Tarján városrész első köztéri bronzszobra Szent Kristófot
ábrázolj, amint botjára támaszkodva vállán egy kisgyermeket visz át a folyón. Az
úton járók patrónusának létezését a hittudósai máig nem tudták egyértelműen
igazolni.
Kétfoltos élősdibogár (Apalus bimaculatus)
A kétfoltos élősdibogár rendszertanilag szintén a
hólyaghúzók közé tartozik, de minden rokonánál korábban bújik elő.
A bogár elsősorban a homokos területeket, például a
Kiskunságot kedveli, ám az utóbbi években egyre többször megfigyelhető a
városokban is. Az állat lárvái magányos méhek, főként a tavaszi selyemméh fészkében
fejlődnek.
Borostyánlevelű veronika (Veronica hederifolia)
„A kisebb termetű veronikák közé tartozik. A nemzetség lila és kék virágú tagjai között azonban találhatunk majd' méteres nagyságúakat is.
Vékony szára fél méter hosszú is lehet, de csupán néhány cm-re emelkedik fel. Szára és levele egyaránt szőrös. A levelek kerekdedek, a borostyán (Hedera helix) leveléhez hasonló karéjokkal (3-5 karéj). Apró, lila vagy kékes virágai magányosan fejlődnek a levelek hónaljából kinyúló kocsányokon. Négy szirmuk sötéten csíkozott, torkuk fehér. Toktermése van. Márciustól virágzik réteken, szántókon, bolygatott területeken.”
(novenyhatarozo.info)
Nemzeti Történeti Emlékpark (2014)
"Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának." (Anonymus)
Az idézetből kiderül Ópusztaszer történetében milyen fontos szerepet játszott a Hétvezérek által lezajlott „első országgyűlés”.
![]() |
forrás: opusztaszer.hu |
Az Emlékpark területén található az Alföld talán leggazdagabb monostorának maradványa. Az Ond vezértől származó Bor-Kalán nemzetség vélhetően a 12. században építette nagy alapterületű birtokát. A Tisza árterében feltárt román stílusú Plébániatemplom három periódusban is átépítették, így a középkor végére már bazilika nagyságúra duzzadt. Az uradalom virágzásának itt is a török pusztítás vettet véget. Pallavicini Ede 1832-es festményén még álltak a templom falai. A feltárások során előkerült antik eszközök a park főépületében kaptak helyet egy szépen berendezett kiállítás keretében.

1995-ben pedig megnyílt a látogatók előtt az Emlékpark
legfőbb látványossága, a Rontudában helyet kapó Feszty-körkép. A maga nemében
egyedülálló Festmény a magyar nemzeti romantika legmonumentálisabb
alkotása hazánk történelmében. Az 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában Feszty
Árpádot több festőtársa segítette. A
tájképi részleteket Mednyánszky László, a lovas csatajeleneteket Vágó Pál
készítette.
A kör alakú épülettömbben több kiállítás is látható, például
a „Szer monostora és kora” című tárlat, ahol az egykor nagy hírű középkori
monostor feltárásakor előkerült leleteket tették közzé. Ezen kívül a "Promenád
1896” elnevezésű viselettörténeti bemutató és egy reneszánsz panoptikum is
színesít amúgy változatos tárlatot.
Hangulatos tóparton található az egykori Tiszai gátőrház,
ahol a folyami fafeldolgozás, hajóépítés és a halászat történetével ismerkedhet
meg a látogató. Különlegesség még az 1879-es nagy árvizet
bemutató fény- és hangjáték. A helyiek a Szegedet romba döntő áradatot Rózsa
Sándor bosszújaként emlegették.
Országosan is egyedülálló látványt nyújt a Csete György
jurta-házai. Magyarország erdeit, a hazai erdőgazdálkodás történetét, az
erdészek életét, valamint a fa kitermelését és megmunkálását mutatják be az itt
álló 10 pavilonba. A tábor különleges értéke a kéttornyú ökumenikus deszka
kápolna, amelyben elmerülhetünk a meditáció világában is akár.

Az alföld jelképének utolsó hírmondóinak egyike is itt
kapott helyet, a Szentes-Donáti szélmalom korának egyik leghíresebbike volt.
A park munkatársai szerteágazó program sorozottal várja
vendégeit. Évente ismétlődő hagyományőrző foglakozásoktól és lovas bemutatóktól
hangos még napjainkba is a Szeri-puszta.
ITT SZÜLETETT MAGYARORSZÁG, ÓPUSZTASZER HAZAVÁR!
Címkék:
Alföld,
Árpád,
Dunán innen,
emlékpark,
Kallós Ede,
Kiskunság,
múzeum,
ONTE,
Ópusztaszer,
romkert,
skanzen,
szabadtéri,
szélmalom,
szobor,
szoborpark,
templomrom
Csillagösvény (2014)
Az emlékpark melletti síkterületen egyedülálló szabadidőközpont létesült. Az útvesztők és a játszótér berendezései a környék természetes
alapanyagiból készültek és a népi hagyományokat hívatottak népszerűsíteni. Itt a kicsiktől a felnőttekig
mindenki megtalálhatja a maga szórakozását.
Túra: Téli Sóút (2014)
„lidércnyomásos út, zápor várhatókötétlen szekerekfölött
nyirkos tenyéra sátorlopja magát a vér sója
sarjú alattkét bibliásprédikátorlidércnyomásos út. csillagtalana tatros felőlázott posztóérkezik a feledékeny este”
(Bágyoni Szabó István)
![]() |
Hó a Sóúton |
Útvonal:
Tápiószele, Művelődési ház - Dózsatelep - Pokoltanya - Rózsás - "Pléh" Krisztus - Máriácska - Sóút - Szolnok, Víg bakter söröző
Táv és szintemelkedés:
33 km/ 22 m
![]() |
Messzi dél vadjai |
Máriácska (2014)
A Szolnok határában található Mária kegyhelyről semmit sem
sikerült kiderítenem. A közeli Tápiógyörgyén
van Szent Anna búcsújáróhelye, ha már a kegyhelyeknél tartunk.
Sóút (2014)
Egykor a Máramarosi havasokból a Tiszán leúsztatott sót
szekerekkel szállították a Megyeri rév és Pest közötti útvonalon. Innen kapta a ragadvány nevét, a Só-út,
amelynek a legszebb része a Tápiószelétől a Szolnokig vezető szakasz. Ezen az
egyenes pusztai csapáson egymást váltogatják az útszéli csárdák romjai és az érdekesebbnél-érdekesebb
út menti keresztek.
Pokoltanya (2014)
Református templom (2014)
A település központjában áll a tápiószelei református egyház
temploma. Az épületét 1900-ban emelték az
evangélikusoktól való elszakadás után.
Evangélikus templom (2014)
A tápiószelei művelődési ház mellett található a helyi evangélikusok
temploma. Az egyhajós evangélikus templom 1825-ben épült klasszicista stílusban,
a helyi kis- és köznemesi birtokosok adományából.
Kisboldogasszony templom (2014)
Tápiószele katolikus templomát a középkori Szent Demeter
templom maradványának felhasználásával több lépcsőben építették. A templom 18.
századi berendezései copf, illetve késő barokk stílusúak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)