Református templom (2018)

A Gáborján református temploma már kora miatt is egyedül álló, de igazi érteke a fehérre meszelt fala mögött rejlik, hiszen a szentély mennyezetének egy részét növényi mintázattal díszített fakazetták ékesítik.

A krónikák szerint a jelenlegi épület helyén már 1023-ban Boldogságos Szűz Máriának szentelt templom állt. A következő évszázadokban az építményt fokozatosan nagyobbították, első felújítása az 1651-ben történt, majd leégett tornyát 1860-ban építették újra. A templom homlokzatain középkori, klasszicista és romantikus elemek keverednek.

A belsőteret uraló festett kazetták egy része az 1750–1760-as évekből származik, és többségét Futó Mihály, hosszúpályi asztalosmester készítette.

I. és II. világháborús emlékmű (2018)

A református templom előtti téren áll a település világháborús emlékműve. Az 1997-ben felállított, Győrfi Lajos által készítette alkotás középpontjában egy mészkőoszlop tetején trónoló turul madár látható.

Gáborjáni földvár (2018)

A gáborjáni földvár korát nemigen tudjuk, de építői igen gondosan alakították ki, ugyan is s Berettyó folyó hajdani egyik ős-medre 270 fokban védte a körsáncot. A Berettyó-menti földvárak sűrűsége arra enged következtetni, hogy elsősorban megfigyelőhelyek lehettek és a rendkívül gazdag vízjárás átjárását is biztosították.

Elképzelhető, hogy a Szentpéterszeg és Gáboján között húzódó sánc közepén egykoron monostor is állott. Szent-Mihály főangyal helyi apátsága már a tatátjárást megelőzött években is létezett, hiszen az 1405-iki osztálylevél nyilván mondja, hogy az óta elpusztult Tótfalu a monostor mellett állt.