Református templom (2018)

Szeghalom nevét adó halmon 1784-ben késő barokk templom épült, középkori elődje alapjára. Az épület tornyot csak később kapott, 1827-ben pedig görög kereszt alakúra bővítették.

Az 1600 főt befogadó templombelsőben copfstílusú berendezés található.

Túra: Vendégségben a Berettyónál (2018)

„Füzesei mellett sétáltam magamba,
Fövenyes lapályján, és gondolatomba
Szüntelen neveltem gyönyörűségemet,
Részegítvén vele érzékenységemet.
A tavaszi szagok orromba ütköztek,
Mellyeket magokkal hordoztak a szelek.
Illyen az hely, ahol életre születtem,
S e nagy természetnek férfi tagja lettem.”

(Bessenyei György)

Berettyó mente

---

AK-09/1.

2018-ban a tavasz Hajdú-Biharba folytatódott számunkra, hiszen a Kéktúra Berettyó menti szakasza következett. A folyó a zöldárban még fenségesebben kacskaringózott velünk, és az itteni természeti látnivalókkal sem győztünk betelni. De mégis az Alföldi Kék eme szakasza a műemlékei miatt hívta fel a figyelmet, hiszen több híres földvár, középkori alapokkal rendelkező templom és egy templomrom is látható a Berettyó mentén.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Bakonszeg, emlékház (K) - Berettyóújfalu - földvár - Gáborján - Csere-erdő - Hencida, kp. - Kis-Körös - Bojt

Táv és szintemelkedés:

33 km/ 43 m

---

A megyfa

Berettyó (2018)

A Berettyó a Tiszántúl egyik kisfolyója, amely Romániában, a Réz-hegységben mintegy 379 méteres magasságban ered. A „külföldi” útja során több patakkal egyesül, Kismarjánál lépbe hazánkba és Szeghalomnál tűnik el a folyó a Sebes-Körösbe.
A Berettyó vize a szabályozási munkálatok előtt a Nagy-sárréten hatalmas mocsárrengeteget alkotott, míg nem Bodoky Károly tervei alapján 1858-tól megzabolázták. Ennek eredménye képen, a Sárrét kiszáradt és alkalmas lett mezőgazdasági munkálatokra.

A folyó élővilága a romániai szennyezett mellékvizek miatt kissé szegényes, de azért a környékre jellemző halfajok itt is megtalálhatóak.

Bessenyei György Emlékház (2018)

Bakonszeg büszkeségének, Bessenyei Györgynek egykori lakóháza ma emlék múzeumként működik. A felvilágosodás kiemelkedő írója-filozófusa 1787-ben költözött Bakonszegre, ahol remeteként élt haláláig.  Az író hajdani használati tárgyai ugyan ebben a 18. századi vályogfalú, fafaragásos tornácú, nádfedeles parasztházban állították ki, amely előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Herpályi templomrom (2018)

A Berettyóújfalu határában található Csonkatorony, az egykori Herpály nevű település román stílusú templomának maradványa, amely a 12. században épült.

A Szent Pál titulusú háromhajós kéttornyú bazilikához tartozó monostor ma is látható alapja csupán töredéke a réginek. Az ásatások során kiderült, hogy a falu temetőjét is magába foglalta az árkokig elnyúló egyházi építmény. A tatárjárás után birtok elnéptelenedett, és a lassú visszatelepülésnek a törökök pusztítása vetett véget, ezután ugyanis Herpály végleg kihalt. A romot Rómer Flóris kutatta 1878-ban, és az ő írása által sikerült korhű rajzot kapni a monostorról.

A második világháború idején a torony súlyosan megrongálódott, de az 1970-es években tervszerű régészeti feltárása után az alapot konzerválták és a nyugati tornyot pedig helyreállították.

Református templom (2018)

A település központjában álló templom helyén, már 1610 táján is egy imaházállt. 1773-ban ezt az épületet kibővítették, déli oldalhajót is kapott, végleges formáját 1863-ra érte el. A templom belsejében található fafaragású szószéket a Beleznay család egyik nőtagja adományozta új, az orgonáját pedig a nagyváradi Orsolya zárdából használtan vásárolták. Napjainkban a templom használaton kívül van, külső állag igencsak leromlott.

Nagy-rét (2019)

A Nagy-rét Hajdú-Bihar megye egyik védett természeti területe, amely Bojt határában található.

A Kis-Körös menti vizes terület madárvilága igen érdekes. Az itt fészkelő védett madárfajok közül legjelentősebb a tücsökmadár fajok, a vízityúk, a kis vízicsibe, és a haris. A rét növényzete fajokban gazdag, értékesek a vízi és réti növénytársulások is.

Kis-Körös (2018)

A belvizek elvezetésére és öntözésre használt Kis-Körös-főcsatorna Nagyvárad mellől indul és Nagykerekinél lép be hazánkban. A vízfolyás miután végigszalad az Érmelléken, Váncsod érintése után bele folyik a Berettyóba. A mesterségesen kialakított csatorna élővilága igen gazdag, több folyami halfaj is található benne.

Református templom (2018)

A hencidai református egyik érdekessége, hogy öt egymástól elütő stílusú építési alakítás történt az idők folyamán rajta. 

A kelet-nyugati fekvésű egyhajós épületet 1787-tõl 1789-ig építették, de végleges, mai formáját jóval később érte el. A 4 kis fiókos tornyot 1800-ban toldották a hajóhoz, és az aljába pedig magtárat alakítottak ki. 1885-ben a templomot kibővítették egy északra néző nagy félkereszthajóval és karzattal. Az 1910-es években új toronyórát kapott az épület, majd az I- világháború kirobbanását követően a harangokat ágyúöntés céljából elvitték. Ezeket végül 1924-ben sikerült pótolni és ekkortájt újabb renoválást kapott az épület, sőt a toronygomb és a csillag is kicserélődött. A II. világháborúban a templomot is érték találatok, de csak az ötvenes évektől kezdődött meg a károk helyrehozatala, amely során új kőkerítés került az épület köré.

A több mint kétszázad éves épület belseje megtartotta a református templomokat jellemző egyszerű stílusjegyeket és megőrizte értékeit. A templom központi helyén álló Mózes-szék még az eredeti, amely 1872 –ben készült és Bokor Ferenc munkája. A napjainkban is működő, 8 regiszteres műemlék orgona pedig Angster József pécsi orgonaépítő mester műhelyéből került ide 1890-ben.

Bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollis)

A bársonyos tüdőfű abban különbözik rokonaitól, hogy a szárát és leveleit is finom szőrzet borítja. A virágok színe rózsaszín és kékeslila között változik, amelyekkel száraz talajú tölgyesekben találkozhatunk áprilisban.

Fekete gyalogcincér (Dorcaidon aethiops)

 A fekete gyalogcincér élőhelye az alacsony hegy-és dombvidékek, de megtalálható az Alföldön is. A faj igen hő- és szárazságkedvelő, leginkább füves terülteken jelenik meg kora tavasszal. A fekete színű imágók röpképtelenek és a fűfélék leveleit és gyökereit fogyasztják.

Magyar zergevirág (Doronicum hungaricum)

A zergevirágot szokták a bányászok és hegyhágók füvének is nevezik, valószínűleg előfordulási helyei miatt.
A virággal hegyvidéki sziklákon, száraz, nyílt tölgyesekben és erdőszegélyeken találkozhatunk, általában ritkán. Nagyméretű sárga virágait májustól júniusig hozza, amelyek rövid ideig, csupán pár hétig pompáznak. 

Ernyős sárma (Ornithogalum umbellatum)

Az ernyős sárma egy kis termetű, hagymás évelő virág, amely virágait hat fehér, hegyes csúcsú lepel alkot.

A növény április- májusban virágzik száraz gyepeken, kaszálókon, és domboldalakon.

Hencidai Csere-erdő TT (2018)

A Körös-vidék északi szélén, Hencida és Gáborján között, a Berettyó folyó mentén helyezkedik el a Csere-erdő természetvédelmi terület, amely a Hortobágyi Nemzeti Park egyik védet részterülete.

A természetes alföldi erdőtársulás egyik helyi, megmaradt képviselőjét, jellegzetes sziki tölgyes-akácos alkotja. Sajnos a Csere-erdő mára az egész környék egyetlen olyan ligeterdője, amely őrzi az ősi Alföld néhány jellegzetes növényét és egyre ritkuló rovar- és madárvilágát. A Tiszántúlon már csak egyedül folyó árterében él meg a magyar zergevirág, a réti kardvirág, a tarka gyöngyperje és a kéküstökű csormolya.

Református templom (2018)

A Gáborján református temploma már kora miatt is egyedül álló, de igazi érteke a fehérre meszelt fala mögött rejlik, hiszen a szentély mennyezetének egy részét növényi mintázattal díszített fakazetták ékesítik.

A krónikák szerint a jelenlegi épület helyén már 1023-ban Boldogságos Szűz Máriának szentelt templom állt. A következő évszázadokban az építményt fokozatosan nagyobbították, első felújítása az 1651-ben történt, majd leégett tornyát 1860-ban építették újra.

A belsőteret uraló festett kazetták egy része az 1750–1760-as évekből származik, és többségét Futó Mihály, hosszúpályi asztalosmester készítette.

I. és II. világháborús emlékmű (2018)

A református templom előtti téren áll a település világháborús emlékműve. Az 1997-ben felállított, Győrfi Lajos által készítette alkotás középpontjában egy mészkőoszlop tetején trónoló turul madár látható.

Gáborjáni földvár (2018)

A gáborjáni földvár korát nemigen tudjuk, de építői igen gondosan alakították ki, ugyan is s Berettyó folyó hajdani egyik ős-medre 270 fokban védte a körsáncot. A Berettyó-menti földvárak sűrűsége arra enged következtetni, hogy elsősorban megfigyelőhelyek lehettek és a rendkívül gazdag vízjárás átjárását is biztosították.

Elképzelhető, hogy a Szentpéterszeg és Gáboján között húzódó sánc közepén egykoron monostor is állott. Szent-Mihály főangyal helyi apátsága már a tatátjárást megelőzött években is létezett, hiszen az 1405-iki osztálylevél nyilván mondja, hogy az óta elpusztult Tótfalu a monostor mellett állt.

Református templom (2018)

A település a 18. századig a nagyváradi káptalan birtoka volt, innen eredhet a Szent Péter név. Viszont az óta a falu lakói áttértek a református hitre és az ő templomuk áll a helység központjában, amely 1790-ben épült késő barokk stílusban.

Mezei zsurló (Equisetum arvense)

A mini fenyőfára hasonlító mezei zsurlót már az őseink is használták üvegek, edények tisztítására. A növényt magas szilícium tartalma miatt széles körben felhasználja a gyógyászat.

Bihar Múzeum (2018)

1960-ban nyílt meg a Bercsényi utcában a Bihari Múzeum elődje, a Néprajzi Ház. Ezt a házat jórészt Berettyóújfaluból és a környező falvakból származó korhű bútorokkal és használati tárgyakkal rendezték be. Mivel a néprajzi házat a hatvanas évek végén lebontották, ezért a 70-es évek elejére az összegyűjtött anyag egy része elkallódott.

Berettyóújfalu új Bihari múzeuma 1974-ben nyílt meg a Fényes család egykori lakóházában. Azonban a hely hiány miatt innen is költözni kellet, remélhetőleg véglegesen költözött mai helyére, a város központjában álló egykori községháza emeletére.

A központi épületben látható állandó kiállításának első része egy régészeti és egy helytörténeti egységből áll, ezen kívül két néprajzi teremmel, az irodalomtörténeti és egy játéktörténeti kiállítással várja a múzeum az ide látogatóakat.

Református templom (2018)

Berettyóújfalu lakossága 1590-ben a katolikus vallásról áttért a református hitre, de a miséket továbbra is a középkorban épült templomukban tartották.

A templom egy része a 13–14. század fordulóján épülhetett, amely egy nyugat-kelet tájolású, kisméretű, gótikus templom volt. Az 1600-as évek során ezt meghosszabbították, majd 1719-ben pedig barokk stílusú tornyot építettek hozzá.

A további átalakítások helyett, 1808-ban újabb, nagyobb templomot építettek a toronyhoz, amelyben a megmagasítás után tűzőrségi szobát alakítottak ki.

A templombelső copfstílusú berendezése 1862-ben készült, az orgonáját Besnyő Ferenc nagyváradi mester építette és ehhez illesztették hozzá Dangl János aradi mester hangszerét, amely eredetileg Liszt Ferenc számára készült a budapesti Zeneakadémiának.

Baptista templom (2018)

forrás: biharimuzeum.hu

Berettyóújfaluban a baptista gyülekezet 1877-től létezik, első imaházuk 1891-ben épült. Mivel ezt hamar kinőtte a gyülekezet ezért 1927-re már templomnak is beillő épületet állítottak fel elődje helyén, amelynek tervezője Neumann királyi főmérnök volt.

2010 egyik estéjén az építmény oldalfala összeomlott, és a teteje is leszakadt, miután a romok elbontották egy modern épület került a helyére, a városközpontba.

.

Túra: Varga János emléktúra (2018)

„Mérnök hidat, házat, hajót, falat a kőműves,
Postás váratlan kapcsolatokat távollevők között,
Titokzatos új tervezők emberpótló gépezetet,
Zajból csendet a muzsikus, költő papírból költeményt.
De csak az ember épít életből életet.”

(Somlyó György)

Gyülekezünk

---

forrás: facebook.com/phte2015

Útvonal:

Ópusztaszer, Nemzeti Történeti Emlékpark (P) - Kis-Zer - Szárnyék-halom - Pusztaszer, Hétvezér-emlékmű (P) - Pusztaszer

Táv és szintemelkedés:

19 km/ 41 m

---

Dombra fel!

Árpádhalmi iskola (2018)

A Kecskemét városa 1911-ben tanyasi iskolákat építtetett egykori birtokán, Pusztaszeren az Árpád-halom kötelében. 

A tanítói lakást a szomszédos csárdából alakították ki. Az épület alapját a közelben kitermelt réti mészkőből, darázskőből rakták, fala vályog volt, tetejét zsindely fedte. Az iskola fénykorában a gyereklétszám 40-60 körül stagnált; és 4 osztály tanult egy tanteremben. Az Árpádhalmi iskolában 1979-ig folyt tanítás Varga János vezetésével, majd 127 pusztaszeri ember társadalmi munkában lebontotta az iskolát és az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkba áttelepítve, 1982 óta látogatható mint Iskolamúzeum.

A Pusztaszeri Homoktaposók Természetjáró Egyesület állított információstáblát az Árpádhalmi iskolának, és az utolsó tanárának 2018-ban.