Túra: Tardona szurdokai (2025)

„Lábam alatt, az előtérben,
a bükkfák koronáiból alkotott sötétség,
s ahol ez végződik, egy mosolygó zug,
közepén a kis Tardona
füstölgő kéményű, elszórt házikóival”

(Jókai Mór)

Csondró-völgy felé

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Tardona, Jókai emlékház (P) – Dédestapolcsány, Serényi-kastély (K) – Mályinka, református templom (K+) – Csondró-völgy – Mária-forrás – Látó kövek – Szentlélek (P) – Köpüs (K) – Buzgó-kő – Vízfő (K∆) – Odvas-kő (P) – Nagy-szállás-völgy - Tardona

Táv és szintemelkedés:

22,3 km/ 700 m

---

Dombokon, réteken

Mária-forrás (2025)

A Látó-kövek alatt, a Kelemen erdészlak mellett található a mindig hűs Mária-forrás. A vízkivezetésnek környékén Nemzeti parkos ismeretterjesztő tábla és padok is találhatóak. A forráshoz legközelebb eső turistaút a kék kereszt, amely Kohászok útja is egyben.

Ámor-forrás (2025)

Az Északi-Bükk egyik különösen vadregényes zugában, a Csondró-patak szurdokában fakad az Ámor-forrás. A Kemesnye-völgy torkolatánál lévő kőfoglalásból feltörő víz foglalását kazinbarcikai természetjárók építették ki 1973-ban.

Közönséges vakond (Talpa europaea)

A közönséges vakond Magyarország egész területén, szinte minden élőhelyen megtalálható. Az állat egész testfelépítése földalatti életmódhoz alkalmazkodott, a felszínen viszonylag ritkán jelenik meg. A vakond jelenlétét vakondtúrások jelzik, amelynek a kert tulajdonosok a nem mindig örülnek, pedig hatalmas mennyiségű kártevő rovart pusztít el táplálkozása során.

Serényi-kastély (2025)

A dédestapolcsányi kastélyt 1898-ban a Serényiek építtették grófi nyaralónak. A család kihalását követőn az épület pedagógus üdülőként, majd szociális otthonként működött. A kastélyt napjainkban is közel 5 hektáros park veszi körül, a főépülethez vezető utat pedig gesztenyefák szegélyezik. A kastélykert érdekessége, hogy szikla is található benne lekerítve.

A kastély 2021 óta kormány közeli magántulajdonban van, a tulajdonos beépítési tervvázlata szerint egy hotel épül fel majd a területen.

Erdei sikló (Zamenis longissimus)

Az erdei sikló hazánk egyik legnagyobb testű hüllője, amely hossza elérheti akár a 2 métert is.

A kifejlett példányokkal a Dunántúl domb- és hegyvidékein, és az Északi-középhegységben találkozhatunk vele. A sikló színe az olívzöldtől a sárgásbarnán át a barnáig előfordul, a pikkelyein pedig macskakörömszerű, vonalkázott világos rajzolat található. A hüllő elsősorban a napsütötte erdőségeket és erdőszéleket kedveli. Az erdei sikló Magyarországon védett állat, mint minden hazai kétéltű és hüllő.

Túra: Kohászok nyomában (2025)

„Van egy kék tó a fák alatt,

A partjára tettem a lábamat

 Egyik reggel megláttam a kacsámat ott,

Azóta szeretem a VASÁRNAPOT!”

(Kistehén Tánczenekar)

Zöld tó a fák alatt

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Lillafüred, Garadna vá. (K+) – Pisztráng Tanösvény – Turista emlékpark – Erdei halsütöde – Újmassa, Fazola-kohó – Tóparti-sétány – Hámori-tó – Lillafüred, Palotaszálló – Függőkert – Felső-Hámor, Kohászati Múzeum – katolikus templom – Hámori-szikla – Herman Ottó síremléke – Diósgyőr, Tüzép

Táv és szintemelkedés:

16,8 km/ 479 m

---

Kohászok után kutatva

Gyöngyházfényű zöldaraszoló (Campaea margaritaria)

A gyöngyházfényű araszoló országszerte elterjedt faj, amely kedveli tölgyeseket, erdőszegélyeket és cserjéseket. A lepkefaj hernyói általában tölgy-fajokon táplálkoznak. A kifejlet egyedek pedig májustól szeptemberig repülnek.

Herman Ottó-barlang (2014)

A Herman Ottóról elnevezett mészkőbarlang a felsőhámori Puskaporosban (Hámori-szoros) található, közvetlenül a Szinva-patak mellett.

A barlangnak két bejárata van, a felső a Herman Ottó-kőfülke nevet viseli. A barlang és környéke fokozott védettség alatt áll, ugyanis fontos régészeti lelőhely, ahol vaskori kerámia-, csont- és kőanyagot találtak. 

A barlanghoz a Bükk egyik legszebb szurdokában vezet az út, de ebben folyik a Szinva is. A vastagpados, ellenálló mészkőszurdok eredetileg szűkebb volt, de robbantással kitágították a műút kiépítésekor.

Hámori-szikla (2025)

A Hámori-szikla a Bükk-hegységben található, és a Vadas Jenő műút egyik érdekes szikla képződménye.

A sziklaalakzat alja egy szurdokvölgyhöz hasonlít, hiszen a falak között ott folyik a Szinva. Ezeken a természeti képződményeken, 1972-ben kezdet meg a Bükki hegy- és sziklamászó egyesületek aktív tevékenységét, amely később az ország közkedvelt mászó-parkjává vált.

Tóparti sétány (2025)

A smaragdzöld vizű Hámori-tó mentén egy hangulatos tóparti sétány húzódik, amely 1,5 kilométer hosszan kanyarog a déli oldalon. 

A Pávai Vajna Ferenc nevét viseli sétaút mentén információs táblák is találhatóak. Az Északerdő Zrt. által kihelyezett állomások a Bükk-hegység és Hámor-tó természeti értékeit mutatják be.

Őskohó, Massa Múzeum és műszaki skanzen (2025)

A Garadna-völgyben a kisvasút sínjei mentén áll egy hatalmas kőből készült építmény, amely a terjedelmes méretei alapján lehetne egy piramis vagy egy erőd tornya is. De ez a gigászi építmény hajdanán egy vasércfinomító kültéri kohó volt, amelyet Ómassáról helyeztek át ide a festői szépségű patak partjára.

Fazola Henrik helyi híres vasrácskészítő (Fazola kapu, Eger) mester 1770-ben építette az első vasműveket a Hámori térség gazdag bányáira alapozva. Ómassán végül is csak nem fél évszázadon keresztül üzemelt az itt található kohó, amely napjainkra műemléki védettség alá került, de alkalmaként még felfűtik, és bemutató kohászatot végeznek benne. Az ipartörténeti műemléknél a lillafüredi kisvasutak megállnak, így minden egyes részlegét be lehet, sőt érdemes is barangolni.

A kohó tőszomszédságában található a Massa Múzeumm, amely a Diósgyőr-hámori Vasmű százéves történelmét tárja elénk eredeti dokumentumok valamint kiállított vasgyártásra használt szerszámok formájában. Ezen kívül vasgyártelep és technológiai berendezések modelljei, illetve makettjei szemlélhető még itt meg. A patak túloldalán a betonút mellett még található egy ipartörténeti skanzen is, ahol a vaskohászatban a használat gépek és berendezések láthatóak.

Lillafüredi pisztrángtelep és erdei halsütöde (2025)

A magyar gasztronómia egyik titokzatos és híres fogása a lillafüredi pisztráng, amelyet 1906 után kezdtek el tenyészteni a Hámori-tóban és Garadna-patakban, Herman Ottó javaslatára. 

A Magyar Királyi Erdőigazgatóság 1932-ben kezdte meg kiépíteni a patak meder mellett a négy tóból álló halastó rendszert. S így már szabályozott körülmények között tudták előállítani a fenséges ízű halat. A tenyésztelepnek 1983 óta minden évben sikerült stabil növekedést produkálni az értékesítés minden területén. Az erdei halsütődében pedig a főszezonban a királyi fogást megvásárolni és fogyasztani is egyaránt lehet.

Helyiipari-forrás (2025)

Az MHTE (Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület) a Bükk-hegység szívében, Közép-Garadnán a 70-es évek elején igen sok munkával foglaltak egy forrást. E forrás köré később pihenőt, kulcsosházat és egy Turista Emlékparkot létesítettek.

Turista emlékpark (2025)

A Bükk-hegység egyik kevésbé látogatott részén, a Helyiipari-forrás szomszédságában alakították ki Ferenczi Lajos által megálmodott emlékparkot. Később a Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület kulcsosházat is építtetett ide. 1984-ben avatták fel az első emlékműveket, amelyet később még öt követett, ezeket a magyar turizmus nagyatyainak a domborművei díszítik. A turista emlékpark „lakói”: Dr. Téry Ödön, Kühne Adolf, Dr. Hanák Kolos, Dr. Zsigmondy Emil, Lendeczky László és Ferenczi Lajos.

Tanösvénytúrák: Pisztráng Tanösvény (2025)

A "hallal" jelzett tanösvény a LÁEV garadnai végállomásáról indul, és a Turista emlékparkot érintve az erdei halsütődénél ér véget. Séta közben a tájékozódó táblák segítségével megismerkedhetünk az erdőgazdálkodás fontosságával, és ha szerencsék van akkor testközelből a hegység vadállományával is.

A tanösvény adatai

Táv: 3 km

Állomások: 9

Üzemeltető: BNPI

Füzet: van

Apátsági Gyalog Ösvény (2025)

Az „Apátsági Gyalog Ösvény” a bélapátfalvai temetőtől az 1232-ben alapított Ciszterci Apátság főbejáratához vezet. Az 500 méteres sétaút a Kecső-patak mellett halad, és az út mentén a települést bemutató tájékoztató táblák is találhatóak.

Túra: Reggeli Egednél (2020)

 „Az ősz hideg kezétől sápadozva

gyérül a sárga lomb a nyíreken.

Kihalt tölgyesben jár az ősz neszezve,

kerengve hull a rozsdamart levél,

köd terped vastagon a hűlt vizekre,

és rohamozva felvisít a szél.

Mély őszi csend őrzői, ringatói,

ti kedves völgyek, lankák, tölgyesek,

ti bús, vigalmas napjaim tanúi,

lesz még tavasz...most hadd felejtselek!”

(Alekszandr Puskin)

Reggeli Egednél

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Eger - Cigléd - Tiba-kút - Vadaskert - Felsőtárkány

Táv és szintemelkedés:

12 km/ 300 m

---

Ősz Utca

Tiba-kút (2020)

A Kis-Tiba aljából feltörő forrás szintén Tiba Istvánról, Egert a töröktől 1687-ben visszafoglaló huszárok hősies kapitányáról kapta a nevét. 

A forrást egyébként a Magyar Kárpát Egyesület Egri Bükk Osztálya foglalta 1902-ben.

Nagy-Eged hegy (2020)

Eger belvárosától északkeletre található a Nagy-Eged hegy, amely szigetszerűen emelkedik ki a környezetéből a város fölé. Az 536 m magas Nagy-Eged lejtőinél elterülő szőlőültetvények a terület különleges mikroklímájának köszönhetően igen jól érzik itt magukat. A hegy tetején pedig botanikai-zoológiai-geológiai tanösvény is várja az ide látogatót. Az 1991-ben létrehozott, mintegy 4 km hosszú sétaút a „Nagyegedi növénytársulás” mutatja be, amelyet 1978-ban helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítottak.