Túra: Hófödte Csanyi út (2021)

   Micsoda romok fölött megyek!
Füstölgő tanyák,
nyikorgó csontváz-karok
mutatják a hajnalodó utat.

Kedvesem egy föl-fölcsillanó
mosolyát kutatom
későn virágzó fagyalbokrok alján
s a világ végét rettegem.”

(Dsida Jenő)

Itt egykoron csárda állott

























forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Csanytelek, Sajó sarok – Császár út – Rontószéli-halom – Fehértói csárda keresztjeCsukás-éri-főcsatornaFehér-tóTarjáni-kereszt  Zöldmezői Pihenőpark  VárosiparkRockenbauer Pál emléktábla – Kiskunfélegyháza, Ótemplom


Táv és szintemelkedés:

27 km/ 31 m


Rontó-kereszt


Fájdalmas Krisztus (2021)


A Sarlós Boldogasszony templom bejjáratától jobbra talál ható Fájdalmas Krisztus (vagy Bánkódó Krisztus) szobor Kiskunfélegyháza legrégibb kőszobra. A szép hullámvonalú, festett homokkő alkotást 1774-ben faragták, és 2000-ben újították fel.

Magyarok Nagyasszonya (2021)


Az ótemplom előtti Béke téren áll a Magyarok Nagyasszonyának mészkő szobra. A Trianon tragédiájának emlékezetére alíttatott szobor Corte Guidon alkotása, és 1929. december 26. került mai helyére.

Móravárosi pihenőpark (2021)




Nemes-Nagy Tibor önkormányzati képviselő adja át 2006. június 3-án az új közelszőlői pihenőparkot. A létesítmény a Kiskunfélegyházi Móravárosnak kapott helyet a padokkal és szobrokkal színesített parkban.

Rockenbauer Pál-emlékmű (2021)



2016-ban állítottak emlékművet Rockenbauer Pálnak a Kiskun Természetbarát Sportegyesület túraszakosztályának tagjai a móravárosi iskola parkjában. Az emlékhely avatásán Thuróczy Lajos, az MTSZ tiszteletbeli elnöke is részt vett.

Szovjet Hősi emlékmű (2021)



Kiskunfélegyházán a Móravárosi Honvéd sporttelep szomszédságában található a város felszabadításakor elesett Szovjet hősök emlékműve és síremlékei.

Városipark/Iványi-kereszt (2021)



Kiskunfélegyháza Városipark vasúti megállóhelyének szomszédágában elterülő hatalmas terület egykoron katonai gyakorlótérvolt. A Jókai utca végén a Csanyi út mellett húzódó erdő alatt feltehetően régi hun-avar temető található.

1950-ben a park keleti oldalára helyezték át az Iványi-keresztet, amelyet Iványi Orbán és Kocsis Franciska állítatott 1896-ban saját földjén.

Pihenőpark/Köllér-kereszt (2021)



Kellemes pihenőparkkal és korszerű játszótérrel gyarapodott 2019-ben a kiskunfélegyházi Zöldmező lakótelep. Az új közösségi teret Csanyi út és a Péteri út kereszteződésénél, a Köllér-kereszt tövében alakították ki.

Elfeledett utak a Kiskunságban: Csanyi út (2021)


Kiskunfélegyháza és Csanytelek között egykoron országút haladt, amely nyomvonal ma is jól kivehető, és nincs híján az útszéli kereszteknek sem.

A Tiszához vezető dűlőút elhalad a Tarjányi kereszt templomos lelőhely mellett, érinti a Gátéri Fehér tavat és az egykor csárda helyét. 
A Csanyi út egykoron Tömörkény templomromjához, a tiszai átkelőhöz is elvezetett.

Tarjányi-kereszt (2021)



A Kiskunfélegyházi Csanyi út egyik leghíresebb és régebbi keresztje a Tarjányi-kereszt, amely Pálmonostora községtől nem mesze található.

A feszület tövében elterülő, a környezetéből markánsan kiemelkedő domb valószínűsíthetően egy középkori templomot rejt. A terület feltérképezése során nem sikerült arra utaló nyomokat találni, hogy egykoron itt húzódott Kisszállás középkori településének magja. A felszínen szétszóródott sok embercsont, és réti mészkő dararabok alapján azonban kijelenthető, hogy templomot és annak temetőjét az itteni sárga futóhomok eltakarja a szemünk elöl.

A domb tetején álló fehér kőkeresztet 1801-ben a Tarjányi-család állítatta. A feszület 2004-ben fel lett újítva, és elképzelhető, hogy a Szűz Máriát ábrázoló szobor is ekkor került a tövébe. A magasságponttal is rendelkező halmot a 18. században megmagasították, hogy határdomb funkciókat is el tudjon látni.

Fehértói csárda keresztje (2021)



A Tömörkényt Gátérral összekötő út mellett, a Fehértói csárda egykori helyének közelében áll egy öreg, málladozó kereszt, amelyet az 1855-ben emeltek. 

 A későbbi korban köveket stilizáló beton alapzattal megerősítették, de így is a feszület erősen megdőlt. A kereszt különlegessége a rajta található halálfej ábrázolása.

Sajósarki-kereszt (2021)



A csanyteleki Sajó-sarkon 1896 óta áll kereszt, melyet id. Berényi Mihály állítatott.

A Csongrádi- Tömörkényi- és Szegedi utak találkozásánál álló keresztet 2016-ban felújították és újraszentelték. Az öntöttvasból készült korpuszt pedig színesre lefestették.

Túra: Télűző a határon (2021)

   Jártam távolban, éltem léptekben
Mással játszottam, még nem értettem
Most kell megtudnom, vagy csak félúton
Újra úton, újra úton

Álltam parkokban, néztem felhőket
Vártam ámultan, mígnem eltűntek
Kell hogy megtartson, kéz mi felhúzzon
Újra úton, újra úton”

(New Level Empire)

Távolban

























Kiskunsági Piros 8.



Az év első túráján folytattuk a tavaly megkezdett utunkat a Kiskunsági Piroson, vagyis inkább annak környékén. Jászszentlászlóról indultunk, és először Ilonaszállásra gyalogoltunk, majd innen a Csólyosi út érintésével a Dong-érig. Túránk végül a rengeteg érdekes látnivalóval kecsegtető Békásparti dőlőbe ért véget. Az út legnagyobb részében felváltva jártuk a puszta jelöletlen útjait és a pirosat, gyaloglásunk hangulatát pedig a tavaszias napsütés koronázta meg.



forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Jászszentlászló - Felszabadulás emlékpark - Ilonaszállás (P) - Csólyosi út (P+) - Dong-ér - Volt Kelőpataki iskola - Csengele (P) - Kőangyal - Templom-halom - Jászszentlászló


Táv és szintemelkedés:

24 km/ 37 m


Kőangyal

Templom-halom (Csitári-domb) (2021)


Jászszentlászló délkeleti határában magasodik a Csitári-domb vagy más néven Templom-halom.
Ez az erősen roncsolt, és elhordott domb jelzi a középkori Szentlászló helyét. 
Valószínűleg e halmon állt a település 15. századi temploma, körülötte pedig árkok egy erődítésrendszer lehetett. Bár több híres kutató is megfordult a környéken, köztük Móra Ferenc is, de a középkori épület részeit nem lelték meg. A templom köveit feltehetően a környékbeli házak építéséhez hordták el. Viszont buzogányt, lándzsát, kis keresztet és edénytöredékeket találtak a halomban.

Kőangyal (2021)

A jászszentlászlói Békáspart dűlőben egy különleges kődombormű látható. Az alkotás valószínűsíthetően Szent Mihály arkangyalt ábrázolja, és egy szépen felújított nádfedeles tanya mellet áll.

Kelőpataki iskola (2021)


Kelőpataki iskola 1912-ben épült és kezdetekkor még Szeged-Kelőpataki állami iskola volt a neve.
Az 1976-ig működő iskola a többi csengelei oktatási intézményekhez hasonlóan egy kisiskolával bővült valamikor a század közepén.

Csengelei-puszta (2021)

A Csengelei-puszta a Dong-értől délre fekvő terület, amelyet hajdan legeltetésre használtak az itt élő kunok.
Az egykoron kiterjedt vizenyős terület mára szikes selymékké vált, és így lett ritka természeti értékek őrzője.
A puszta növénytani szempontból legértékesebb része a magasabb fekvésű foltok, ahol előszerettel virágzanak a kosborfélék napjainkban.

Felszabadulási emlékmű (2021)


Jászszentlászló külterületén, a Kiskunfélegyházára vezető út mellet egy különleges emlékművet rejt az erdő. A Felszabadulási emlékparkot ma már csak nagyon kevesen ismerik, a kis akácerdő szomorúan rejti el a történelem egy viharos korszakának mementóját.

Kút gyűjtemény (2021)


A község kút gyűjteménye a játszótér mellett áll. Érdekes látvány nyújt a különböző korok utcai csapjai.

Nepomuki Szent János (2021)


A község katolikus templomának homlokzatát látható Nepomuki Szent János barokk szobra, amelyet Rusai Bálindné állítattot 1904-ben. 

Szent László király templom (2021)



Jászszentlászlónak valószínűsíthetően már középkorban állt egy templom, amelyet Szent László tiszteletére szentelték, és ennek az épületnek a maradványait a település határában álló Templom-halom rejti.

A mai templom építését a helyi a községet újranépesítő lakosság szorgalmazta, és a XIX. század végén létrejött mozgalom meg hozta vár-várt sikert. 1902. július 27-én szentelték fel a Szent László templomot, amelyet Ranszky Mihály kiskunfélegyházi vállalkozó építettet. 1929-ben szükségessé vált az épület bővítése, ezért a torony kivételével az egész épületet megnagyobbították.

A templom homlokzatát Szent László és Nepomuki Szent János barokk szobra díszíti.

Nádi sármány (Emberiza schoeniclus)


A nádi sármány a magyarországi nádasok gyakori vendége, de megfigyelhetők kisebb-nagyobb áttelelő csapatok is. A madár nyáron állati, télen pedig növényi táplálékot fogyaszt. Fészkét a tavak, mocsarak, vizes területek nádasainak szárazabb szegélyébe, vagy zsombékos részére építi.