Szent Kristóf (2014)

Tarján városrész első köztéri bronzszobra Szent Kristófot ábrázolj, amint botjára támaszkodva vállán egy kisgyermeket visz át a folyón. Az úton járók patrónusának létezését a hittudósai máig nem tudták egyértelműen igazolni. 

Kétfoltos élősdibogár (Apalus bimaculatus)

A kétfoltos élősdibogár rendszertanilag szintén a hólyaghúzók közé tartozik, de minden rokonánál korábban bújik elő.

A bogár elsősorban a homokos területeket, például a Kiskunságot kedveli, ám az utóbbi években egyre többször megfigyelhető a városokban is. Az állat lárvái magányos méhek, főként a tavaszi selyemméh fészkében fejlődnek.

Borostyánlevelű veronika (Veronica hederifolia)

„A kisebb termetű veronikák közé tartozik. A nemzetség lila és kék virágú tagjai között azonban találhatunk majd' méteres nagyságúakat is. 

Vékony szára fél méter hosszú is lehet, de csupán néhány cm-re emelkedik fel. Szára és levele egyaránt szőrös. A levelek kerekdedek, a borostyán (Hedera helix) leveléhez hasonló karéjokkal (3-5 karéj). Apró, lila vagy kékes virágai magányosan fejlődnek a levelek hónaljából kinyúló kocsányokon. Négy szirmuk sötéten csíkozott, torkuk fehér. Toktermése van. Márciustól virágzik réteken, szántókon, bolygatott területeken.”

(novenyhatarozo.info)

Nemzeti Történeti Emlékpark (2014)

"Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának." (Anonymus) 

Az idézetből kiderül Ópusztaszer történetében milyen fontos szerepet játszott a Hétvezérek által lezajlott „első országgyűlés”.

forrás: opusztaszer.hu

Az Emlékpark területén található az Alföld talán leggazdagabb monostorának maradványa. Az Ond vezértől származó Bor-Kalán nemzetség vélhetően a 12. században építette nagy alapterületű birtokát. A Tisza árterében feltárt román stílusú Plébániatemplom három periódusban is átépítették, így a középkor végére már bazilika nagyságúra duzzadt. Az uradalom virágzásának itt is a török pusztítás vettet véget. Pallavicini Ede 1832-es festményén még álltak a templom falai. A feltárások során előkerült antik eszközök a park főépületében kaptak helyet egy szépen berendezett kiállítás keretében.

A romok szomszédságában található a honfoglalás 1000. évfordulójának emelt Árpád-emlékmű. A millenniumi ünnepségek közeledtével először Kecskemét városának jutott eszébe, hogy  Pusztaszeren(felső) emlékművet állítsanak az itteni történéseknek. A pusztaszeri alapkőletétel után két héttel Sövényházán is elkezdődtek a munkálatok. Az államalapítás 1100 éves évfordulójára panteonnal bővítették az emlékhelyet. Hazánk történelmét meghatározó nagyjaink mellszobrait a megyei vezetők ajándékozták.

1995-ben pedig megnyílt a látogatók előtt az Emlékpark legfőbb látványossága, a Rontudában helyet kapó Feszty-körkép. A maga nemében egyedülálló Festmény a magyar nemzeti romantika legmonumentálisabb alkotása hazánk történelmében. Az 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában Feszty Árpádot több festőtársa segítette. A tájképi részleteket Mednyánszky László, a lovas csatajeleneteket Vágó Pál készítette.

A kör alakú épülettömbben több kiállítás is látható, például a „Szer monostora és kora” című tárlat, ahol az egykor nagy hírű középkori monostor feltárásakor előkerült leleteket tették közzé. Ezen kívül a "Promenád 1896” elnevezésű viselettörténeti bemutató és egy reneszánsz panoptikum is színesít amúgy változatos tárlatot.

Hangulatos tóparton található az egykori Tiszai gátőrház, ahol a folyami fafeldolgozás, hajóépítés és a halászat történetével ismerkedhet meg a látogató. Különlegesség még az 1879-es nagy árvizet bemutató fény- és hangjáték. A helyiek a Szegedet romba döntő áradatot Rózsa Sándor bosszújaként emlegették.

Országosan is egyedülálló látványt nyújt a Csete György jurta-házai. Magyarország erdeit, a hazai erdőgazdálkodás történetét, az erdészek életét, valamint a fa kitermelését és megmunkálását mutatják be az itt álló 10 pavilonba. A tábor különleges értéke a kéttornyú ökumenikus deszka kápolna, amelyben elmerülhetünk a meditáció világában is akár.

A honfoglalás emlékhelyén található egy Szabadtéri néprajzi gyűjtemény is, amely az ország öt skanzenének egyike. Az itt álló házak mindegyike a 19. századi Szeged környéki falvak és tanyavilág hétköznapjaiba és ünnepeibe nyújt betekintést kiállításaival. A nézelődő láthat itt tanyasi iskolát, halászházakat széldarálóval, iparos műhelyek szerszám kiállítással, szatócsboltot pékműhellyel, kisvasutat állomásházzal, kocsik és mezőgazdaságigépek gyűjteményét, áttelepített községháza és postahivatal, amely 1987 óta postatörténeti múzeumként üzemel.

 Az alföld jelképének utolsó hírmondóinak egyike is itt kapott helyet, a Szentes-Donáti szélmalom korának egyik leghíresebbike volt.

A park munkatársai szerteágazó program sorozottal várja vendégeit. Évente ismétlődő hagyományőrző foglakozásoktól és lovas bemutatóktól hangos még napjainkba is a Szeri-puszta.

ITT SZÜLETETT MAGYARORSZÁG, ÓPUSZTASZER HAZAVÁR!

Csillagösvény (2014)

Az emlékpark melletti síkterületen egyedülálló szabadidőközpont létesült. Az útvesztők és a játszótér berendezései a környék természetes alapanyagiból készültek és a népi hagyományokat hívatottak népszerűsíteni. Itt a kicsiktől a felnőttekig mindenki megtalálhatja a maga szórakozását.

Túra: Téli Sóút (2014)

„lidércnyomásos út, zápor várható

kötétlen szekerek

fölött nyirkos tenyér

a sátor

lopja magát a vér sója sarjú alatt

két bibliás

prédikátor

lidércnyomásos út. csillagtalan

a tatros felől

ázott posztó

érkezik a feledékeny este”

(Bágyoni Szabó István)

Hó a Sóúton

---

forrás: funiq.hu

Útvonal:

Tápiószele, Művelődési ház - Dózsatelep - Pokoltanya - Rózsás - "Pléh" Krisztus - Máriácska - Sóút - Szolnok, Víg bakter söröző

Táv és szintemelkedés:

33 km/ 22 m

---

Messzi dél vadjai

Máriácska (2014)

A Szolnok határában található Mária kegyhelyről semmit sem sikerült kiderítenem. A közeli Tápiógyörgyén van Szent Anna búcsújáróhelye, ha már a kegyhelyeknél tartunk.

Sóút (2014)

Egykor a Máramarosi havasokból a Tiszán leúsztatott sót szekerekkel szállították a Megyeri rév és Pest közötti útvonalon.  Innen kapta a ragadvány nevét, a Só-út, amelynek a legszebb része a Tápiószelétől a Szolnokig vezető szakasz. Ezen az egyenes pusztai csapáson egymást váltogatják az útszéli csárdák romjai és az érdekesebbnél-érdekesebb út menti keresztek.

Pokoltanya (2014)

A Tápiógyörgye külterületén fekvő tanyavilág leghíresebb birtoka, amely az egykori só szállító út mentén található.  Az erdélyi bányákból ezen az úton hordták Pestre a sót, ezáltal a környéken lestek az utazókra a betyárok, élükön Rózsa Sándorral. Az 1900-as évek elején még virágzott terület Léderer Bernát báró gondviselése alatt. Napjainkban klasszikus pihenőhely működik, ahol a látogatók megismerkedhetnek a település történetével és a Pokoltanya múltjával is.

Református templom (2014)

A település központjában áll a tápiószelei református egyház temploma. Az épületét 1900-ban emelték az evangélikusoktól való elszakadás után.

Evangélikus templom (2014)

A tápiószelei művelődési ház mellett található a helyi evangélikusok temploma. Az egyhajós evangélikus templom 1825-ben épült klasszicista stílusban, a helyi kis- és köznemesi birtokosok adományából. 

Kisboldogasszony templom (2014)

Tápiószele katolikus templomát a középkori Szent Demeter templom maradványának felhasználásával több lépcsőben építették. A templom 18. századi berendezései copf, illetve késő barokk stílusúak.