Szent Miklós görög katolikus templom (2019)

A sátoraljaújhleyi Szent Miklós templom hazánk egyik legrégebbi görög katolikus temploma. Az 1738-ban emelt barokk épülethez 1777-ben tornyot állítottak, majd 1868-ban teljesen átépítették.

A templombelsőben látható az 1759-ben készült ikonosztáza, amely a művészettörténészek szerint egy galíciai műhelyben készülhetett, ez által ritka művészeti értéket képvisel. Az 1700-as évek végéről származó szószéken viszont már inkább a copf hatások érvényesülnek.

1994-ben feltártak egy korábban elfalazott falképet, mely Szent Miklós püspököt ábrázolja főpapi ornátusban, mellette Mária és Krisztus láthatók.

Zsólyomkai pincesor (2019)

A Zsólyomka-völgy a Magas-hegy és a Szárhegy között található, és a híres pincesor is itt húzódik. A környékbeli szőlők terméséből készült boroknak kiváló érlelő, tároló helyei a hűvös völgybe vájt pincék. A völgy egykor a szőlőtermelők kedvelt mulatóhelye volt, sőt a közelben fürdő is működött.

A legenda szerint Mátyás király az udvari solymászának ajándékozta a területet, ebből kifolyólag egy kicsit elszlovákosítva kapta mai nevét.

A minden évben megrendezett Zsólyomkai Nyitott Pincék elnevezésű rendezvények a borkóstolás mellett gasztronómiai fogásokkal és egész napos kulturális programokkal várják a látogatókat.

Tanösvény túrák: Magashegyi tanösvény (2019)

A Zemplén kalandparkhoz tartozó, Magashegyi tanösvény egy 15 állomást magába foglaló sétaút. Az útvonal végig járva a Zemplén csodálatos növény- és állatvilágát, geológia érdekességeit, történelmi, irodalomtörténeti értékeit ismerhetjük meg. Az ösvényen a látogatót haladását jelzőtáblák segítik, amelyek megmutatják a környék érdekességeit és tartalmazzák a táj összes jellemző vonását. 

A tanösvény adatai

Táv: kb. 10 km

Állomások: 15

Üzemeltető: Zemplén kalandpark

Füzet: van

Nagyboldogasszony templom és kolostor (2019)

A sátoraljaújhelyi pálos rend Szent Egyed kolostorát a 14. század elején alapították, de 1566-ban a várost és a kolostort is a tatárok elpusztították. A 17. századra sikerült visszaállítani az egykori épület nagy részét, ebben Rákóczi Ferenc is részt vett, ő építtette ugyan is a ma is álló kápolnát. A rend feloszlatása után, 1789-ben a piaristák kapták meg a kolostort és a templomot.

Az épület megőrizte jellegzetes középkori, pálos alaprajzát, gótikus és barokk főhomlokzatát. A templom berendezése 1716 és 1736 között készült, főoltárát pedig  Strécius János lőcsei szobrász készítette. Az oltár tetején Mihály arkangyal, lent kétoldalt Szent László és Szent István szobra látható. A hajóban található mellékoltárok Mária és Remete Szent Pál tiszteletére állíttatták.

Az egykori kolostor épületében ma középiskolai diákotthon működik.

Református templom (2019)

A templomot 1784 és 1789 között építették Talpnik Mátyás tervei szerint késő barokk copf stílusban.  A homlokzatból félig kilépő 26 méter magas toronnyal rendelkező. épület jelenlegi formáját 1899-es felújítás után nyerte el. A templom orgonáját 1937-ben készítette Árokháty Béla tervei alapján a Rieger cég.

Magyar kálvária (2019)

Az országban is egyedülálló történelmi emlékhely a Szárhegyen található Magyar Kálvária emlékmű rendszer, melyet pompás hegyi úton közelíthető meg.
Az 1934 és 1938 között készült kálvária stációi, nem Jézus fájdalom útját mutatja be, hanem az egykori történelmi Magyarországtól elszakított városokra emlékezik. A kálvária végén található másik két építmény, az Országzászlótartó és a Szent István Emlékkápolna célja és feladata is az volt, hogy kifejezze a Trianon okozta magyar fájdalmat.

Országzászló (2019)

A „trianoni béke” által kettészakított Sátoraljaújhelyen a társadalmi összefogást indított el a 100. Országzászló felállítását. A Szár-hegyen látható emlékmű az országban egyedülálló és azt szimbolizálja, hogy újból egységes lesz egyszer az ország.

Várhegy Üdülő (2019)

A Várhegy Üdülő Sátoraljaújhely felett, 300 méter magasan egy 5 hektáros ősfenyvesben helyezkedik el. Az üdülő 138 db szobában egyszerre 480 főnek tud szállást és étkezést biztosítani. A felhőtlen szórakozáshoz megtalálható itt egy focipálya, egy kosárlabdapálya, több szabadtéri pingpongasztal, emellett saját medencével is rendelkezik a szálláshely. A felnőttek számára az 1000 kötetes könyvtár és a saját készítésű tokaji borok lehetnek a vonzóak. Sőt 2006. július 23-án felszentelték az üdülőben egy templomot is. A Várhegy Üdülő kiválóan alkalmas táborok, erdei iskolák, esküvők megrendezésére és kizárólag csak csoportokat fogadnak.

Szent István király kápolna (2019)

A Szár-hegy tetején, a Magyar Kálvária végpontján áll a Szent István-kápolna. Az 1938-ban készült kis épület inkább emlékműveként funkcionál, mint vallási helyként. A Harasztos Gyula tervei szerint közadakozásból felépült kápolna reliefje azt ábrázolja, amint Szent István felajánlja a koronát Máriának Magyarország patrónájának.

Újhely vára (2019)

Újhely vára a város délnyugati szélén emelkedő Vár-hegyen, 334 méter magasságban található.

A vár 1242 és 1261 között épült, először 1261-ben említik egy szabadalomlevelében. Az V. István által birtokolt erősséget I. Károly király 1327-ben Bobonics János bánnak adta örökbe. De az uradalmat Zsigmond uralkodás alatt jórészt a Perényiek birtokolták és valószínűleg Perényi Miklós romboltatta le a várat.

2008 óta végzett régészeti kutatások szerint, a Vár-hegy platójának délkeleti részén egy nagy alapterületű, több helyiségből álló épületegyüttes maradványait találták meg.

Sátoros-hegyek (2019)

A Sátoros-hegyek azok a szabályos kúp alakú hegyek, amelyek már messziről látszanak Sátoraljaújhely felé közeledve. A Zemplén jelképeinek erdőségei számtalan földtudományi és bányászattörténeti emléket rejtenek.

A Sátoros-hegyek kialakulásával Cholnoky Jenő geográfus fogalakozott, aki 1936-ban a szabályos körben elhelyezkedő kúpokat egy hatalmas rétegvulkán lepusztult maradványainak írta le.
A hegyvonulat legmagasabb pontján, a 514 méter nagyságú Magas-hegyen áll egy kilátó, amelyből páratlanul szép körpanorámában gyönyörködhetnünk.

Zemplén Kalandpark (2019)

Zemplén egyik legnagyobb turisztikai attrakciója a Sátoraljaújhely felett tornyosuló Magas-hegyen kialakított kalandpark. A komplexumban a legextrémebb kalandok várják az idelátogatókat, ugyan is itt található Magyarország leghosszabb libegője és bobpályája, valamint hazánk első kabinos drótkötélpályája és a páratlan izgalmakat kínáló, több mint 100 méter mélység felett átívelő, két hegyet összekötő extrém átcsúszó kötélpálya. A kalandpark Magas-hegy három szintjén került kialakításra, melyeket a libegő köt össze.

Alsó állomáson található az 1332 m hosszúságú pályán keringő Libegő, a Korcsolyapálya, a Mászófalközpont és egy 60 férőhelyes Turistaszálló is várja itt a vendégeket.

A Középső állomást Bobpálya, három különböző nehézségi fokú Kalandtúra park, Játszótér és a Hófánk pályák színesíti. Az utóbbi egyébként 3 db egyenként 60 m hosszúságú, kanyargós „TUBBY" pályákat foglalja magába, amelyen egy hatalmas úszógumival kell a lejtőn csúszni és közben irányíthatatlanul pörgünk-forgunk a pálya végéig.

Felső állomás egyik attrakciója a Magas-hegy (514 m) tetején álló többszintes kilátó. De innen indulnak a Magas-hegyet a Szár-heggyel összekötő,„Dongó” fantázianevű, különleges, tartóoszlopok nélküli, zárt kabinos kötélpálya járművei.
Ha ez még nem lenne elég, akkor a bátrabbak a két hegy között kifeszített drótkötélen egy ülő hevederben szabadon csúszhatnak át 152 m magasságban, 80 km/h sebességre felgyorsulva.

Hősök temetője (2019)

A város köztemetőjében található a Hősök temetője, amely egy különleges katonai temető és 1540 különböző nemzetiségű katona sírja található. Legtöbben magyarok nyugszanak itt, de a monarchia minden nemzetiségéből található itt áldozat. A kőből készült egyforma fejfákat részben az állam költségére részben közadakozásból állították fel. A temető közepén a munkácsi vasgyárban öntött feszület magasodik, talpazatán a Szózatból vett idézet :"Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért...".

Túra: A Bodrogköz öröksége (2019)

„Hervadt a liliom kelyhe már,
Töve körül arany a por:
S a bükk-erdőben haldokol
Az utolsó búgó madár.

A napraforgó bús fejét
Aszott szárára hajtja le:
S a kerti út vándor lelke
Holt lombokat szór szerteszét.”

(Oscar Wilde)

A reggel

---

AK-13/1.

Régi ismerősünk töltésén kezdtük meg a gyaloglásunkat Cigánd felé.

A Tisza menti település kulturális értékekbe gazdag, hiszen itt található a Bodrogköz egyetlen falumúzeuma, de középkori eredetű gótikus református temploma is megér egy látogatást. A továbbiakban mély fekvésű, mocsaras, lápos területeken gyalogoltunk a csatornák mentén, a Zemplén, ha lassan is, de közeledett felénk. 

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd (megyehatár) (K) - Cigánd - Falumúzeum - Pácini-csatorna - Cigándi gátőrház - Pácin, kastély

Táv és szintemelkedés:

22 km/ 19 m

---

Aranylik a Pácini határ

Pácini-csatorna (2019)

A Bodrogköz nem csak a hagyományos népi építészet remekműveiről híres, hanem szinte az ugyanilyen jelentőségű vizes élőhelyeiről is. A kistájon a domborzati és földtani adottságaiból adódóan mély fekvésű, mocsaras, lápos területek találhatóak. Tavasszal a zöldárnak köszönhetően a folyók kilépnek medrükből, és vizenyős mocsarakká változtatják az itteni réteket.

Az Alföldi Kéktúra során érintet Pácini-csatorna a környékbeli belvizek elvezetésére szolgál. A területet behálózó csatornák az összegyűjtött csapadékvizet a Tiszakarádi főcsatornába vezetik, de akadnak itt kisebb tavak is, amelyek ebből táplálkoznak, például a Pap-tó is.

Fehér árvacsalán (Lamium album)

A fehér árvacsalán az erdők, cserjés bozótosban, út menti árkokban, üde gyomtársulásokban megtalálható, csalánra emlékeztető gyógynövény. A növény gyógyító hatású, a népi gyógyászatban ősidők óta ismert, rendkívül közkedvelt gyógynövény.

Református templom (2019)

A cigándi református templom egy középkori eredetű gótikus épület szentélyének és annak homlokfalának felhasználásával épült 1793-ban. A körítő fallal övezett, dombtetőn álló épület 1835-1839 közötti átalakítások és bővítések során nyerte el mai formáját.

A templom szentélye a külsőhöz képest puritán, az épület központi helyén az Úrasztala áll egy kovácsoltvas ráccsal körülkerítve.

A főbejárattal szembeni karzaton látható a Pécsről hozott 2 regiszteres orgona, melyet Angster József készített.

Bodrogközi Múzeumporta (2019)

Cigándon található a Bodrogköz egyetlen falumúzeuma, amely betekintést nyújt a település múltjába.

A község vezetősége 1999-ben gondolta úgy, hogy a település központjában lévő elhagyatott épületet megvásárolja, és falumúzeum kialakításába kezd. Régi fotók alapján építették újra a tornácos épületet, amely nádtetőt kapott. Napjainkban a falumúzeum főépületében négy helyiség látogatható: az 1920-as évekből való tisztaszoba és a pitvar, a másik két kiállító helyiség pedig a szőttes és a helytörténeti kiállítás. 

A hajdani istálló helyén múzeumpedagógiai foglalkoztató terem került kialakításra.

Világháborús emlékművek (2019)

A település I és II. világháborús emlékműveit a Falumúzeummal szemben helyezték el.

Az első emlékmű, melyen 82 első világégé során elhunyt áldozat neve szerepel, az 1920-as évek végén készült. Ékessége a kompozíció tetején, kardon álló turulmadár. 

A másik hősi emlékművet 1992-ben avatták fel, és egy pirogránitból készült szép női alak áll,a középpontjában. Körülötte pedig 11 hatalmas kőtömbön olvasható a hősök és áldozatok nevei.

Gyümölcsoltó Boldogasszony-kápolna (2019)

Cigánd egykori piacterén kialakított parkban áll a vegyes (római és görög katolikus) használatban lévő Gyümölcsoltó Boldogasszony-kápolna. A Gyümölcsoltó Boldogasszony Jézus fogantatásának, illetve a születése hírüladásának főünnepe, melyet a római katolikus egyház március 25-én ünnepel.

Juhász-kút (2019)

Czukor Adolf (producer, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, a hollywoodi filmgyártás egyik létrehozója), Ricse szülötte ajándékozta szülőfalujának a központban található ártézi kút felépítményét. A díszes műkő kompozíción hét bárány, és a hozzájuk tartozó juhász látható. A kútszobor alkotója Gárdos Aladár szobrász, aki 1944-ben a holokauszt áldozata lett.

Református templom (2019)

A ricsei reformátusok szegénységük miatt roskadozó kis templomuk helyére csak a legnagyobb erőfeszítés árán sikerült az újat felépíteni. A ma is álló templom 1828-ban készült el, majd 1892-ben kibővítették és nyerte el mai formáját.

Bortemplom (2019)

Az újhelyi vasútállomás szomszédságában áll a volt Állami Közpince, melyet a helyiek Bortemplomnak neveznek. A templomra hasonlító monstrum 1913-ban épült Thoroczkai Wigand Ede tervei alapján, a homlokzatát pedig a hegyaljai mezővárosok címerei díszítik. A felső szinteken felügyelői és pincemesteri lakások, irodák, árverezési és borkóstoló termek épültek, itt működött a szőlőtermelést is ellenőrző Szőlészeti és Borászati Felügyelőség is. Az alsó szinten a borkereskedelmet szolgáló hordógőzölő, palackmosó, 400 ezer darabos palacktár és csomagoló kapott helyet. Az épület alatt pince rendszer is húzódik, amelyekben több mint 1 millió liter bort tároltak és külön ipari vágány is vezetett ide. Sajnos a 1990 után a Tokaj Kereskedőház Rt. eladta, és azóta üresen áll a Bortemplom.

Teitelbaum Mózes csodarabbi sírja és ortodox zsinagóga (2019)

 A helyi hitközség megerősödésének fontos pillére volt a híres Teitelbaum Mózes, a csodarabbi. Mózes egyébként a magyarországi hászidizmusegyik megalapítója volt, ezen kívül mintegy 33 évig tanított is. Élete utolsó éveiben a hívei „Öreg szent"-nek hívták, sőt a legenda szerint Kossuth Lajos is járt a nála. A szóbeszéd alapján a gimnazista Kossuth beállított az újhelyi rabbihoz, aki megáldotta és azt mondta: „Olyan leszel, mint aki meglátta az égő csipkebokrot. A szavad kiáltani fog, a seregek Ura naggyá tesz, és hosszú életet ad neked Bábel vizei mellett”.

Halála után is sokan felkeresik a mester sírját, amely a régi temetőben található. A domboldalra felkúszó, modern betonkerítéssel körülvett, több száz éves temetőbe a menóra formájú vasalással díszített kapun keresztül lehet bejutni. A temető bejelentkezéssel mindenki számára látogatható, viszont az öltözködésre nézve vannak előírások.

A sírokon kívül, itt áll még az ortodox közösség modern hatású zsinagógája, amely érdekes kontrasztot alkot a körülötte álló beton felhőkarcolókkal. 

Dohánygyár (2019)

A sátoraljaújhelyi dohánygyárban 1894 őszén indult a termelés, majd 1895-től gyári népkonyhát alakítottak ki benne. A világháborúk alatt szünetelt a termelés, hadikórházként működött, később gépi gyártásra álltak át. A gyár termékei országszerte keresettek voltak, különösen azok a márkák, melyeket csak itt gyártottak (Symphonia, Románc, Dukát). A gyár dolgozóinak kulturális életére sokat fordítottak, megszervezték a tűzőrséget, az üzemi könyvtárt és klubot, bölcsődét, óvodát, büfét, éttermet üzemeltettek.

1992-től több tulajdonosváltáson ment át az üzem, de a mai napig hazánk egyedüli magyar kézben lévő dohánygyára az újhelyi üzem

Pénzügyi Palota (2019)

A hatalmas, két-emeletes pénzügyi palota a múlt század utolsó éveiben épült empire stílusban. A napjainkban Kossuth Lajos Gimnázium kollégiumának helyet adó épület tetejét Kisfaludi Strobl Zsigmond honfoglaló magyarokat ábrázoló impozáns szoborcsoportja díszíti.

Túra: Északi hegyek ostroma (2019)

„Az Útnak vége nincs soha,
Ha egyszer az ajtón kifut;
De hosszú volt Utunk sora,
Menjen csak tovább, aki tud!
Induljanak új vándorok;
Lábam fáradt-fedél alatt,
Jó fénynél elborozgatok,
Várom hű estém s álmomat.”

(J. R. R. Tolkien)

Az Útnak vége nincs soha

---

AK-13/2.

Az Alföldi Kéktúra utolsó (vagy első) szakasza a Bodrogközben vezet apró, de annál több látnivalóban gazdag falvak között.

Sajnos az útvonal kijelölésekor az AK „Atyjai” csöppet se törődtek azzal, hogy az igen csak forgalmas 381-es úton kell megtenni egyhuzamban, több mint 10 kilométert, mielőtt a sátoros hegyek lábához érnénk. De mi hálásan köszönjük a borsodi rendőröknek, hogy ajánlottak egy kevésbé veszélyes szakaszt, így túléltük.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

 Pácin, kastély (K) - Karcsa - Karos - Honfoglalás-kori temető - Alsóberecki - Papok útja - Sátoraljaújhely

Táv és szintemelkedés:

27 km/ 50 m

---

Északi hegyek ostroma

Szent Flórián (2019)

A szobor kb. két méter magas Szent Flórián szobrot a Felső-magyarországi Kéményseprő Mesterek Szövetsége állíttatta 1764-ben. Sajnos ez a szobor az idők során elpusztult, jelenleg látható szobrot Pál Mihály és Pál András készítették 1990-ben, régi fotók, és a megmaradt darabok alapján.

A talapzat feliratának fordítása: „Szent Flórián, kérünk, tartsd távol tőlünk a tűzi veszedelmeket”.

Szent István király templom (2019)

A sátoraljaújhelyi Széchenyi téren álló késő barokk római katolikus épület helyén már a középkorban is templom állt. A középkori templomot hol a protestáns, hol a katolikus hívek használták, végül 1714-ben engedték át végleg a katolikusoknak.  A mai plébániatemplom 1860-ban készült el Czigler Győző tervei alapján, miután elődje leégett. Később, 1909-ben kereszthajóval és szentéllyel bővítették a Szent István tiszteletére felszentelt templomot.

A Szent István plébániatemplom főoltárát Hild Lipót, oltárképeit pedig Boruth Andor helyi mester készítette.

Rongyva (2019)

A Ronyva a Bodrog egyik mellékvize, élővilága nem túljelentős. Viszont a kis patak trianoni után a kettészakította Sátoraljaújhelyt. Ugyan is a cseh küldöttség a tárgyalásokon ezt a vízfolyást jelölte ki határfolyónak, állítva, hogy hajózható, vagyis ideális állomáshelye lenne egy nemzeti flottának. Az érvelés apró szépséghibája, hogy a Ronyva csapadékosabb időszakban is csak csupán térdig ér. A mederben tehát nemhogy egy hadihajó, de még a komolyabb halászcsónak is megfeneklene.

Bodrog (2019)

Európában a Bodrog az egyetlen folyó, amelynek nincs forrása. A vízfolyás Ondava és a Latorca szlovákiai összefolyásánál születik, majd Hegyalján végigfolyva Tokajnál ömlik a Tiszába.

 A Bodrog egy lassú csendes folyó a partja gyakran sáros iszapos. A folyó halállománya rendkívül változatos, közel az összes halfajunk megtalálható itt. A Bodrogköz, mint érintetlen ártér igen értékes, hisz a szabályozás következtében rendkívül sok holtág és tó található a térségben, és a horgászok nagy örömére tökéletes ívó helyet biztosít a legtöbb halfaj számára.