatt ez idáig nem készült el. A kilátóból élénk táruló csodálatos panoráma, a környező földek és a domboldalakon felfelé sorjázó szőlősorok valóban szemet gyönyörködtető látvány kárpótol mindenért.

Kálvária-szoborcsoport (2018)

A Kálvária-szoborcsoport Szekszárd Bartina városrészében, a Kálvária-hegy áll.
A Klausberger Zoltán emlékére készült keresztek klasszicizáló késő barokk stílusúak és Konrád Sándor 1932-ben álltatta. Az eredetileg 5 tagból álló kompozícióból azonban már csak a 3 kereszt áll, ezek nem régiben felújítottak, ami finoman szólva nem valami fényesre sikerült.

I. Béla (2018)

I. Béla szobra a régi városközpontban, a róla elnevezett téren áll.
Szekszárd megalapításának 925. jubileuma alkalmából a városvezetés állította az emlékművet. Az alkotás Lesenyei Márta szobrászművész és Vadász György építőművész közös munkája nyomán készült el.

Városháza (2018)

A városháza a település központjában, a Béla király téren, a katolikus templommal szemben áll.

A épület terveit Tormay (Kernmüller) Károly készítette és 1842 és 1846 között a klasszicista stílusban építették meg. 1908-ban az átépítések során már a szecesszió kapott nagyobb hangsúlyt a műemléképületen.
Az épület ma is Városházaként funkcionál.

Vármegyeház és a Bencés apátság romja (2018)

 A szekszárdi bencés apátságot I. Béla király alapította valószínűsíthetően 1061-ben. A tatárjárás után az apátság épülete köré vár épült, a 14. században pedig már iskola működött az monostorban. Mohács felé vezető útján a törökök rátették a kezüket a várra, és csak 1686 szeptemberében sikerült a keresztény seregek visszafoglalni Szekszárdot. Az itt álló kereszt alaprajzú templom 1794-ig állt, ugyan is egy szörnyű tűzvész által elpusztult, a köveit elhordták az új istenház felépítéséhez.

Az apátság uradalmi épületeit átépítették megyeházának, 1804–1805 között Schmidt Vencel tervei szerint bővítették. A mai formáját Pollack Mihálynak köszönhetjük, aki dór oszlopsoros, timpanonos rizalitot álmodott ide. 1967 és 1972 között az apátság alapjait feltárták, és az előkerült a falakból hangulatos romkertet alakítottak ki a Vármegyeháza udvarán. A helyszín rendszeresen színteret biztosít hangversenyeknek és folklórműsoroknak, a házban a 2000-es évek eleje óta a Tolna Megyei Levéltár működik.

Urunk Mennybemenetele Belvárosi katolikus templom (2018)

A hatalmas méretű templom Béla király tér központi helyén látható. 

Az 1882-1885 között épült copf stílusú épület tervezője Thallherr József volt, aki tűzvészben leégett elődje helyére álmodta meg a ma is látható építményt.A templom életében az utolsó jelentős beavatkozás az 1980-as években lezajlott helyreállítás volt.

A szentélyben késő barokkos hatás érződik, a Szent Megváltót ábrázoló főoltárképet Schmidt József, győri festő készítette. A két mellékoltár Szent Lászlót, a város védőszentjét, illetve Szent József halálát ábrázolják, a festményének alkotója ismeretlen. A mennyezet érdekessége, hogy a freskókon a Trianonban elcsatolt négy székesegyház (Kassa, Pozsony, Gyulafehérvár, Nagyvárad) allegorikus képe látható.

Szentháromság-szobor (2018)

A Béla tér található Szentháromság-szobor Szekszárd legrégebbi alkotása. Az 1753-ban készült barokk, homokkő szobor a várost sújtó nagy pestisjárványra emlékeztet. A háromszög alakú talapzaton Szent Rókus, Szent Sebestyén és Tolentinói Szent Miklós szobra áll.

Csontos-szurdik (2018)

 A Parásztai tanösvény egyedi érdekessége a Csontos szurdik, amely avar régészeti lelőhely. A löszmélyút falában ma is állati és emberi csontok fedezhetők fel. Feltárás híján azt feltételezik, hogy egy nem ismert csata után ásott tömegsírt rejt a szurdok.

Tanösvénytúrák: Parásztai tanösvény (2018)

Szekszárd belterületén számos löszszurdik, löszmélyút és löszfal is megtalálható. A Parásztai tanösvény a város északi részét járja be, és egy 3 kilométeres sétára csalogatja a kirándulókat.

A túra útvonala a löszbe vájt egykori barlanglakások, hagyományos és modern művelésű szőlőterületek mellett vezet, ahol alkalmanként csodálatos kilátás fogadja az idelátogatót. 

Faddi-tető (2018)

A Faddi-erdő Szekszárd fölötti szőlős területen helyezkedik el, a parásztai városrészben. Az erdő nem a híres szekszárdi vegetációk egyike, hanem az emberi beavatkozások egyik eredménye. Az eredeti vegetáció helyére más, tájidegen növényfajokat telepítettek ide, de szerencsére gyakori még a melegkedvelő molyhos tölgyek.

Löszpincék (2018)

Szekszárd északi részén, a Faddi-völgy napsütötte löszdombjai már a római kortól kezdve jó lehetőséget biztosítottak a szőlőművelés, a bortermelés kialakulásának. Az itteni löszmélyutak, szurdokok partfalai régóta kínálták a lehetőséget a homok bányászatára, no meg persze pincék megépítésére. Az így kialakított löszpincék az évszakoktól függetlenül közel állandó, 13-14 °C hőmérsékletet biztosítottak bor számára. Némelyik boltíves épület kialakítása műemléki szempontból is érdekes látvány nyújt.

Rockenbauer Pál emlékkopjafa (2018)

A Rockenbauer Pál tiszteletére emelt kopjafa kissé méltatlan helyen, a buszmegálló közepén található. Eme oszlop a Dél-Dunántúli Kéktúra végpontját és az Alföldi Kéktúra kezdetét hivatott jelezni.

A „Emléktúra" címet azért kapta műalkotás, mert Roki szekszárdi író barátai egy réztáblával akartak emléket állítani egy közös kirándulásnak.

Evangélikus templom (2018)

A Bajcsy-Zsilinszky utcájában található szekszárdi Evangélikus templom 1928-ban épült neoklasszicista stílusban.  Az oltárkép Szabó Dezső festőművész alkotása, mely érdekessége, hogy a festő a Jézus körül álló népeket tolnai viseletben ábrázolta, valamint a festmény háttere a gyönyörű szekszárdi dombvidéket ábrázolja.

Wosinsky Mór Megyei Múzeum (2018)

Wosinsky Mór múzeum 1902-ben nyílt meg, névadója hazai és külföldi expedícióin fellelt nagy értékű, főként régészeti anyagaiból. A neoreneszánsz stílusú múzeumpalotában jelenleg öt állandó kiállítás várja a látogatókat. A régészeti kiállítás, az őskortól a kora Árpád-korig mutatja be Tolna megye történetét, az emeleten helytörténeti kiállítás, a pincében pedig fegyvergyűjtemény kapott helyet.

A névadó bronz mellszobra a múzeum előtt látható, és a Duna-mederből nemrég kiemelt nagyméretű római oltárkövek veszik körül.