Herman Ottó síremléke (2025)

A felsőhámori temetőben található a híres magyar természetkutató, Herman Ottó síremléke, amelyet 1979-ben avattak fel. A tudós hamvait végakaratának megfelelően a hámori temetőben édesapja mellé helyezték el. A síremlék egy mészkőből kifaragott haldokló sast ábrázolj, amelyet Varga Miklós készített.

Szent Flórián és Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2025)

A Felsőhámorban található szép, palazsindelyes templom 1810-32 között igen lassú ütemben épült fel. 

Az építmény elődje a Szent Flóriánról nevezett régi fatemplom volt, amely a Szinva partján állott. Ez a templom azonban az évek során a nedvességtől elkorhadt, ezért lebontották. Az új, nagyobb kőtemplom építésének alapkövét Fischer érsek kezdeményezésére tették le, a régi istenházból csak a szilárdabb felépítésű sekrestyét tartották meg.

Nepomuki Szent János (2025)

A hámori Nepomuki Szent János copfstílusú kőszobra 1806-ban készült, és egy kis parkban áll.

A szobor egyébként egy másolat, az eredetije a mellete álló templomban található.

Szent István (2025)

A felsőhámori Szent István szobrot a király halálának 900. évfordulóján, 1938-ban állították. A katolikus templom szomszédságában álló egész alakos, fehér kőszobor a borsodi Bindász Dezső mestermunkája.

Kohászati Múzeum (2025)

Miskolc Felsőhámor nevű városrészében található a Kohászati Múzeum, amely az egykori „Kancellária” barokk sílusú műemléképületében kapott helyet. Az egykori raktár-iroda mindkét emeletén állandó kiállítás tekinthető meg a vaskohászat fejlődéstörténetéről ókortól napjainkig. A kiállított anyag a tárgyakon, maketteken, diaporámákon kívül jelentős fotó és szakkönyv gyűjteményből áll. A miskolci Kohászati múzeum a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum kötelékébe tartozó intézmény.

Palotaszálló (2025)

Lillafüred híres emblémája az ország apraja és nagyja által jól ismert luxusszálló, a Palotaszálló.

A Hámori-tó szomszédságában álló palotát 1925 és 1929 között építették Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Már akkoriban is kedvelt kiránduló- és üdülőhely volt a környék. A Palotaszálló megépítéséhez átfogó tereprendezésre is szükség volt szükség, amelyet Révay Ferenc erdőmérnök vezetett. Az építkezéskor felhalmozódott kőzetanyagból pedig a szálló függőkertjei készültek el, valamint a személyszállítás is ekkor indult meg a kisvasúton. A lillafüredi Palotaszálló napjainkban egyet jelent a luxusüdüléssel és wellnesses kényeztetéssel. A szálló szobáiba pedig behallatszik közelében levő Szinva patak vízesésének moraja. A középkori hangultra vágyó vendégek számára szálló étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakult, ahol a terem ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják.

Őskohó, Massa Múzeum és műszaki skanzen (2025)

A Garadna-völgyben a kisvasút sínjei mentén áll egy hatalmas kőből készült építmény, amely a terjedelmes méretei alapján lehetne egy piramis vagy egy erőd tornya is. De ez a gigászi építmény hajdanán egy vasércfinomító kültéri kohó volt, amelyet Ómassáról helyeztek át ide a festői szépségű patak partjára.

Fazola Henrik helyi híres vasrácskészítő (Fazola kapu, Eger) mester 1770-ben építette az első vasműveket a Hámori térség gazdag bányáira alapozva. Ómassán végül is csak nem fél évszázadon keresztül üzemelt az itt található kohó, amely napjainkra műemléki védettség alá került, de alkalmaként még felfűtik, és bemutató kohászatot végeznek benne. Az ipartörténeti műemléknél a lillafüredi kisvasutak megállnak, így minden egyes részlegét be lehet, sőt érdemes is barangolni.

A kohó tőszomszédságában található a Massa Múzeumm, amely a Diósgyőr-hámori Vasmű százéves történelmét tárja elénk eredeti dokumentumok valamint kiállított vasgyártásra használt szerszámok formájában. Ezen kívül vasgyártelep és technológiai berendezések modelljei, illetve makettjei szemlélhető még itt meg. A patak túloldalán a betonút mellett még található egy ipartörténeti skanzen is, ahol a vaskohászatban a használat gépek és berendezések láthatóak.

Lillafüredi pisztrángtelep és erdei halsütöde (2025)

A magyar gasztronómia egyik titokzatos és híres fogása a lillafüredi pisztráng, amelyet 1906 után kezdtek el tenyészteni a Hámori-tóban és Garadna-patakban, Herman Ottó javaslatára. 

A Magyar Királyi Erdőigazgatóság 1932-ben kezdte meg kiépíteni a patak meder mellett a négy tóból álló halastó rendszert. S így már szabályozott körülmények között tudták előállítani a fenséges ízű halat. A tenyésztelepnek 1983 óta minden évben sikerült stabil növekedést produkálni az értékesítés minden területén. Az erdei halsütődében pedig a főszezonban a királyi fogást megvásárolni és fogyasztani is egyaránt lehet.

Lillafüredi Állami Erdei Vasút és Ökoturisztikai centrum (2025)

A Lillafüredi Állami Erdei Vasút pályája Miskolctól (Dorottya utca) egészen a Bükk-hegység szívén, a Garadna-völgyön keresztül vezet át. A vasút Magyarország egyik legszebb és legnépszerűbb erdei vasútvonala.

Az erdei vasútat 1920-ban készült el, és eleinte a Bükk-hegység erdőinek fáit szállították vele. A személyszállítás csak 4 évvel később kezdődött meg, amikor a Palota Szálló megépítették. Az azóta eltelt években a Lillafüred jelentős turisztikai célponttá vált, ugyanis az erdei vasút nyomvonalát meredek hegyoldalak és különleges völgyhidak, alagutakat színesítik, egészen a Garadnáig. A vasút különlegessége, hogy a télen az Mk48-as mozdony egy Mikulás szerelvényt húz maga után. A kisvasút egykoron több mellékszárnnyallal rendelkezett, de ezeket a forgalom csökkenése és a sínlopások megszaporodása miatt felszedték.

Lillafüred régi várótermében pedig egy a Magyarország kisvasútjaival foglakozó kiállítás is látható.

Garadnai kisvasút állomás és Erdészeti Gyűjtemény (2025)

A lillafüredi kisvasút végállomásánál található az ÉSZAKERDŐ Zrt. erdészeti vonatkozású kiállítása, amely első terme a „Lásd az erdőt” nevet kapta és itt az erdőgazdálkodás történelmébe pillanthatunk be. A következő a „Halld az erdőt”, ahol állatpreparátum gyűjtemény kapott helyet (Az itt bemutatott állatok hangját is hallhatják az érdeklődők). A „Tapintsd az erdőt” az az utolsó helyiségben különböző erdészeti tárgyakat lehet megtapogathatni.

A múzeum mellett található még itt egy különleges játszótér, de a végállomás a Pisztráng tanösvény kiindulópontja is.

Diósgyőri Papírgyár és Múzeum (2025)

A diósgyőri papírgyár története a 17. századra nyúlik vissza, amelyet egy Közép-Kelet-Európában egyedülálló Papíripari Múzeum mutat be a gyár történelmi ereklyéi segítségével.

Az ország egyetlen bankjegy- és biztonságipapír-gyártó vállalatának elődjét Martinyi Sámuel 1782-ben alapította Diósgyőrben. A miskolci üzemet Fiedler Károly kassai kereskedő virágoztatta fel, aki az 1846-os ipari kiállításon ezüstérmet nyert a papírgyár termékeivel, és ezzel megteremtette szakmai tekintélyét az iparágban. A Diósgyőri Papírgyár Rt napjainkban Magyarország ipari életének fontos részét képezi, hiszen európai szintű biztonsági papírokat is képes gyártani.

A Papíripari Múzeum 1982-ben nyitotta meg kapuit a látogatóknak, ahol papírgyár nagy múltú történetével és hagyományaival ismerkedhetünk meg. A kiállítás eredeti tárgyakkal és dokumentumokkal ,és egy XVIII. századi mintára berendezett papírmerítő műhellyel várja az érdeklődőket.

Nagyboldogasszony görögkatolikus templom (2020)

A miskolci Nagyboldogasszony székesegyházat gyakran Búza téri templomként szokták emlegetni. A tekintélyes méretekkel megáldott katedrális 2011-ben kapta székesegyházi rangját, ugyanis ekkor Miskolc újra görögkatolikus püspöki székhely lett.

A miskolci Búza téren álló premodern, neogótikus épületet Galter János tervei alapján épült, Hricz József épített. 1911-ben felszentelt a templom megépítését 1800-as évek eleje óta szorgalmazta a helyi görögkatolikus vallású ruszinok és szlovákok.

A latin kereszt formájú templombelsőben egy gazdagon díszített, 19 képből álló ikonosztáz látható, melyet az első parókus vázlatai alapján a Rétay és Benedek műintézetben készítették 1918-ban..

Zsinagóga (2020)

A régió ma is működő legnagyobb zsinagógája Miskolcon a Kazinczy utcában található.

Az épület 1856 és 1863 között épült Ludwig Förster tervei alapján, neoromán stílusban. A zsinagóga a bécsi leopoldstadti épület mintájára készült és a tervezésekor több újítást is kapott, például egy orgonát is helyeztek ide. A tóraolvasó asztalt elrendezése és egyéb okok miatt a sátoraljaújhelyi rabbigyűlés kiátkozta a miskolci rabbit, ezt követően pedig a hagyományoknak megfelelően átalakították a zsinagógát. A leromlott, balesetveszélyes építményt 2017-ben felújították.

A háromhajós, álbazilikás elrendezésű épület belsejében karcsú vaspillérek vannak, melyek díszítésében gótikus és bizánci elemek is láthatóak. A falak keleti motívumokat idéző, bonyolult festése M. Horowitz munkája.

Mahr-ház (2020)

A Széchenyi István út 35 szám alatt álló stukkódíszítésű épület 1881-ben épült Mahr Károly kereskedő megbízásából. Az ötaxisú épület középrizalitját négy féloszlop tagolja, amelyek az emeleti részeken látványos szecessziós díszítéssel vannak ellátva. A ház homlokzatának felső részén és a kovácsoltvas kapun is látható a készíttető monogramja. A bérház földszintjén volt Mahr Károly és Mahr Pál „fűszer-, anyag-, festék- norinbergi áru, mag- és ásványvíz" kereskedése a Fekete kutya.

Mancs (2020)

 Mancsnak, a miskolci Spider Mentőcsoport mentőkutyájának a szobra Szinva patak partján áll.

A németjuhász kutya gazdájával, Lehóczki Lászlóval több sikeres mentőakcióban is részt vett a világ számos pontján. A híres mentő kutya egy tüdőgyulladást követően vesztette életét, belvárosi szobra azóta valóságos búcsújáró hellyé vált.

MÁV Igazgatóság épülete (2020)

A egykori Bárányka fogadó helyén épült fel 1892-ben a görög katolikus püspökség neobarokk székháza. Az épület terveit Blau Gyula készítette a megbízó pedig Firczák Gyula munkácsi egyházmegye püspöke volt. A hatalmas bérházban a miskolci vasúti igazgatóság is helyet kapott. Az épület napjainkban is MÁV Igazgatóság tulajdona.

Vasutas hősök emlékműve (2020)

A Mindszent téren, a MÁV Központ épülete sarkánál áll a vasutas hősök emlékműve.

Az államvasutak miskolci vezetősége 1936-ban szobrot állíttatott hősi halottainak emlékére. A kompozíció Aszalay Gyula bronzalkotása, amelyre egy '56-os emléktábla is rákerült 1992-ben.

Szent Péter és Pál apostolok római katolikus templom (2020)

A Szent Péter és Pál apostol templom Miskolc belvárosában, a Mindszent téren található, tervezője korának kiváló építésze Giovanni Battista Carlone volt. 

A templom 1728-1744 között épült, egy középkori kápolna helyén, amely a szegények kórháza mellett állt. A barokk idők tekintélyes alkotásának eklektikus tornyai csak 100 évvel később készültek el Ferenc József felajánlásából. A Szent Péter és Pál apostol tiszteletére felszentelt épület sokáig a város egyetlen katolikus temploma volt. 

A templom barokk berendezéséből kiemelkedik a szószék és a főoltár, amely oltárképe Szent Pétert és Pált ábrázolja. Az alkotást a többi oltárképpel együtt Kovács Mihály készítette.

Csupros Mária (Immaculata) (2020)

A Mindszenti téren álló Mária-szobrot a pestisjárványtól megmenekülő város lakói emelték. 

A 18. században állított barokk stílusú mészkőből fogadalmi oszlopon napjainkban már csak Szűz Mária látható, pedig eredetileg a kompozíció három alakos volt. 1878.-ban a szobrot ismeretlen tettesek megrongálták, Nepomuki Szent János és Szent Lőrinc Sebestyén szobrait letörték. Ezért aztán az alkotást a templomudvarba helyezték át inkább, a térre meg egy másolat került. 

A helyiek szerint a szobor „Csúfneve” onnan ered, hogy régen a szobor közelében volt a piac, és a környék fazekasai a szobrot körülvevő kovácsoltvas kerítésre akasztották ki portékájukat.

Szovjet Hősi emlékmű és katonasírok (2020)

A II. világháborút követő szocialista időkben egy 33 sírból álló szovjet katonai temető is kialakítottak a Kálvária-dombon. Sőt egy felszabadítási emlékmű is helyet kapott a sírkert közepén.