A nagymágocsi evangélikus templomot 1938-ban szentelték fel,
amelyet a hívek adakozásából építettek fel. A vörös téglából készült épület pusztai
templomnak, az az szegények templomának épült. Jelenleg a templomot a
reformátusok is használják.
Szabin nők elrablása (2018)
A többihez hasonló reneszánsz alkotás a római mitológiából merítette a témát, ugyan is Romulus Róma megalapítása után a szabin nők elrablása során asszonyokat hozott a városba.
Kisfiú hallal (2018)
A nagymágocsi Károlyi-kastély parkjában található a "Kisfiú
hallal" elnevezésű reneszánsz szökőkút, amelyet gróf Károlyi Imre
állíttatott 1912 körül. A halat átölelő gyermekfigura nagyon hasonlít a gróf
fiára, a nyolcévesen diftériában meghalt Tiborra.
Károlyi-kastély és parkja (2018)
A 1896 és 1897 között épült kastély egy részét Ybl Miklós tervezte, megrendelője
pedig a kor egyik legnagyobb birtokosa, Károlyi Imre volt. A grófi család 1910-ben a kastély első
emeletén kápolnát alakíttatott ki a 8 éves korában elhunyt fiuk emlékére.
Az egykori birtokhoz tartozik még egy 41 hektáros angolpark is, ami a
parképítő művészet remekei közé tartozik. A kert kiemelkedő értékei a ritka
őstölgyek és fenyőfélék és az itt álló 18. századból származó barokk szobrok.
A környék turisztikai vonzerejét növeli a parkban található 10 hektáros horgásztó is.
A környék turisztikai vonzerejét növeli a parkban található 10 hektáros horgásztó is.
Zabsilós magtár (2018)
A háromszintes épület különlegessége, hogy egyetlen egy
vasszög sem található benne. A környékbeliek elmondása szerint az építmény
belső szerkezete jó állapotban van, és régóta szeretné az önkormányzat
hasznosítani. Jelenleg arról lehet hallani, hogy a képviselő testület pályázati
pénzből szeretné a kerékpáros turizmus fellendítésére átalakítatni az
műemléket.
Szent József (2018)
Szent József barokk szobra eredeti felállítási helye a Lakos
téren volt, azonban itt a háború alatt erősen megrongálódott. 1947. augusztus 15.-én
a felújítása után a Szent Anna templomot a Plébániával összekötő árkádsoros
kerengő elé állították fel.
Szentháromság-szobor (2018)
Szentesen az Erzsébet téren a Római Katolikus Szent Anna
Templom és Plébánia Hivatal épületek között található a neoreneszánsz
Szentháromság szobor. Az 1885-ben készült háromlépcsős kis emelvényen legfelül
az Atya, az Ige és a Szentlélek, középen az evangélisták: elől Szent Márk,
jobbra Szent Lukács, balra Szent János, hátul Szent Máté szobra látható.
Széchenyi-liget (2018)
A Széchenyi-liget a város szívében fekszik, amely a Kurca-folyó által övezett természetvédelmi terület, és egyben Szentes turizmusának központja is.
1860-ban határozták el a város, hogy a Vecseri-fok szigeten ligetet alakít ki. Mivel a szentesiek nem felejtették el, hogy a nagyszabású árvíz-mentesítési munkálatoknak köszönhetően csökkent a térségben az árvízveszély és jelentős termőterületet kaptak a Tisza medréből, ezért a park a Széchenyi nevet kapta. A 36 holdnyi területen napjainkban számos faritkaságot tartalmazó, hangulatos sétányokkal szabdalt népkertet hoztak létre, amelyet 1869-ben adták át a nagyközönségnek.
Kubikos szobra (2018)
A ligeti múzeum épülete előtt álló Kubikos szobrát a
szentesi régészeti feltárások derék földmunkásainak emlékére állították. A
szobor alkotója Borbereki Kovács Zoltán szobrászművész alkotása a Párizsi
Világkiállítás Képzőművészeti Nagydíját elnyerte.
Az alkotás eredetileg a volt Polgári Leányiskola (ma Petőfi Sándor Általános Iskola)
előtt állt.
Csallány Gábor Kiállítóhely (volt Liget vendéglő) (2018)
A Liget vendéglő ötlete először Füchsl Ferdinánd helyi vállalkozó fejében született meg. Végül Török János tervei alapján 1868-ban készült el a táncteremmel egybekötött vendégfogadó. A klasszicista épület a korabeli leírás szerint teljesen téglából készült, zsindelytetővel. Sajnos a vendéglő csak rövid működött, 1873-tól a polgári iskola vette birtokba az épületet.
1949-től a Koszta József Múzeum működött a ligeti vendéglőben, az alföldi festőművész hagyatékát lehetett megcsodálni a termekben. Gyűjtemény gazdagsága és nagysága miatt a múzeum 2006-ban átköltözött a volt megyeháza épületébe. A ligeti épület pedig felvette a Csallány Gábor Kiállítóhely nevet. A jelenlegi tárlat áll egyrészt egy Régészeti Látványtárból, időszaki kiállításokból, másrészt az épületben működik a szentesi múzeum fotótára, adattára, kerámiarestaurátor műhelye, és gyűjteményi raktára.
Kurca-parti sétány (2018)
Szentes gyöngyszeme nem is lehetne más, mint a várost kettészelő
Kurca. A szentesi önkormányzat a 2000-es évek elején sétányt alakított ki a
csatorna mentén, hogy a Kertvárosból akár a kiséri városrészig kerékpáron és
gyalog is eljuthasanak a helybeliek.
A Kurca 11 kilométeres városi szakaszán, több környezetbe
illő híd és pad várja a látogatókat.
Gőz- és Kádfürdő (2018)
A szentesi Széchenyi-ligetben számos érdekes és épület és
szobor található. Az egyik ilyen volt Gőz- és Kádfürdő épülete, amely 1869-ben
épült klasszicista stílusban. A sziksós fürdőként is működött műemléképület ma Családsegítő
Központként üzemel.
Nepomuki Szent János (2018)
Nepomuki Szent János festett mészkőből készült szobra 1778-tól még a régi plébánia mellett állt. Áthelyezéskor azonban a szobor feje letört, majd el is veszett; ezért a plébánia pincéjében helyezték le.
Pár évszázadnyi álom után a Kurca-híd átépítésekor került mostani, mondhatni tökéletes helyére a műalkotás.
Szekszárd Szálló (2018)
Szekszárdon a Garay tér és a Széchenyi utca sarkán áll a Szegzárd Szálló, amely elődjét a Nagyvendéglőt 1810 körül építették klasszicista stílusban. Ezt az épületet 1889-93-ban Lechner Ödön tervei szerint szecessziós stílusban átalakították, és így született meg a mai Szegzárd Szálló.
1893. július 6-án, az épület emeletén nyílt meg Szekszárd városának első színháza, a megnyitón többek között Jászai Mari is fellépett. A szálló falai között azóta sok híres színész, politikus és művész megfordult, többek közt Liszt Ferenc, Babits Mihály és Sass Erzsike, Petőfi egykori múzsája.
Szent János és Pál-kápolna (2018)
A szekszárdi Szent János és Pál kápolnát német telepesek emeltették 1760-ban barokk stílusban. Az ismert védőszentek neveit kapó egyházi épületet 1802-től a kórházhoz csatolták.
A toronyaljba nyíló bejárat felett, a fülkében Szent Flórián 18. századból való szobrának a másolata áll.
A kápolna belső falait több rétegben faliképek borítják, legutóbbi feltárás során főként ornamentális motívumokból és erősen kopott grisalle képekből álló festést fedeztek fel.
Babits Mihály Emlékház (2018)
Szekszárdon található Babits Mihály szülőháza, amelyet a költő nagyapja, Kelemen József 1852-ben vásárolt meg. A copfstílusú Kelemen-ház 1780 tájékán épült, és Babits így emlékszik vissza rá a régi kert című versében: "emeletes, de mégis fehérre meszelt zöld ablakokkal"
A költőnk születésének 100. évfordulójára 1983-ban a szülőházat Emlékmúzeummá alakíttatta a város vezetése. Az épület földszintjén látható a költő édesanyjának szobája, ezután következik a fogadószoba, mely számos darabot mutat be a költő gyermekkori emlékei közül. A harmadik szobában pedig az a bizonyos vén gondolkodó fotel áll, amelyben több híres vers is megfogalmazódott. Az épület emeleti részén a költő életútjának főbb állomásai elevenednek meg fényképek és dokumentumok segítségével, néhol interaktív formában is. Ezen kívül az Emlékmúzeumban még három állandó kiállítás tekinthető meg, a „Babits Mihály és Szekszárd”, a „Dienes Valéria emlékszoba” és a „Baka István emlékszoba” című kiállítások.
Babits Mihály (2018)
Szekszárd leghíresebb embere kétségkívül Babits Mihály,
akinek két szobrot is állítottak a városban. A szebbik alkotás a szülőházának az udvarán áll,
amely Farkas Pál szobrász alkotása. Az 1981-ben felállított szobor a költő
egyik legkedveltebb elmélkedő helyén áll, hajdani árnyékos lugasba. A kőfotel
pedig hű mása az emlékházban lévő bőrfotelnek.
Kálvária kilátó (2018)
Szekszárd leglátványosabb kilátója a Kálvária-hegyen,
Bartina városrészben található. A kilátó tetején látható Kiss István Szőlő-szobor
kompozíciója, amelyet 1983-ban készült el. A szobor a város címerének
jelképeiből tevődik össze. A szobor talpazata hiányos, mert eredetileg
várostörténeti domborműveket képzeltek el ide a városvezetői, de számos vita
miatt ez idáig nem készült el. A kilátóból élénk táruló csodálatos panoráma, a
környező földek és a domboldalakon felfelé sorjázó szőlősorok valóban szemet
gyönyörködtető látvány kárpótol mindenért.
Kálvária-szoborcsoport (2018)
A Kálvária-szoborcsoport Szekszárd Bartina városrészében, a Kálvária-hegy
áll.
A Klausberger Zoltán emlékére készült keresztek klasszicizáló késő barokk stílusúak és Konrád Sándor 1932-ben álltatta. Az eredetileg 5 tagból álló kompozícióból azonban már csak a 3 kereszt áll, ezek nem régiben felújítottak, ami finoman szólva nem valami fényesre sikerült.
A Klausberger Zoltán emlékére készült keresztek klasszicizáló késő barokk stílusúak és Konrád Sándor 1932-ben álltatta. Az eredetileg 5 tagból álló kompozícióból azonban már csak a 3 kereszt áll, ezek nem régiben felújítottak, ami finoman szólva nem valami fényesre sikerült.
I. Béla (2018)
I. Béla szobra a régi városközpontban, a róla elnevezett
téren áll.
Szekszárd megalapításának 925. jubileuma alkalmából a városvezetés állította az emlékművet. Az alkotás Lesenyei Márta szobrászművész és Vadász György építőművész közös munkája nyomán készült el.
Szekszárd megalapításának 925. jubileuma alkalmából a városvezetés állította az emlékművet. Az alkotás Lesenyei Márta szobrászművész és Vadász György építőművész közös munkája nyomán készült el.
Városháza (2018)
A városháza a település központjában, a Béla király téren, a
katolikus templommal szemben áll.
A épület terveit Tormay (Kernmüller) Károly készítette és 1842
és 1846 között a klasszicista stílusban építették meg. 1908-ban az átépítések
során már a szecesszió kapott nagyobb hangsúlyt a műemléképületen.
Az épület ma is Városházaként funkcionál.
Az épület ma is Városházaként funkcionál.
Vármegyeház és a Bencés apátság romja (2018)
A szekszárdi bencés apátságot I. Béla király alapította valószínűsíthetően
1061-ben. A tatárjárás után az apátság épülete köré vár épült, a 14. században pedig
már iskola működött az monostorban. Mohács felé vezető útján a törökök rátették
a kezüket a várra, és csak 1686 szeptemberében sikerült a keresztény seregek
visszafoglalni Szekszárdot. Az itt álló kereszt alaprajzú templom 1794-ig állt,
ugyan is egy szörnyű tűzvész által elpusztult, a köveit elhordták az új istenház
felépítéséhez.
Az apátság uradalmi épületeit átépítették megyeházának, 1804–1805 között Schmidt Vencel tervei szerint bővítették. A mai formáját Pollack
Mihálynak köszönhetjük, aki dór oszlopsoros, timpanonos rizalitot álmodott ide. 1967 és 1972
között az apátság alapjait feltárták, és az előkerült a falakból hangulatos
romkertet alakítottak ki a Vármegyeháza udvarán. A helyszín rendszeresen
színteret biztosít hangversenyeknek és folklórműsoroknak, a házban a 2000-es
évek eleje óta a Tolna Megyei Levéltár működik.
Urunk Mennybemenetele Belvárosi katolikus templom (2018)
A hatalmas méretű templom Béla király tér központi helyén látható.
Az 1882-1885 között épült copf stílusú épület tervezője Thallherr József volt, aki tűzvészben leégett elődje helyére álmodta meg a ma is látható építményt.A templom életében az utolsó jelentős beavatkozás az 1980-as években lezajlott helyreállítás volt.
A szentélyben késő barokkos hatás érződik, a Szent Megváltót ábrázoló főoltárképet Schmidt József, győri festő készítette. A két mellékoltár Szent Lászlót, a város védőszentjét, illetve Szent József halálát ábrázolják, a festményének alkotója ismeretlen. A mennyezet érdekessége, hogy a freskókon a Trianonban elcsatolt négy székesegyház (Kassa, Pozsony, Gyulafehérvár, Nagyvárad) allegorikus képe látható.
Szentháromság-szobor (2018)
A Béla tér található Szentháromság-szobor Szekszárd
legrégebbi alkotása. Az 1753-ban készült barokk, homokkő szobor a várost sújtó nagy
pestisjárványra emlékeztet. A háromszög alakú talapzaton Szent Rókus, Szent
Sebestyén és Tolentinói Szent Miklós szobra áll.
Csontos-szurdik (2018)
A Parásztai tanösvény egyedi érdekessége a Csontos szurdik,
amely avar régészeti lelőhely. A löszmélyút falában ma is állati és emberi
csontok fedezhetők fel. Feltárás híján azt feltételezik, hogy egy nem ismert
csata után ásott tömegsírt rejt a szurdok.
Tanösvénytúrák: Parásztai tanösvény (2018)
Szekszárd belterületén számos löszszurdik, löszmélyút és
löszfal is megtalálható. A Parásztai tanösvény a város északi részét járja
be, és egy 3 kilométeres sétára csalogatja a kirándulókat.
A túra útvonala a löszbe vájt egykori barlanglakások,
hagyományos és modern művelésű szőlőterületek mellett vezet, ahol alkalmanként
csodálatos kilátás fogadja az idelátogatót.
Faddi-tető (2018)
A Faddi-erdő Szekszárd fölötti szőlős területen helyezkedik el, a parásztai városrészben. Az erdő nem a híres szekszárdi vegetációk egyike, hanem az emberi beavatkozások egyik eredménye. Az eredeti vegetáció helyére más, tájidegen növényfajokat telepítettek ide, de szerencsére gyakori még a melegkedvelő molyhos tölgyek.
Löszpincék (2018)
Szekszárd északi részén, a Faddi-völgy napsütötte
löszdombjai már a római kortól kezdve jó lehetőséget biztosítottak a szőlőművelés,
a bortermelés kialakulásának. Az itteni löszmélyutak, szurdokok partfalai régóta
kínálták a lehetőséget a homok bányászatára, no meg persze pincék
megépítésére. Az így kialakított löszpincék az évszakoktól függetlenül közel állandó,
13-14 °C hőmérsékletet biztosítottak bor számára. Némelyik boltíves épület kialakítása
műemléki szempontból is érdekes látvány nyújt.
Rockenbauer Pál emlékkopjafa (2018)
A Rockenbauer Pál tiszteletére emelt kopjafa kissé
méltatlan helyen, a buszmegálló közepén található. Eme oszlop a Dél-Dunántúli
Kéktúra végpontját és az Alföldi Kéktúra kezdetét hivatott jelezni.
A „Emléktúra" címet azért kapta műalkotás, mert Roki szekszárdi
író barátai egy réztáblával akartak emléket állítani egy közös kirándulásnak.
Evangélikus templom (2018)
A Bajcsy-Zsilinszky utcájában található szekszárdi
Evangélikus templom 1928-ban épült neoklasszicista stílusban. Az oltárkép Szabó Dezső festőművész
alkotása, mely érdekessége, hogy a festő a Jézus körül álló népeket tolnai
viseletben ábrázolta, valamint a festmény háttere a gyönyörű szekszárdi
dombvidéket ábrázolja.
Wosinsky Mór Megyei Múzeum (2018)
A névadó bronz mellszobra a múzeum előtt látható, és a Duna-mederből
nemrég kiemelt nagyméretű római oltárkövek veszik körül.
Garay János (2018)
A város főterén látható szobrot Párizsban, a Gruet-cégnél
öntötték. A talapzat tetején Garay János áll amint a költészet géniusza babérkoszorút
nyújt feléje.
Augusz-ház (2018)
A palotát báró Augusz Antal építtette a Svájcban született Stann Jakabbal több fázisba. Az 1870-ben elkészült épület tulajdonképpen egy három részből áll, az egyik egy romantikus stílusban átépített késő barokk stílusú szárny, a középső klasszicista és az utolsó a késő barokk stílusjegyeket visel. A műemlék ékessége a rózsaszín, tornyocska, amelyet a trieszti Miramare kastély mintájára készült.
1894-től kaszinó, közgazdasági és társadalomtudományi szakkönyvtára működött itt. 1973-ban költözött az épület első emeletére a Liszt Ferenc Zeneiskola, amely napjainkban is működik.
Szent Mihály főangyal templom (2018)
A Szent Mihály arkangyal templom Szekszárd Újváros
nevű városrészének leglátványosabb épülete.
A neogótikus stílusú templom 1864 és 1868 közt épült
fel a grazi Hans Petschnigg tervei szerint. A templom szobrai a bécsi Joseph
Schönfeld faragta, a bejárat feletti Pietà is az ő munkája.
Túra: Gemenctől a Völgységig (2018)
Gemenc kapuja
„Azhol én elmegyek,
Még a fák es sírnak,
Gyenge ágairól
Levelek lehullnak
Hulljatok levelek,
Rejtsetek el ingem,
Mert az én éldessem
Sírva keres ingem.
Sír az út előttem,
Bánkódik az ösveny,
Még az is azt mondja:
Áldjon meg az Isten.
Áldjon meg az Isten
Minden javaival,
Mint kerti violát ”
 |
| Gemenc kapuja |
„Azhol én elmegyek,
Még a fák es sírnak,
Gyenge ágairól
Levelek lehullnak
Hulljatok levelek,
Rejtsetek el ingem,
Mert az én éldessem
Sírva keres ingem.
Sír az út előttem,
Bánkódik az ösveny,
Még az is azt mondja:
Áldjon meg az Isten.
Áldjon meg az Isten
Minden javaival,
Mint kerti violát ”
(népdal)
AK-01/1.
„Ahol én elmegyek, még a fák is sírnak” jutott eszünkbe az erdélyi népdal, amikor az őszi Gemenci-erdőben sétáltunk. A Sión átívelő árvízkaputól indítottuk a túránkat, és Bárányfokig élveztük az avar illatát. Gemenc kapuját elhagyva már Szekszárd fényei kacsingattak felénk, a dombra épült városba érve már egyre jobban a Dél-Dunántúli Kéktúra hangulata kerített hatalmába bennünket.
 |
| forrás: openstreetmap.org |
Útvonal:
Árvízkapu – Keselyűs – Sáros-tó (K) – Bárányfok – Szekszárd, vá.
Táv és szintemelkedés:
21 km/ 47 m
 |
| A dombra épült város |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)