A Cigány-hegyi kilátó a Keleti-Mecseknek geometriai középpontjában áll.
Az alatta fekvő terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek, szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak.
Szent Márton templom (2010)
Szent Márton pihenő (2010)
Szent Márton Kisújbánya védőszentje, ezért is áll egy monumentális tölgyfaszobrot a falu bejáratánál. A szobor Bakó László várdombi szobrász faragta, a kis parkot pedig Révész Sándor énekes ajándékozta az községnek.
Béke-forrás (2010)
Kisújbányán, a falu közepén az út mellett találjuk a Béke-forrást rejtő beton pincét. Egy vasrácsos ajtó takarja el a barlangszerű üreget ahonnan feltör a víz.
Bodzás-forrás (2010)
Kisújbánya határában, már fél lábbal az Óbányai-völgyben található a Bodzás-forrás.
A bővizű vízfeltörés mellett egy kis, hangulatos tisztáson esőbeálló és tűzrakóhely is található.
Ferde-vízesés (2010)
Az Óbányai szurdok látványosságait mintegy megkoronázza a Ferde-vízesés, avagy más néven tündérlépcső.
A patak vize a ferde jurakori mészkőrétegeken, átbukva keresztülrohan és ez nem mindennapi látványban részesíti az ide érkező természetjárót.
Csepegő-szikla (2010)
Az Óbányai-völgy egyik főlátványossága, a Csepegő-szikla, amely egy kötőmbe vájódott kőfülkében található apró vízesések sora. A hely látványvilágát óriási sziklatömbök és kéken csillogó meder teszi csodálatossá.
Sárgatönkű Kígyógomba (Mycena renati)
A kígyógombák nemzetségének fajaival lépten-nyomon találkozhatunk az erdőkben, fás élőhelyeken, még télen is. A legtöbbjükre igaz, hogy kis termetűek, kalapjuk vékony húsú és kúpos-harang alakú. Nincs köztük ehető, viszont néhányuk mérgező is.
Dr. Pataki József kulcsosház (2010)
Az Óbányai-völgy legnagyobb erdei háza, a Pataki Józsefről elnevezett kulcsosház.
Évekkel korábban valóban hangulatos turistaházként funkcionált, napjainkra azonban csak alkalmanként helyszíne természetismereti oktatásoknak.
Malmok, Malomárok-rendszer (2010)
Az Óbányai-völgyön keresztülfutó Öreg-patak vizén
évszázadokkal ezelőtt több malom is állott. Ezek zömében gabonaőrlő malmok
voltak, de az üveggyártás egyes alapanyagainak őrlésére is a eme „gigászok”’
szolgáltak.
Pisztrángos-tavak (2010)
Óbányai-völgy első állomás, a festői szépségű Pisztrángos-tavak. A két tavacska még jobban erősíti a környéken uralkodó alpesi hangulatot.
A tavakban sokáig nem tenyészett a pisztráng, nemrég azonban újratelepítették a tavakat és büfét is nyitottak mellé,
Boldogságos Szűz Mária anyasága templom (2010)
A 19. század közepén emelt, középkori eredetű templom áll Óbánya főutcáján, melyet Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel.
Mezei Ottó Kerámiakészítő műhelye (2010)
A Völgységi-patak partján áll a kárászi Mezei Ottó fazekasmester műhelye.
A mester egyedi népművészeti edények és dísztárgyak teljes választékával várja a vásárlóit.
Árpád-házi Szent Erzsébet templom (2010)
Kárász első katolikus temploma 1300 körül épült Szent Erzsébet tiszteletére.1850-56 között átépítették hajót, de némileg megmaradt a műemlék román hatása.
Túra: Elfeledett vízmosásokban (2010)
Erdő közepében járok
„A vézna test gyakorlottan vacog
sokszor csinálta
tüze fénye hegye csak a két szemnek maradt
a két szem messze lát
látja hogy Medvevár egész környéke didereg
a szülőfalu faragott-kapus házai
a sárga szalmakazlak
Itália ege
a királyi udvar a király haragos pillantása
s a Mecsek alatt
az anyaszív-pihés püspöki vár.”
 |
| Erdő közepében járok |
„A vézna test gyakorlottan vacog sokszor csinálta tüze fénye hegye csak a két szemnek maradt a két szem messze lát látja hogy Medvevár egész környéke didereg a szülőfalu faragott-kapus házai a sárga szalmakazlak Itália ege a királyi udvar a király haragos pillantása s a Mecsek alatt az anyaszív-pihés püspöki vár.”
(Csorba Győző)
 |
| forrás: openstreetmap.org |
Útvonal:
Máré csárda (P) – Máré vára – Iharos-kút (Z+, Z) – Pusztabánya (K∆) – Kis-tói-völgy – Püspökszentlászló (K□) – Pap-rét
Táv és szintemelkedés:
12,6 km/ 600 m
 |
| Vizlépcsők |
Hettyey-forrás (2010)
A Püspökszentlászlón, a templom szomszédságában fakadó forrás a nevét Hettyey Sámuel püspökről kapta. A vasajtóval ellátott kifolyást, téglából épült, fehérre meszelt, íves tetejű foglalás védi.
Szűz Mária-képoszlop (2010)
A Püspökszentlászlói egyházi élet egyik képviselője, a falu nyugati végén, árnyas fák között álló Mária-képoszlop.
Püspökszentlászlói arborétum (2010)
A püspökszentálszlói arborétum hat holdnyi területen fekszik a Zengő északi oldalán. A kiváló mikroklímájú völgyben Hetyey Sámuel püspök 1898-ban arborétumot létesített a kastélya körül.
A kert fenyői és különleges fáinak nagy része 100 év fölött jár.
A kastély előtt álló Zsolnay szökőkút vize állítólag 20 méter magasra szökött, a ciszternából lefolyó víz nyomásának köszönhetően.
Az arborétumban egy patak is csörgedezik, fölötte egy régi, hangulatos fahídon lehet átmenni. Ebből forrás vizéből felduzzasztott kis tóban valamikor aranyhalak és pisztrángok, rajta pedig hattyúk úsztak.
Szent László (2010)
A püspökszentlászlói templom mellet egy misztikus kertben, monumentális Szent László-szobor magasodik.
Szent László király templom (2010)
Püspökszentlászló a maga nemében egy valóságos ékszerdoboz, amit természeti környezetének, és különleges egyházi épületeinek köszönhet. Ezek közül az egyik különlegesség a kastélyhoz kapcsolódó római katolikus templom, amely a 18. századba épült késő barokk stílusban.
Harangláb és kápolna (2010)
A püspökszentlászlói harangláb a település egyetlen utcájának középső részén, egy dombtetőn lévő kanyarban áll.
Zichy-kereszt (2010)
A falu bejáratánál álló kőkeresztet Gróf Zichy Gyula állíttatta 1912-ben. A pécsi oktatásért és kultúráért sokat tett püspök gyakran járt pihenni a püspökszentlászlói nyaralóba.
Kis-tóti-völgy (2010)
A Kis-tóti-völgyben Püspökszentlászlót Pusztabányával összekötő kék háromszögjelzés vezet. A völgyben találjuk a Bába-kút és a Daragói-Nagy-forrás nevű zárt forrásokat, amelyeket a helyi vízmű bekerített. (mindkét forrás vizét Hosszúhetény használja).
Üveghuta (2010)
A Pusztabányát körülölelő erdőkben több üvegfújó kemencéket tártak fel az évek során. Ezek közül sikerült néhányat működőképes állapotba hozni és időnként használják is üveg fújására.
A kemencemaradványok és környékük, Mecseki ipartörténeti emlékhelyé van nyilvánítva.
Erdészpihenő (2010)
A Kárászi erdészet „kerületháza” Pusztabányán található a turistautak találkozásánál.
Az impozáns faépület az 1995-ös OEE Vándorgyűlésre épült a sajtó számára.
Pusztabányai kulcsosház (2010)
Életfa (2010)
A mívesen faragott életfa a pusztabányai kulcsosház előtt áll és 1995-ös Országos erdészeti rendezvényre készült el.
Iharos-kút (2010)
Az Iharos-kutat a piros jelzésen, a magyaregregyi Vár-völgyben lehet megtalálni és az itt haladó geológiai tanösvény egyik állomása is.
Kicsiny, de annál szebb medret alakít magának a forrás évről évre, míg végül beletorkollik a patakba. Mellette kiépített pihenőhelyet találunk.
Gergely-Éva-forrás (2010)
A Máré vár völgyének déli oldalában a piros turistajelzésen több foglalt vízfolyás tálható.
Az egyik forrás elnevezése onnan adódik, hogy Gárdonyi Géza: Egri csillagok regényének története egy epizódja ezen a vidéken játszódik.
Nappali pávaszem (Inachis io L.)
A nappali pávaszem elterjedési területe igen nagy, szinte egész Európa előfordul. Tavasztól őszig nagyon gyakori, áttelelő faj.
A lepke jellegzetes színe miatt más fajokkal összetéveszthetetlen, csaknem egész évben látni parkokban, kertekben, erdőszéleken és más nyíltabb területeken.
Máré vára (2010)
A Máré várát a hegység északi erdőségei rejti, A vár maga egy alig észrevehető hegycsúcson áll Magyaregregy közelében.
Valószínűleg a tatár utáni idők nagy építkezéseikor keletkezhetett a vár. A terület első okleveles birtokosai, a magukat „Máréinak” nevező nemesi família volt. Több átalakítás után a 16. században, az akkori reneszánsz ízlésvilágnak megfelelően formálták át. A törökkel folytatott háború után jelentőségét lassan elvesztette, romos állapotra jutott.
Napjainkban már csak időszakosan látogatható és kisebb kiállítások láthatóak termeiben.
Hánytató galambgomba (Russula emetica)
A hánytató galambgomba a piros különböző árnyalataiban tündöklő, csípős ízű és fehér spóraporú galambgombák jellegzetes képviselője.
Vár-völgy (2010)
A Magyaregregytől délre található Vár-völgy egy hosszú és festői erdei sétány, amely nevét az itteni Máré várról kapta. Az erdészeti aszfaltút mellett egy geológiai tanösvény mutatja be a terület sajátosságait, a piros jelzésen mentén pedig több forráshoz is eljuthatunk.
Textiles ház (2010)
Mohás tetejű, nagyobbacska faház áll a sűrű erdő közepén a Máré-várhoz vezető műút mellett. Mostanság kulcsosházként funkcionál és jól felszerelten várja a pihenni vágyó vendégeit.
Textiles-forrás (2010)
A Máré csárdától induló piros jelzésen az első utunkba akadó forrás a Textiles-forrás, amely a nevét a szegedi szövőktől(-ről) kapta. A Vár-völgy elején található vízkilépés mészkőfoglalása egy várbástyára emlékeztet.
Túra: Kárász körül (2010)
Kő fürdő
„Hal háta pikkelyes,
víz háta pikkelyes,
hogyha megmarkolod,
kicsúszik, kicsorog.
A folyó csak halad,
földön siklik tovább,
úszkáló kis halak
feszítik nagy hasát.”
 |
| Kő fürdő |
víz háta pikkelyes,
hogyha megmarkolod,
kicsúszik, kicsorog.
(Lackfi János)
 |
| forrás: openstreetmap.org |
Útvonal:
Kárász (S) – Vörösfenyő kulcsosház (SO) – Kata-forrás – Balincai-vadászház (S) – Derzsó-forrás – Kárász
Táv és szintemelkedés:
10,7 km/ 366 m
 |
| Mecseki látvány |
Derzsó-forrás (2010)
Kárásztól délkeletre, a Derzsó-hegy nyugati lejtőjén egy kiépített forrás található. A forrás foglalása nem egy szép látvány, hisz a falu ellátását biztosítja. De az oda vezető út annál szebb, ugyan is Derzsó-forrás az egy festői vízmosás rejti.
Sárga gyűrűstinóru (Suillus grevillei)
A sárga gyűrűstinóru közepes termetű gombafaj, amely
kizárólag vörösfenyők közelében terem, kora nyártól egészen őszig.
Kalapja a sárga, amely kezdetben domború, majd
laposra szétterül.
A gomba ehetetlen, mivel, nyálkássá és jellegzetes
barackillatúvá teszi az ételt. Egyes vidékeken azonban lekvárt készítenek
belőle.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)