Túra: Esős csatornázás (2017)

„Vizek, vizek:
zengjétek szörnyű bánatom,
vigyétek a gyászhírt tovább csak,
a mormoló nagy óceánnak,
hogy éget a könny, fájdalom...
vizek, örök vizek!”

(Kosztolányi Dezső)


Télvíz



























AK-05/3.

Ha Eperjes, akkor eső, ugyanis akárhányszor erre járok, itt mindig esik, vagy tengernyi sár van. A szarvasi rizstermesztés miatt becstornázott területen küzdöttünk is, mint ama bizonyos a jégen. Minden jó, ha a vége jó, hiszen a Bikazugi-holtág a beépítettsége ellenére is Szarvas egyik legromantikusabb Körös ága. Sajnos Szarvas kastélyokkal teli belvárosát már csak esti kivilágításban volt módunk élvezni.


forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Gádoros, piac (K+,K) - Kiskirályság – Eperjes – Györgykirályság – Kákai főmajor – Bika-zug – Anna-liget – Erzsébet-liget – Szarvas, buszáll.



Táv és szintemelkedés:

30,2 km/ 28 m



Vihar után

Tessedik Sámuel Múzeum (2017)


Az ország első mezőgazdasági iskoláját Tessedik Sámuel evangélikus lelkész építtette 1791-ben barokk stílusban. A szarvasi iskola megszűnése után 1973-ban költözött ide a helyi történelmi és kulturális örökség múzeum. A tárlat alapját a helyi iskolákból átvett régészeti leletek, valamint a megkezdett helytörténeti és néprajzi gyűjtések képezték.
Az épület felújítása után jött létre 1979-ben a "Tessedik városa hajdan és ma" c. állandó kiállítás, mely Szarvas környékén élt emberek történetét mutatja be a kőkortól napjainkig. Az állandó kiállításokon kívül évente több ideiglenes kiállítás is nyílik múzeumunkban.

Tanösvény túrák: Erzsébet-liget (2017)


Az Erzsébet-liget Szarvas városának sokadik fásligete, amely egykoron igazi Népkertként funkcionált. Hisz található itt ifjúsági tábor, sportpályák, de Ruzicskay György festőművész alkotóházának és képtárának is a liget ad otthont. Az ártéri erdőmaradvány parkosítását 1894-ben kezdték meg, és Erzsébet királyné tragikus halála után kapta nevét. A helyi szervezetek által kiépítésre került itt egy tanösvény is, amelyen 7 tájékoztató tábla található, és a Halászcsárda mellől indul.



Különleges látnivalókban gazdag sétány ad otthont az úgynevezett Őrködő ciprusoknak is, amelyek a Bolza család jóvoltából kerültek ide. A parkon áthalad az Alföldi Kéktúra is.


Bikazug (2017)

A Bikazugi-holtág végleges formája 1888-as kanyarulatátvágással alakult ki. Mai hossza a Dögös-kákafoki szivattyúteleptől az Anna-ligeti hídig tart, mint egy ovális alakba körül ölelve erdőfoltokat és kiskertek.

A Bolza család a kastélyai mellett a századfordulóig néhány mezőgazdasági jellegű építmény is felhúzattatott a holtág parti sávjában. Az 1930-as években indult meg a nyaraló építési láz helyi a módosabb polgári családok körében. A szarvasi idegenforgalom népszerűsítésére, ez a hóbort Bikazugot sem kímélte. A 60 évek elejéig a holtág teljes területét felparcellázták és ide épült a mezőgazdasági technikum bikazugi majorja is.

A bikazugi keskeny vízcsík mára erősen feliszapolódott, ugyan is nem csak a kákafoki-szentesi öntözőrendszert működtetik a holtágból, hanem a parton található „hobbi-kertek” illegális vízellátását is biztosítja.

Őszapó (Aegithalos)

Az őszapó hazánkban mindenütt elterjedt, társas madár, amely a fiókák kirepülését követően mindig csapatban mozog. Tavasztól rovarokkal, pókokkal táplálkozik, ősztől pedig fokozatosan áttér a növényi táplálékra. Magyarországon áttelelő madár, ezért télen néha az etetők közelében is előfordul.

Kákai-Szarvasi repülőtér (2017)

A Kákahalmi repülőtér Szarvas külterületén, a Kákai főmajor területén található.
A Szarvas-Szentesi összekötő útról megközelíthető repülőtér mai formája az 1960-as években alakult ki. 2005 óta a helyiek szervezésében minden évben megrendezik a Repülőbarátok találkozóját. 

Amuri kagyló (Sinanodonta woodiana)


 Az amuri kagylóval álló és folyóvizeink partján gyakran találkozhatunk.
A hatalmasra megnövő kagylófaj egy távol-keleti eredetű inváziós faj, amely az őshonos kagylófajoknál ellenállóbb és szélesebb ökológiai tűrőképességű. Az állat megítélése kétoldalú, mert ha bár elvonja az őshonos versenytársaik elől a táplálékot, viszont komoly szerepe is van a természetes vizek öntisztulásában.

Szarvas környéki rizsföldek (2015)

Magyarországon a 18. században kezdődött a rizstermesztés, a Szarvasi Állami Tangazdaság a 70-es évek egyik legnagyobb rizstermelő gazdasága volt. A Körös menti árterek talajadottságai, az éghajlati viszonyok (napfényes órák, hőmérséklet, csapadékeloszlás, stb.) és különösen a folyó okozta mikroklíma ideális volt a növényfejlődéséhez.
A Szarvasi Öntözési Kutató Intézetben a rizs hazai nemesítése, a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolán pedig a fiatal szakemberek képzése folyt.

Királyság-puszta (2017)



Eperjes határában elterülő Királyságpuszta egy igazi magyar vidék, amely ősi, évszázados természeti kincseket rejt és emellett a madárvilága is páratlan. Az önkormányzat által birtokolt területre a Körös–Maros Nemzeti Park is felfigyelt és munkálkodik a védetté nyilvánításán.
 A puszta kiterjedése hatalmas, a végeláthatatlan tűnő sík vidék pedig egyedi madárvilágot rejt. A környékre oly jellemező elszikesedett táj, mocsarakban és ősgyepekben gazdag övezetekre oszlik, ahol gyakran előfordul a rétisas, a parlagi sas, az ugartyúk vagy a tájék híres madara: a túzok is.

Narancseper (Maclura pomifera)



A Narancseper az eperfafélék közét tartozik, de ellentétben a többi fajtársától ennek a cserjének tövisei vannak. A növény narancs hasonlító termését Amerikában előszeretettel fogyasztják.

Király-tó (2017)

A Békés és Csongrád megye határán fekvő település legnagyobb horderejű látványossága a Király-tó. A bekerített terület nem csak a horgászni vágyókat várja, hanem remek kikapcsolódás nyújthat a tóparti sütögetés és főzés is.

Szent László király templom (2017)

 

A Faluházzal szemben található falu egyetlen temploma, amelyet 2003-ban építették, és a stílusára a modern téglaépítészeti hatás a jellemző.

A templom ólomüveg ablakokait a nemzetközileg is elismert, Podmaniczky-díjjal kitüntetett Perlaki József üvegművész készítette.
.

Kisboldogasszony templom (2017)


Gádoros első temploma 1842-ben épült, a mostani elődjeként. A kis templomot 1891-ben építették át Macsán György építész tervei alapján és Mária születésének napjára (09.08) készült el. A belsőtér érdekessége, hogy három neogótikus, szárnyas faoltár található benne.

Evangélikus templom (2017)


A ma is látható templom 1888. december 2.ra készült el, a felszentelésére még ebben a hónapban sor került. A századforduló után orgonát és belső tatarozást kapott, majd új harangokat is a templom fennállásának 50. évfordulójára. Egy tűzvész során az eredeti faoltár elpusztult, amelyet 1961-re újítottak fel .Napjainkban a templom belseje nagyon megrongálódott, elhanyagolt állapotban van. 

Református templom (2017)


A Gádorosi Református Egyház templomának építését 1928-ban fejezték be. A templom berendezését követően 1929. június 16-án tartották a református templom avatási ünnepét, melyet Barma Dezső püspök is jelen volt.