Rozsdaszínű gyöngyházlepke (Brenthis hecate)

A rozsdaszínű gyöngyházlepke Magyarország hegy- és dombvidékein száraz réteken, sziklalejtőkön él.

A kifejlett lepkékkel júniusban találkozhatunk élőhelyén.

Kis ökörszemlepke (Pyronia tithonus)

A kis ökörszemlepke magasan növő füves ligeterdőkben és erdőszéleken gyakori. A főleg a Dunántúlon előforduló lepkefaj hasonlít a nagy ökörszemlepkére, azonban jóval kisebb annál.

Fehéröves szemeslepke (Brintesia circe)

A fehéröves szemeslepke az egyik legnagyobb szemeslepkénk, amely főként hegy- és dombvidékek gyakori faja. A fehéröves szemeslepke kedveli az erdős területeket, és azok közötti gyepeket. Az állat szárnyai feketék, rajta minkét szárnyon végigfutó fehér sáv.

Kis tarkalepke (Melitaea trivia)

A kis tarkalepke hazánkban főként hegyvidéki száraz réteken gyakori. 

A kifejlett imágó áprilistól augusztusig repül, de ritkán szeptemberben is lehet találkozni vele.

Tüzes tarkalepke (Melitaea didyma)

A tüzes tarkalepke főként domb- és hegyvidékeinken fordul elő, ott is gyepeken, kaszálókon, virágos réteken, és sziklafüves hegyoldalakon gyakori. A lepke szárnya élénk tűzvörös, fekete szabálytalan rajzolattal, a hátsó szárnyának fonákja pedig krémszínű fekete pöttyökkel és két vörös harántsávval.

Kis gyöngyházlepke (Boloria dia)

A kis gyöngyházlepke napfényes tisztások, domboldalak lakója, Magyarországon is csaknem mindenfelé gyakori. A lepke a legkisebb termetű gyöngyházlepkénk, amelyet egyedi rajzolatáról lehet felismerni.

Közönséges szénalepke (Coenonympha glycerion)

A közönséges szénalepke a száraz füves élőhelyeket kedveli. A szénalepke hátulsó szárnyának fonákján hat fehér gyűrűs szemfolt látható, erről könnyedén fel lehet ismerni.

Sakktáblalepke (Melanargia galathea)

Az egyik legkülönlegesebb lepkék a nevét onnan kapta, hogy mindkét szárnypár felső oldalán fehér alapon sakktáblaszerűen nagy, szögletes, fekete foltok vannak.

Napos erdős területeken, az alföldi akácerdőkben bogáncson, egyéb fészkes- és ernyősvirágzatúakon „piheneve” találkozhatunk leggyakrabban a lepkével.

Nagy ökörszemlepke (Maniola jurtina)

A nagy ökörszemlepke hazánkban mindenütt előfordul, gyakori nappali lepke. A nyíltabb erdőterületen, tisztásokon és erdős-sztyepeken fordul elő, de bolygatott és kultúrterületeken is megtalálható a lepkefaj.

A lepke az álcázás nagymestere, ugyanis ha az elülső narancssárgás, nagy szemfoltos szárnyát összezárja, akkor csak a levélre emlékeztető szárnyfonákja látható.

Homoki szemeslepke (Hipparchia statilinus)

A homoki szemeslepke hazánkban a homokvidéket kedveli, legnagyobb állománya a Kiskunságban található.

A védett lepke fajunk július végétől októberig elejéig repül.

Kis szénalepke (Coenonympha pamphilus)

A kis szénalepke az egyik leggyakoribb szénalepke fajunk, amely az egész országban gyakori.

Az állattal száraz, nyílt füves terülteken és erdőszéleken találkozhatunk.

Kis színjátszólepke (Apatura ilia)

A kis színjátszólepke Magyarországon elsősorban hegy- és dombvidékeken él, de az alföldi folyók menti fűz-nyár ligeterdőkben, bokorfüzesekben is előfordul.

Az állat a fák, főleg nyárfák kicsorgó nedveivel táplálkozik.

 A lepke a nevét onnan kapta, hogy a hímek szárnya éles ibolyás vagy kékes interferenciaszínnel csillog.

Kis fehérsávoslepke (Neptis sappho)

A kis fehérsávoslepkével hazánkban a jobb vízellátottságú erdőkben találkozhatunk, de kedveli a  a középhegységek völgyeit is. A 40-50 mm nagyságú lepke elülső szárnyának sejtjében lándzsához hasonló hosszanti fehér csík húzódik, és a kifejlett imágóval májustól szeptember elejéig találkozhatunk. 

Az állat Magyarországon potenciálisan veszélyeztetett fajként szerepel, eszmei értéke 10 000 Ft.

Nagyfoltú szemeslepke (Lasiommata maera)

A nagyfoltú szemeslepke napfényes erdők, tisztások és erdőszélek lakója, de szinte bárhol máshol is előfordulhat. A rovart könnyű összekeverni az erdei szemeslepkével vagy a szerecsenlepkével, de az elsőnél jóval sötétebb, a szárnyon levő szemek száma pedig kevesebb, mint másik lepkefajnál.

Ezüstös gyöngyházlepke (Argynnis adippe)

Az ezüstös gyöngyházlepke hazánk erdős területeinek lakója, a hegy- és dombvidékeken gyakori fajnak számít. A lepkét a hátulsó szárnyának fonákja lévő gyöngysorra emlékeztető ezüstös pettyeiről lehet felismerni.

Barna szemeslepke (Hipparchia semele)

A barna szemeslepke ott érzi jól magát, ahol élőhelyei háborítatlanok, a Bakonyban és a Balaton-felvidéken, gyakori, néha tömeges is. A lepkefaj főleg a nyílt füves pusztákat és a szárazabb élőhelyeket kedveli. 

Erdei szemeslepke (Pararge aegeria)

Az erdei szemeslepke a tarka lepkefélék családjába tartozó, nappali életmódú, sötétbarna alapszínű lepkefaj.
A faj hazánkban erdős élőhelyeken, tisztásokon széles körben elterjedt,

C-betűs lepke (Polygonia c-album)

A c-betűs lepke erdőszéleken, vágásokban, bozótos területeken, parkokban és kertekben gyakori; de a hegységekben is megtalálható. A lepkefaj a nevét onnan kapta, hogy hátulsó szárnyának fonákján, barna alapon ezüstös C alakú rajzolat látható. Az állat egyedszáma a vegyszeres gyomirtás következtében erősen megritkult, ezért napjainkban már védettességre szorul.

Közönséges ökörszemlepke (Aphantopus hyperantus)

A közönséges ökörszemlepke hazánkba gyakori faj, az Alföldön, a domb- és hegyvidékeken egyaránt előfordul.

A szárnyfonákon található jellegzetes, sárga gyűrűs szemfoltról könnyen felismerhető a lepkefaj.

Közönséges gyöngyházlepke (Issoria lathonia)

A közönséges gyöngyházlepke a nyílt területeket kedveli, réteken, erdőszegélyeken, tisztásokon találkozhatunk vele. A lepke mindkét ivara rókavörös, fekete pöttyökkel.