Boldogságos Szűz Mária anyasága római katolikus templom (2026)

Kicsi középkori eredetű barokk stílusú templom áll Óbánya főutcáján, melyet 1850-ben emleltek és Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel.

Nepomuki Szent János-kápolna (2026)

A gödöllői kastélykápolna a főépület második építési szakaszában 1746–1749 között épült egy református istenház helyére. 

A kápolna terveit valószínűleg a salzburgi Mayerhoffer András készítette. Az istenház belsejében a barokk kort idézi meg, fő ékessége a baldachinos oltár. A főoltárkép a kápolna védőszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. A kápolna egyik érdekessége a hajó boltozatain látható stukkófigurák, amelyek Nepomuki János legendáriumának egy-egy jelenetét elevenítik fel. De különleges még a fehér-arany festésű, rokokó ornamentikával és domborműves jelenetekkel díszített, szimmetrikusan elhelyezett két szószék.

A kápolna megépülését követően egészen 1811-ig a besnyői kapucinusok teljesítettek benne szolgálatot.

Sarlós Boldogasszony római katolikus templom (2026)

Kiskunfélegyháza legrégebbi temploma vagy, ahogy a helyiek nevezik Öregtemplom a hangulatos Béke téren található. Az egytornyú barokk csodát 1749 építették, és a Szent János téren egykor álló fatemplomot váltotta a misézésben. A templom tornya egy ízben nem bírta a terhelést és ezért összeszakadt, de süveget helyreállították, és még rézborítást is kapott.

A templom főoltára 1790-ben készült klasszicista stílusban, a rajta látható „Mária találkozása Szent Erzsébettel” című oltárfestményt pedig Fazekas Antal készítette 1816-ban.

Figyelemre méltó még az ajtó fölött található hófehér szoborkompozíció, amely Maróti Géza munkája és a Megváltó és két angyal nevet viseli.

Szent Mihály főangyal római katolikus templom (2026)

A szabadkai ferences kolostortemplom a város történetének egyik legrégebbi épülete, amelyet a helybeliek Ótemplomnak hívnak,

A ferencesek 1686-ban telepedtek le a szabadkai erődben, amely várkápolnáját alakították át 1723-ban templommá. A neogótikus és neoromán stílusjegyek viselő templomot végül 1736-ban szentelték fel Szent Mihály főangyal tiszteletére. Ekkor a vár többi részét kolostorrá alakították át.

A templom belsőterében látható fehérmárvány főoltáron Szent Mihály arkangyal látható a karddal. Ezenkívül több mellékoltár is található a templomban például a Szent Ferenc- és a Szent Antal-oltárok. A templom legértékesebb része viszont a Boldogasszony-kápolnában található Fekete Mária kegykép. Az ereklyéjének van egy legendája is, ugyanis Mária cigányasszonynak öltözött, hogy megtévessze Heródes katonáit, amikor a kis Jézust keresték.

Szűz Mária Szent Neve római katolikus templom (2026)

Óbéba római katolikus templomát a Batthyány-család építette 1833-ban, és Mária Szent Nevének tiszteletére szentelték fel. Az eklektikus stílusú istenház napjainkban erősen lepusztult állapotban van.

Szentlélek római katolikus templom (2026)

A hernádi katolikus templom az 1950-es évek második felében épült helyi közadakozásból. A torony nélküli templomot végül 1961-ben szentelték fel a Szentlélek tiszteletére.

 

A templom szomszédságában áll Szent Család Katolikus Közösségi Ház, amely Balázs Mihály Kossuth-, Ybl- és Prima Primissima-díjas építész tervei alapján készült el. A Templomkertben látható még egy harangláb is, amely egykoron a Várady-telepen állott, harangját pedig 1932-ben öntötték.

Szent Teréz-kápolna (2026)

Tarcal egyik legmegkapóbb helyén, a szőlővel felfutatott Henye-domb tetején áll egy kerek kápolna, amely gróf Grassalkovich Antal ajándéka volt Mária Teréziának. Az egyedi kialakítású, gömbsüveges barokk stílus épületet 1749-50-ben készítette a gróf Drese Gottfried mesterrel. A második világháború után a kápolnát kifosztották és megrongálták, fából készült dísztárgyai és berendezéseit eltüzelték. A kápolnát végül 1980-as években, majd 2015 második felében újították fel.

A az épület belsejében egyszerű és letisztult stílusú, az oltár felett pedig Lisieux-i Szent Teréz képe látható.

Református templom (2026)

A tarcali reformátusok 1562-től váltakozva birtokolták a katolikus istenházat, egészen mai templomuk felépítéséig. A késő barokk stílusú épület végül 1773-74-ben készült, de tornyot csak később, 1797-ben kapott. A templom nagy mérete Patay Sámuelnek köszönhető, aki Bájról Tarcalra rendelte jobbágyait az építkezéshez. A templom belseje egyszerű kialakítású, hajója sík mennyezetes. A szószék pedig kiváló barokk stílusú mestermű. Az úrasztalát Tóth József és neje, Kálmánchey Terézia ajánlotta fel 1912-ben.

Zsinagóga (2026)

Mád a 18. században a hegyaljai zsidóság központja volt, ugyanis a borkereskedelemben érdekelt, jelentős nagyságú közösség élt a faluban.

Hazánk egyik legszebb zsinagógája is ebben az időszakban, 1795-ben épült. A Birsalmás-tető keleti oldalában álló, barokk és copf stílusú épület megépítését a Brener és a Teitelbaum testvérek finanszírozták. A helyi zsidóság a világháborús deportálások után szinte teljesen eltűnt, ezért az épület is funkció nélkül maradt. Az erősen leromlott, elhagyatott épületet a 2000-es években újították fel az amerikai zsidóság támogatásával. Ennek köszönhetően ma eredeti pompájában tekinthetjük meg a páratlan szépségű zsinagógát.

A zsinagóga belsőterei rendkívül díszesek, a diszkrét színvilág és gazdagon díszített mennyezet olasz mesterek kezét dicséri. Az épület, belső díszítése, festése és faragványai a hegyaljai bor által biztosított gazdagságot szimbolizáljak. A holokauszt áldozatainak márványtáblája a felújításkor került be a zsinagógába.

Szent József római katolikus templom (2026)

A szerencsi új római katolikus templom 2002-ben készült el, amelyet Vincze László építész tervezett. A modern kialakítású, háromszög alaprajzú épület formája a honfoglaló vezérek sátrai idézi. A közel 10 éven keresztül készülő épület anyaga kemény mészkő, amelyet a szomszédos szőlőbirtokok adományoztak. A templom belsőjének ékessége a Mária és a Munkás Szent József szobrok, amelyeket a gyöngyösi szobrászművész Hegedűs István készített el.

Az épület előtti, három harangos harangtornyot 2004-ben kapta a gyülekezet.

Kisboldogasszony római katolikus templom (2026)

A szerencsi katolikusok 1671-től egészen a 18. század közepéig református templomban miséztek. A mai római katolikus templomot 1750 és 1764 között építették fel, és a Kisboldogasszony tiszteletére szentelték fel. Az órapárkányos toronnyal rendelkező épület eredeti, értékes barokk berendezésének nagy része elpusztult.

A templom mai főoltárképe Szűz Mária születését ábrázolja, amely mellett Szent Joachimot és Szent Annát ábrázoló szobrok állnak. Ezen kívül két mellékoltár is van templomban, a Mária oltár és a Jézus Szíve oltár.

Szent Anna-kápolna (2026)

A makói római katolikus temetőkápolnát 1829-ben Viblitzhauser János serfőző mester építtette felesége, Hánsl Anna nyughelyéül. A Giba Antal tervei alapján készült klasszicista stílusú kápolnát Szent Anna tiszteletére szentelték fel. A kápolna kriptájába az építtető feleségén kívül több makói plébánost is ide temettek el.

Angyalok királynéja római katolikus templom (2026)

A legenda szerint 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett, amikor egy útszéli tölgyfánál a szenvedő Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később vásárolt egy Gyermekét tápláló Szűzanyát olajfestményt, amelyet arra a tölgyfára függesztett.

1737-ben a zarándokok adományaiból kicsi kápolna épült a makkosmáriai Máriakép fölé, amelyet a fogolykiváltó trinitárius szerzetesek gondoztak. A rend 1783-as feloszlatása után az épület rommá vált. 

1938-ban szervita szerzetesek szervezték újjá a kegyhelyet, a romos kápolna helyére pedig új templomot építettek 1947-ben. A barokk istenházban megőrizték a fatörzset és kegyképet is, amelyek ma a kegyoltár mögött illetve felett láthatóak.

Szentháromság római katolikus templom (2025)

Zákányszék legrégebbi műemléke a templom előtt található máriaradnai kőfeszület. Ezt a keresztet 1840-ben Kapitány Istvánné Lengyel Jozefa tanítónő a birtokán állíttatta fel, amely mellé pár év múlva kápolnát építtetett. A falu központjában található római katolikus templom mai formáját a Lengyel-kápolna kibővítésével nyerte el 1925-ben.

A templomkertben található többek között a terméskőből kirakott lourdes-i barlang, ami egy különleges szépségű Mária szobrot rejt.

Urunk színeváltozása római katolikus templom (2025)

A térség legmodernebb temploma Ruzsa központjában található. Az 1987-ben épült istenház terveit Takács János, szegedi főépítész készítette el. 1991-ben a templom egy különleges, pagoda stílusú, különálló, acél szerkezetes harangtornyot kapott. 

A szentély érdekessége az oltár felett látható Urunk színeváltozásának jelenetét ábrázoló óriási freskó. A templomban található még egy 15 elemes keresztút domborműalkotás.ó.

Szentháromság római katolikus templom (2025)

A mai templom elődje 1738-ban épült a ledőlt Szent Kereszt-templom egykori helyén, annak köveinek felhasználásával. Ezt a templomot 1798-ban megnagyobbítottak város lakosságának növekedése miatt. A késő barokk stílusú épület mostani formáját 1802-ben kapta.

A templom belsejének különlegessége a klasszicista stílusban készült főoltár, amelyet az 1738-ban épült templom Szentháromság képe díszíti. A templom hajójában több barokk szobor is látható, amelyek jellemzően 19. században készültek.

Szent József római katolikus templom (2025)

A kiskőrösi római katolikus egyház temploma 1826-ban épült neobarokk stílusban. Az épület belsejében látható főoltár a 17. században készült barokk alkotás, rajta a Szent Ambrust és Szent Jánost ábrázoló hársfából készült szobrok állnak. A templom 1943-ban készült belső festésének érdekessége, hogy Karol Malczyk a II világháború idején hazánkba menekült lengyel festőművész a szenteket és a bibliai jelentek szereplőit kiskőrösi emberekről mintázta.

A templom belsejében különösen szép látványt nyújt még a Szent Lászlót és Szent Margitot ábrázoló színes ablakok, amelyek 2014-ben készültek. A karzat mellvértjén pedig a hősi halált halt Leányfalusi Károly kántor-hitoktató portréja látható. 

A templomnak toronyzenéje is van, amelyek 7:05 és 12:05-kor és 19:05-kor az ünnepkörnek megfelelő zeneszámok szólalnak meg.

Református templom (2025)

A Szent Imre utcában található, kissé eldugott református templom 1936-ban készült neoklasszicista stílusban.

Kisboldogasszony római katolikus templom (2025)

A város központi terén áll a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelt késő barokk stílusú római katolikus templom, amely környék egyik legnagyobb istenháza.

A ma látható impozáns templom helyén egykor csak egy vesszőből font, sárral betapasztott építmény állt. A mai templom megépítését 1744-ben kezdték el az alapkövek elhelyezésével. Az építmény végül csak 1756-ra készült el, a torony megépítése pedig 1761-ben fejeződött be. A 18. század végére azonban a kőtemplom már szűkösnek bizonyult, ezért 1805-1809-ben kibővítették Rabl Károly vezetésével az istenházat. 1816-ban tornyot is átépítették, ekkor nyerte el 42 méteres magasságát.

A templom kialakításának különlegessége, hogy a szokásokkal ellentétben a torony nem a bejárat felett, hanem az épület ellenkező oldalán található.

A templom belsejében lévő Szűz Mária születését ábrázoló főoltárkép 1817-ben került ide, megalkotója pedig Schöfft József Károly magyar oltárképfestő volt. A további a két mellékoltárkép Nepomuki Szent Jánost és Szent István ábrázolja. valamint 1828-ban újabb két szentet ábrázoló kép került a meglévők mellé: a Szent Anna és az Szent Erzsébet. A belső tér értéke még Páduai Szent Antal szobra, valamint Csontos Imre hagyatékából ide került Szent József halálát és a Szent Családot ábrázoló festmény.