Diósgyőri Papírgyár és Múzeum (2025)

A diósgyőri papírgyár története a 17. századra nyúlik vissza, amelyet egy Közép-Kelet-Európában egyedülálló Papíripari Múzeum mutat be a gyár történelmi ereklyéi segítségével.

Az ország egyetlen bankjegy- és biztonságipapír-gyártó vállalatának elődjét Martinyi Sámuel 1782-ben alapította Diósgyőrben. A miskolci üzemet Fiedler Károly kassai kereskedő virágoztatta fel, aki az 1846-os ipari kiállításon ezüstérmet nyert a papírgyár termékeivel, és ezzel megteremtette szakmai tekintélyét az iparágban. A Diósgyőri Papírgyár Rt napjainkban Magyarország ipari életének fontos részét képezi, hiszen európai szintű biztonsági papírokat is képes gyártani.

A Papíripari Múzeum 1982-ben nyitotta meg kapuit a látogatóknak, ahol papírgyár nagy múltú történetével és hagyományaival ismerkedhetünk meg. A kiállítás eredeti tárgyakkal és dokumentumokkal ,és egy XVIII. századi mintára berendezett papírmerítő műhellyel várja az érdeklődőket.

Krisztus Szent Teste pálos kolostorrom (2018)

A Diósgyőri vártól mintegy másfél kilométerre található a Krisztus Szent Teste tiszteletére felszentelt pálos kolostort rom, amelyet 1304-ben alapította Ákos nembeli Ernye fia István nádor. A hajdani Majlád falu területén működő kolostorban kódexmásoló műhely működött. Egyet misekönyvek közül, melyet az avasi templom részére készített egy bizonyos László mester, ma az egri levéltár őrzi.

Egyébként itt alakult ki a pálosok gazdag kultúrája, amely elsősorban a malomipar, a gyümölcstermesztés, a haltenyésztés meghonosítására törekedett. 

Az 1526-ban elpusztult kolostor, majd 1742-re újjá építették és a rend feloszlatásáig működött.

Az ásatások során a barokk rendház alatt feltárt romok között találták meg a híres "Diósgyőri Madonna" egyik darabját, mely Giovanni Dalmata alkotása és eredetileg a várkápolnát díszítette.

A romok helye jelenleg az Erdészeti Vállalat területe, látogatni szinte lehetetlen, magas vaskerítéssel védik. Az egykori templommaradvány része a „Templomromok a Dunán innen” nevű jelvényszerző mozgalomnak, de láthatatlansága miatt szerintem nincs létjogosultsága a mozgalomban.

Vár utcai vadgesztenye fasor (2014)

A város egyik legjelentősebb műemlékéhez vezető utat idős, több mint száz esztendős, vadgesztenyéből álló fasor szegélyezi. A fák lombkoronája, mint egy kupola úgy borítja be ezt a sokak által látogatott sétányt. Az utca egyébként amellett, hogy jelentős esztétikai értékkel bír, a Bükki nemzeti park egyik védett területe.

Törvényfa (2014)

A Diósgyőri várhoz vezető sétányon panziók és éttermek ölelésében találhatóak a törvényfa sarjak. E két szép Törökmogyoró-fa elődje alatt hajtották végre az ítéletek az 1800-as években 

Református templom (2014)

A diósgyőri református templom a városrész szívében épült késő barokk stílusban 1769-71-ig. 

A templom építésze egy bizonyos „Joseph Walter Camer Taü Meister” volt, akit Pápai Tóth Mihály bízott meg, de a lelkipásztor a felszentelést már nem érte meg.A tornyot csak később, 1798-ban építették a hajóhoz, ennek a kivitelezője pedig Miskolc híres építészéve, „Venceslaus Kliár” volt.

Jézus Szíve (2014)

A diósgyőri katolikus templom udvarába található egy Jézus-szobor, amely 1926-ban lett felavatva. Gabay Sándor alkotása a talapzat szövege szerint az I. világháború hőseinek állít emléket. A szobrot 2018-ban felújították, és áthelyezték a templom bejárata mellé.

Szűz Mária Szent Neve római katolikus templom (2014)

A Diósgyőri Egyházközség római katolikus temploma valószínüleg középkorban épülhetett, ere utal gótikus stílusú megjelenése. A templom 1564-től egészen 1735-ig a reformátusoké volt. 1743 és 1752 között a katolikusok az egri káptalan, Almásy János és Fáy László vezetésével újjáépíttették a templomot, amely ekkor kapta barokk küllemét.

A templom főoltár képe Szűz Máriát ábrázolja koronával a fején, jobb oldalán a kis Jézussal, amint egyik kezével egy gömböt nyújt édesanyjának. A templom egy legrégebbi műemléke a pálosok által a 13. században készített Szűz Mária-szobor. A hajóban látható egy Lourdes-i barlang is, amelyet Vidinszky László, diósgyőri kántortanító építtetett hálából gyermeke súlyos betegségéből való felgyógyulása emlékére.

Nepomuki Szent János (2014)

A diósgyőri Mária-emlék központi részén látható Nepomuki Szent János-szobrot eredetileg 1747-ben állíttatta Pongrácz János. A barokk kőszobor akkoriban a Vár utcai Szinva-híd déli oldalán állt. 1926-ban a szobrot áthelyezték Immaculata-oszlop posztamensére, miután vandál rongálások érték. A szobor másodlagos elhelyezését látványosan jelzi, hogy Szent János a posztamens keskeny párkányához képest jócskán túlméretezett.

Szeplőtelen fogantatás-szoborcsoport (Immaculata) (2014)

A Diósgyőri Római katolikus templom mellet az utak kereszteződésében áll a mohácsi vész emlékére készült szoborcsoport. Az 1739-es készítésű alkotás egy Mária szoborból és két Szent király: István és László alakjaiból áll, később az évek folyamán egy Nepomuki Szent János-szobor is került középre.

Diósgyőri Evangélikus templom (2014)

A Diósgyőrben letelepedett felvidéki szlovák és német ajkú evangélikus szorgalmazták gyülekezetük templomának felépítését. Végül 1898 kezdték meg a gyönyörű eklektikus épület építését közvetlenül a vár tövében. Azóta többször felújították, amely így lett a város egyik legszebb temploma.

Nagy Lajos király (2014)

Varga Éva Nagy Lajos király bronz mellszoborra 2001 óta áll a Diósgyőri erőd előtt. A vár egyébként Nagy Lajos kedvenc udvara volt, hiszen Buda és Krakkó között félúton áll, ezért sokszor tartózkodott itt.

Diósgyőri vár és vármúzeum (2014)

Nagy Lajos királyunk kedvenc vára, a diósgyőri vár Miskolc egyik büszkesége. E vár, is mint oly sok honi társa IV. Béla várépítési kezdeményezése után épült és első birtokosa Ákos nembeli Ernye bán volt. A vár fénykora I. Lajos uralkodása alatt kezdődött, hisz hanyagolva Budát egyre többet időzött itt. Az erődöt az ország harmadik székhelyévé tette, átépíttette és korszerűsítette. Az ódon várfalai közt még egy történelmi esemény történ Lajos uralkodása alatt, ugyan is 1381. november 26-án a diósgyőri várban írták alá a torinói békét, amelyben Velence városa arra kötelezte magát, hogy vasárnap és ünnepnapokon felvonja az Anjou-lobogót a Szent Márk téren. A fényűző pompa hanyatlása a 16. század második felében érkezett el, csekély őrsége nem tudta megakadályozni, hogy a török felégesse és kifossza. Az ezt követ évszázadok során a vár állaga tovább romlott, majd 1900-as évek közepétől egészen napjainkig építgetik és szépítgetik az uradalmat, amely vonzerejéből sokat veszt, hogy a diósgyőri panelrengeteg közepén fekszik.

Déryné-ház

Jelenleg vártörténeti kiállítás, fegyverkiállítás és a torinói békének emléket állító panoptikum látható a várban. A külső várban egy nagyobb panoptikum kapott helyet, itt hat életkép nyújt betekintést a középkori Diósgyőr mindennapjaiba. Érdekesség még többek között a közvetlenül a vár szomszédságában álló Déryné-ház, mely a19. század kedvelt színésznőjének szentelt múzeum, de a vár használati tárgyaiból is rendeztek be itt kiállítást.