Magyarország egyik leghíresebb Rákóczi-vára, a sárospataki vár, amely hazánk legjelentősebb késő reneszánsz műemléke.
Az erődítményt Perényi Péter főispán kezdte építtetni a mohácsi csata után az 1530-as években. Először a Vörös-torony készült el, majd szépen körbeépítették a lakópalota szárnyaival.
1616-ban I. Rákóczi György lett a birtok új földesura, miután feleségül vette Lorántffy Zsuzsannát. Az uradalom ekkortól élete fénykorát, a 17. században nagyszabású építkezések folytak, és az akkoriban divatos reneszánsz jegyei jelentek meg a váron. 1646-ban készült el a belső udvaron látható gyönyörű Lorántffy-loggia, amely a magyar reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása.
Az erős erődítményt a törökök elleni háborúban nem kapott szerepet, de a kuruc mozgalmak idején itt tartották a Rákóczi-szabadságharc híres utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését.
A várban 3 kiállítás található az egyik a Rákóczi-kiállítás, amely a Rákóczi család történetét mutatja be, különös hangsúlyt fektetve II. Rákóczi Ferenc fejedelem életére és a szabadságharc eseményeire.
 |
| forrás: latvany-terkep.hu |
A második tárlat a Vörös-toronyban található és a várbeli katonák mindennapjaiba kalauzol el bennünket, de csak szakvezetéssel látogatható. A külső udvaron kapott helyett az I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ágyúöntő műhelye. Ahol mintegy 80 ágyúcsövet öntöttek az évszázadok alatt. A romossá vált épület szinte teljesen eltűnt, de 2006-ban megkezdődött régészeti feltárás után tökéletesen tudták rekonstruálni az egykori ágyúöntő tevékenységeket.
A vár érdekessége, hogy az északkeleti sarokbástya szegletében található kerek szobában tartották a Wesselényi-féle összeesküvés titkos tárgyalásait, amelyen I. Rákóczi Ferenc, Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc is részt vett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése