Református templom (2018)

Szeghalom nevét adó halmon 1784-ben késő barokk templom épült, középkori elődje alapjára. Az épület tornyot csak később kapott, 1827-ben pedig görög kereszt alakúra bővítették.

Az 1600 főt befogadó templombelsőben copfstílusú berendezés található.

Túra: Vendégségben a Berettyónál (2018)

„Füzesei mellett sétáltam magamba,
Fövenyes lapályján, és gondolatomba
Szüntelen neveltem gyönyörűségemet,
Részegítvén vele érzékenységemet.
A tavaszi szagok orromba ütköztek,
Mellyeket magokkal hordoztak a szelek.
Illyen az hely, ahol életre születtem,
S e nagy természetnek férfi tagja lettem.”

(Bessenyei György)

Berettyó mente

---

AK-09/1.

2018-ban a tavasz Hajdú-Biharba folytatódott számunkra, hiszen a Kéktúra Berettyó menti szakasza következett. A folyó a zöldárban még fenségesebben kacskaringózott velünk, és az itteni természeti látnivalókkal sem győztünk betelni. De mégis az Alföldi Kék eme szakasza a műemlékei miatt hívta fel a figyelmet, hiszen több híres földvár, középkori alapokkal rendelkező templom és egy templomrom is látható a Berettyó mentén.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Bakonszeg, emlékház (K) - Berettyóújfalu - földvár - Gáborján - Csere-erdő - Hencida, kp. - Kis-Körös - Bojt

Táv és szintemelkedés:

33 km/ 43 m

---

A megyfa

Berettyó (2018)

A Berettyó a Tiszántúl egyik kisfolyója, amely Romániában, a Réz-hegységben mintegy 379 méteres magasságban ered. A „külföldi” útja során több patakkal egyesül, Kismarjánál lépbe hazánkba és Szeghalomnál tűnik el a folyó a Sebes-Körösbe.
A Berettyó vize a szabályozási munkálatok előtt a Nagy-sárréten hatalmas mocsárrengeteget alkotott, míg nem Bodoky Károly tervei alapján 1858-tól megzabolázták. Ennek eredménye képen, a Sárrét kiszáradt és alkalmas lett mezőgazdasági munkálatokra.

A folyó élővilága a romániai szennyezett mellékvizek miatt kissé szegényes, de azért a környékre jellemző halfajok itt is megtalálhatóak.

Bessenyei György Emlékház (2018)

Bakonszeg büszkeségének, Bessenyei Györgynek egykori lakóháza ma emlék múzeumként működik. A felvilágosodás kiemelkedő írója-filozófusa 1787-ben költözött Bakonszegre, ahol remeteként élt haláláig.  Az író hajdani használati tárgyai ugyan ebben a 18. századi vályogfalú, fafaragásos tornácú, nádfedeles parasztházban állították ki, amely előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Herpályi templomrom (2018)

A Berettyóújfalu határában található Csonkatorony, az egykori Herpály nevű település román stílusú templomának maradványa, amely a 12. században épült.

A Szent Pál titulusú háromhajós kéttornyú bazilikához tartozó monostor ma is látható alapja csupán töredéke a réginek. Az ásatások során kiderült, hogy a falu temetőjét is magába foglalta az árkokig elnyúló egyházi építmény. A tatárjárás után birtok elnéptelenedett, és a lassú visszatelepülésnek a törökök pusztítása vetett véget, ezután ugyanis Herpály végleg kihalt. A romot Rómer Flóris kutatta 1878-ban, és az ő írása által sikerült korhű rajzot kapni a monostorról.

A második világháború idején a torony súlyosan megrongálódott, de az 1970-es években tervszerű régészeti feltárása után az alapot konzerválták és a nyugati tornyot pedig helyreállították.

Református templom (2018)

A település központjában álló templom helyén, már 1610 táján is egy imaházállt. 1773-ban ezt az épületet kibővítették, déli oldalhajót is kapott, végleges formáját 1863-ra érte el. A templom belsejében található fafaragású szószéket a Beleznay család egyik nőtagja adományozta új, az orgonáját pedig a nagyváradi Orsolya zárdából használtan vásárolták. Napjainkban a templom használaton kívül van, külső állag igencsak leromlott.

Nagy-rét (2019)

A Nagy-rét Hajdú-Bihar megye egyik védett természeti területe, amely Bojt határában található. A Kis-Körös menti vizes terület madárvilága igen érdekes. Az itt fészkelő védett madárfajok közül legjelentősebb a tücsökmadár fajok, a vízityúk, a kis vízicsibe, és a haris. A rét növényzete fajokban gazdag, értékesek a vízi és réti növénytársulások is.

Kis-Körös (2018)

A belvizek elvezetésére és öntözésre használt Kis-Körös-főcsatorna Nagyvárad mellől indul és Nagykerekinél lép be hazánkban. A vízfolyás miután végigszalad az Érmelléken, Váncsod érintése után bele folyik a Berettyóba. A mesterségesen kialakított csatorna élővilága igen gazdag, több folyami halfaj is található benne.

Református templom (2018)

A hencidai református egyik érdekessége, hogy öt egymástól elütő stílusú építési alakítás történt az idők folyamán rajta. 

A kelet-nyugati fekvésű egyhajós épületet 1787-tõl 1789-ig építették, de végleges, mai formáját jóval később érte el. A 4 kis fiókos tornyot 1800-ban toldották a hajóhoz, és az aljába pedig magtárat alakítottak ki. 1885-ben a templomot kibővítették egy északra néző nagy félkereszthajóval és karzattal. Az 1910-es években új toronyórát kapott az épület, majd az I- világháború kirobbanását követően a harangokat ágyúöntés céljából elvitték. Ezeket végül 1924-ben sikerült pótolni és ekkortájt újabb renoválást kapott az épület, sőt a toronygomb és a csillag is kicserélődött. A II. világháborúban a templomot is érték találatok, de csak az ötvenes évektől kezdődött meg a károk helyrehozatala, amely során új kőkerítés került az épület köré.

A több mint kétszázad éves épület belseje megtartotta a református templomokat jellemző egyszerű stílusjegyeket és megőrizte értékeit. A templom központi helyén álló Mózes-szék még az eredeti, amely 1872 –ben készült és Bokor Ferenc munkája. A napjainkban is működő, 8 regiszteres műemlék orgona pedig Angster József pécsi orgonaépítő mester műhelyéből került ide 1890-ben.

Bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollis)

A bársonyos tüdőfű abban különbözik rokonaitól, hogy a szárát és leveleit is finom szőrzet borítja. A virágok színe rózsaszín és kékeslila között változik, amelyekkel száraz talajú tölgyesekben találkozhatunk áprilisban.

Fekete gyalogcincér (Dorcaidon aethiops)

 A fekete gyalogcincér élőhelye az alacsony hegy-és dombvidékek, de megtalálható az Alföldön is. A faj igen hő- és szárazságkedvelő, leginkább füves terülteken jelenik meg kora tavasszal. A fekete színű imágók röpképtelenek és a fűfélék leveleit és gyökereit fogyasztják.

Magyar zergevirág (Doronicum hungaricum)

A zergevirágot szokták a bányászok és hegyhágók füvének is nevezik, valószínűleg előfordulási helyei miatt.
A virággal hegyvidéki sziklákon, száraz, nyílt tölgyesekben és erdőszegélyeken találkozhatunk, általában ritkán. Nagyméretű sárga virágait májustól júniusig hozza, amelyek rövid ideig, csupán pár hétig pompáznak. 

Hencidai Csere-erdő TT (2018)

A Körös-vidék északi szélén, Hencida és Gáborján között, a Berettyó folyó mentén helyezkedik el a Csere-erdő természetvédelmi terület, amely a Hortobágyi Nemzeti Park egyik védet részterülete.

A természetes alföldi erdőtársulás egyik helyi, megmaradt képviselőjét, jellegzetes sziki tölgyes-akácos alkotja. Sajnos a Csere-erdő mára az egész környék egyetlen olyan ligeterdője, amely őrzi az ősi Alföld néhány jellegzetes növényét és egyre ritkuló rovar- és madárvilágát. A Tiszántúlon már csak egyedül folyó árterében él meg a magyar zergevirág, a réti kardvirág, a tarka gyöngyperje és a kéküstökű csormolya.

Református templom (2018)

A Gáborján református temploma már kora miatt is egyedül álló, de igazi érteke a fehérre meszelt fala mögött rejlik, hiszen a szentély mennyezetének egy részét növényi mintázattal díszített fakazetták ékesítik.

A krónikák szerint a jelenlegi épület helyén már 1023-ban Boldogságos Szűz Máriának szentelt templom állt. A következő évszázadokban az építményt fokozatosan nagyobbították, első felújítása az 1651-ben történt, majd leégett tornyát 1860-ban építették újra.

A belsőteret uraló festett kazetták egy része az 1750–1760-as évekből származik, és többségét Futó Mihály, hosszúpályi asztalosmester készítette.

Gáborjáni földvár (2018)

A gáborjáni földvár korát nemigen tudjuk, de építői igen gondosan alakították ki, ugyan is s Berettyó folyó hajdani egyik ős-medre 270 fokban védte a körsáncot. A Berettyó-menti földvárak sűrűsége arra enged következtetni, hogy elsősorban megfigyelőhelyek lehettek és a rendkívül gazdag vízjárás átjárását is biztosították.

Elképzelhető, hogy a Szentpéterszeg és Gáboján között húzódó sánc közepén egykoron monostor is állott. Szent-Mihály főangyal helyi apátsága már a tatátjárást megelőzött években is létezett, hiszen az 1405-iki osztálylevél nyilván mondja, hogy az óta elpusztult Tótfalu a monostor mellett állt.

Református templom (2018)

A település a 18. századig a nagyváradi káptalan birtoka volt, innen eredhet a Szent Péter név. Viszont az óta a falu lakói áttértek a református hitre és az ő templomuk áll a helység központjában, amely 1790-ben épült késő barokk stílusban.

Mezei zsurló (Equisetum arvense)

A mini fenyőfára hasonlító mezei zsurlót már az őseink is használták üvegek, edények tisztítására. A növényt magas szilícium tartalma miatt széles körben felhasználja a gyógyászat.

Bihar Múzeum (2018)

1960-ban nyílt meg a Bercsényi utcában a Bihari Múzeum elődje, a Néprajzi Ház. Ezt a házat jórészt Berettyóújfaluból és a környező falvakból származó korhű bútorokkal és használati tárgyakkal rendezték be. Mivel a néprajzi házat a hatvanas évek végén lebontották, ezért a 70-es évek elejére az összegyűjtött anyag egy része elkallódott.

Berettyóújfalu új Bihari múzeuma 1974-ben nyílt meg a Fényes család egykori lakóházában. Azonban a hely hiány miatt innen is költözni kellet, remélhetőleg véglegesen költözött mai helyére, a város központjában álló egykori községháza emeletére.

A központi épületben látható állandó kiállításának első része egy régészeti és egy helytörténeti egységből áll, ezen kívül két néprajzi teremmel, az irodalomtörténeti és egy játéktörténeti kiállítással várja a múzeum az ide látogatóakat.

Református templom (2018)

Berettyóújfalu lakossága 1590-ben a katolikus vallásról áttért a református hitre, de a miséket továbbra is a középkorban épült templomukban tartották.

A templom egy része a 13–14. század fordulóján épülhetett, amely egy nyugat-kelet tájolású, kisméretű, gótikus templom volt. Az 1600-as évek során ezt meghosszabbították, majd 1719-ben pedig barokk stílusú tornyot építettek hozzá.

A további átalakítások helyett, 1808-ban újabb, nagyobb templomot építettek a toronyhoz, amelyben a megmagasítás után tűzőrségi szobát alakítottak ki.

A templombelső copfstílusú berendezése 1862-ben készült, az orgonáját Besnyő Ferenc nagyváradi mester építette és ehhez illesztették hozzá Dangl János aradi mester hangszerét, amely eredetileg Liszt Ferenc számára készült a budapesti Zeneakadémiának.

Baptista templom (2018)

forrás: biharimuzeum.hu

Berettyóújfaluban a baptista gyülekezet 1877-től létezik, első imaházuk 1891-ben épült. Mivel ezt hamar kinőtte a gyülekezet ezért 1927-re már templomnak is beillő épületet állítottak fel elődje helyén, amelynek tervezője Neumann királyi főmérnök volt.

2010 egyik estéjén az építmény oldalfala összeomlott, és a teteje is leszakadt, miután a romok elbontották egy modern épület került a helyére, a városközpontba.

.

Túra: Varga János emléktúra (2018)

„Mérnök hidat, házat, hajót, falat a kőműves,
Postás váratlan kapcsolatokat távollevők között,
Titokzatos új tervezők emberpótló gépezetet,
Zajból csendet a muzsikus, költő papírból költeményt.
De csak az ember épít életből életet.”

(Somlyó György)

Gyülekezünk

---

forrás: facebook.com/phte2015

Útvonal:

Ópusztaszer, Nemzeti Történeti Emlékpark (P) - Kis-Zer - Szárnyék-halom - Pusztaszer, Hétvezér-emlékmű (P) - Pusztaszer

Táv és szintemelkedés:

19 km/ 41 m

---

Dombra fel!