Túra: Gemenci Kék (2017)

Vándor, ki szomjadat oltod forrásom vizével
vigyázz reám! 
Én hűsítem arcodat forró nyári napsütésben,
én frissítem fáradt testedet vándorútjaid után.
Csobogásom nyugtatja zaklatott lelkedet,
habjaim tánca bűvöli tekintetedet.

(Lehoczky János)

Gemenc Árnyai



AK-01/2.

Bár hirtelen ötlet volt nyáron neki vágni a gemenci rengetegnek, de mégis ebben az évszakban is vonzó volt a táj. Keselyűstől Lassi-ig a folyó töltésén vezet az út, de így sem unalmas, mert a gáttövében is akad látnivaló bőven. Viszont a túra második fele az maga a mese, hiszen az ország legnagyobb, zömében erdővel borított árterében gyalogolni és közben szemügyre venni a Duna itt található holtágait, nem mindennapi élmény.



forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Keselyűs(K) - Szomfovai eh. - Lankóczi gátőrház - Lassi erdészlak - Kisrezéti eh. - Pörböly, ÖTK - Dunafürdő vm. - Baja, Duna-híd



Táv és szintemelkedés:

28 km/ 68 m



Gemenci Kék

Vén-Duna (2017)


A Vén-Duna nyugodt vize a nagy kiterjedésű ártéri erdőségének, Gemencnek az egyik kedvelt holtága. 
A Duna mellékága a Koppány-sziget három oldalát öleli körül, amely az egykori meder átvágásával jött létre. A holtágat rekesztő kőzárást a vízügyiek megbontották, s ez által ismét élővé "varázsolták" vízfolyást. Az így kialakult zúgó környéke kivalló horgászhely.
Az itt található Dunafürdő ülőtelep miatt, rengeteg horgász hely és fedett pihenőhely várja a nem csak strandolni vágyókat.

Cserta Holt-Duna (2017)

A Csertai holtág az 1830-as években természetes úton fűződött le az anyafolyótól holtág és a Tolna megyei, Pörböly község határához tartozik. A közel 6 km hosszú holtág kezelője a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt., de a Duna-Dráva Nemzeti Park őrködik az országos jelentőségű szakaszhoz. Mivel a medre évről-évre feliszapolódik, sőt ki is szárad néha ezért természetvédelmi és tájformáló szerepe jelentős. Hasznosítása főleg horgászatra, de a "szentély" típusú holtág egyre több kirándulót vonz ide.

Rezéti-Duna (2017)

A 14 kilométer hosszú Rezéti-Duna folyam leghosszabb mellékága és az általa körül ölelt Veránka-sziget, pedig a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik szigorúan védett területe. A Gemenci-erdőben kanyargó, gyakran félig kiszáradó holtágat levágása óta a Duna tölti fel vízzel.

A folyóág mentén számos, különösen értékes élőhely is található. Az árterek gyakori növényzete a fűz- és nyárligetek, az enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők természetvédelmi és ökológiai értéke szinte felbecsülhetetlen. A területen többek között olyan, fokozottan védett madárfajok fészkelnek, mint a rétisas, a barna kánya és a fekete gólya.

Lódarázs (Vespa crabro)


A vaddarázs valamivel nagyobb rokona szintén társas életű rovar, amely közös munkával darázsfészkeket épít. Fullánkja igen erős és sérülés nélkül vissza tudja rántani, de csak a kolónia tizede rendelkezik ilyen típusú fegyverrel.
Az emberhez viszonylag jól alkalmazkodott az idők folyamán, ezért fennmaradása biztosított nem számít veszélyeztetett fajnak.

A dolgozók a tél beálltával elpusztulnak, csak a megtermékenyített királynők telelnek át, hogy a következő évben új családot alapíthassanak.

Gyöngyösoldali erdészház (2017)


Az 1860 körül épült erdészlak az egyik legrégebbi épület és a kor legjobban felszerelt erdészháza volt Gemencen. Sokáig dupla lakásként szolgált és alkalmanként két kerületvezető erdész is lakott benne.

Lankóczi Vízügyi Kiállítóhely és Szivattyútelep (2017)

A kiállítóhely Gemenci-erdőn kívül, a töltés mellett áll, egyébként Alföldi Kéktúra egyik bélyegzőhelye és térítésmentesen, minden évszakban látogatható

A gátőrházban látható kiállítás bemutatja a vízimérnökök, a vízügyben dolgozók és a vízi élet használati tárgyait, valamint a régi térképeket és az árvizek emlékeit. A kiállítás szabadtéri részén gépbemutató is található, ahol tábori kovácsműhely, szivattyúk, és zsilipberendezés tekinthető meg.

A vízügyimúezum tárlatához szorosan kapcsolódik a szomszédos szivattyútelep, amely 1915 és 1922 között építették és ma is az eredeti Ganz-Danubius gyártmányú szivattyúk működnek a gépházban.

Szomfova - Asszonyfalva (2017)

Asszonyfalva vagy helyi szájhagyomány szerint Szomfova az egy régi magyar település volt a mai Gemenc területén. Feltétezhetően az akkori erdő, nádas és mocsárrengeteg a tatár és törökdúlás idején a nők, gyerekek búvóhelye volt.

Az egykori település emlékét őrző kápolnát a Gemenc Zrt. 2014-ben adta át a nagyérdeműnek, melyet Törő György szekszárdi fafaragó tervei alapján készítettek el.

Szomfovai erdészház (2017)


A töltés oldalában álló régi erdészház Gemenc egyik legrégebbi épülete. Az 1700-as évek elejéig itt álló templom romjaira épült maga az épület, amelyet alátámaszt a legutóbbi tatarozáskor alkalmával előkerült számos kő- és cserépedény törmelék, valamint csontmaradvány.

Keselyűs (2017)


A gemenci erdő rengeteg egyik turisztikai csomópontja Keselyűs, ahol az erdei vasút végállomásának fogadóépület is található. Sajnos a nagy múltú csárda már nem üzemel, viszont az ökoturisztikai központ létesítménye jegypénztárral, büfével és parkolóval várja a túrázókat. Az épülettől nem messze található a Sáros-alja madármegfigyelő torony és a Keselyűsi tanösvényt.

Holt-Sió (2017)

Szekszárdtól 13 km-re található Keselyűs, amely Gemenc északi kapuja. Az itt található egykori Sió holtág egyike legszebb és legháborítatlanabb területnek a környéken. A holtágon csónakkal és a partról is lehet horgászni vagy esetleg bejárni a környéket. Horgászható halfajok: ponty, amur, süllő, csuka, balin, keszegfélék, ezüstkárász, harcsa, angolna.

Hatvani Vadaspark (2017)

Dámszarvas(Dama dama)


A Hatvani Vadaspark 2014 júniusában a város szívében, a Szúnyog-szigeten került kialakításra. A parkban megtalálhatóak hazánk vadászható nagyvad-, és őshonos állatfajai.

Vadászgörény (Mustela putorius furo)

Kínai hattyúlúd (Anser cygnoides)

Kerékpáros lombkorona-sétány (2017)

A város legújabb nevezetessége a Szúnyog-szigeti kalandpark és a Hatvant és Boldogot összekötő kerékpárút. A Zagyva hullámterében kialakított kerékpáros lombkorona-sétányon megtalálható minden, ami izgalmas élményeket ígér a kerékpárosoknak.Vannak itt extrém kanyarok, ugratók, természetes akadályok, egyedülálló ügyességi pályák: triál, dirt, freeride és wallride is. 

Zagyva (2017)

A Zagyva-folyó Karancs hegységben ered, a tengerszint felett mintegy 600 méter magasságban. A Cserhát és a Mátra hegységek között halad, majd Hatvan városán átfolyva éri el a Jászságot. Az Alföldön folyási sebessége fokozatosan lassul, míg nem Szolnoknál bele torkollik a Tiszába.

Az folyásában több helyen kiszélesedő Zagyva, halban gazdag, kedvelt horgászhely. Jellemző halfajai: csuka, ponty, domolykó, jászkeszeg, harcsa, törpeharcsa, busa, balin, süllő és a compó.

Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum (2017)

 A város központjában látható kastélyt Grassalkovich Antal gróf építtette 1754-63 között az egykori hatvani vár romjaiból. Az épületet inkább gazdasági funkciót töltötte be az uradalom életében. 1890 körül Hatvany-Deutsch család időszaka alatt kezdték meg az épület felújítását és a park kialakítását. Az 1910-es években neobarokk stílusban alakították át az épületet. A kastély fénykora a második világháborúval ért véget, miután kifosztották középiskolának használták, majd pályázatok útján 2014-ben teljesen felújították.

A kastély ma a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumnak ad otthont. A itt létre hozott kiállítás diorámákkal és rengeteg kitömött állattal kalauzol végig a Kárpát-medence élőhelyein és különböző állatfajain. A földszinti rész elsősorban a helyi flóráról és faunáról szól, addig az emeleti részen már a vadászmesterség bemutatásáé a főszerep, trófeák, régi vadászati tárgyi emlékek, korabeli fotók teszik teljessé a látogatást. A gyermekek számára pedig temérdek interaktív programmal próbálják a vadvilágot közelebb hozni.

Szent Adalbert templom (2017)


A hatvani Grassalkovich-kastéllyal szemben, a tér túl oldalán áll Grassalkovich Antal által emeltetett barokk-plébániatemplom. A templom 1751–1755 között épült Oraschek Ignác tervei alapján, és város 1596-ban elpusztult, középkori templomának helyén emelték.


A templombelsőben két oldal kápolna található a Lourdesi és a Pieta, szószék mögötti falfreskót pedig Döbrentey Gábor festőművész 1956-ban készített el és Szent Adalbertet ábrázolja, amint bencés papok között, egy földnyelven állva prédikál. 

Nepomuki Szent János (2017)


2012-ben lett felavatva a Zagyva partján álló Nepomuki Szent János szobor, amely a Grassalkovich Antal által 1750 körül állíttatott szobor másolta.

Túra: Andezit & andezit (2017)

„Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.”

(Wass Albert)

Andezittenger


forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Buják (Zút) - Kálvária - Virág-patak- Rezula - Virágospuszta (Z) - Bér-patak - Nagy-hegy (Z+) - Bér (M) Agyagos-dűlő - Buják


Táv és szintemelkedés:

16 km/ 520 m



Kúpok országa

Nemzeti zarándokhely (2017)


A fogadóhoz szorosan kapcsolódik az évek során Nemzeti emlékhelyé avanzsálódott szoborpark, ahol az égerfából készült szobrok a magyar történelem legnagyobb magyar államférfiait ábrázolják és a Kárpát-medence különböző részeiből érkezetek ide. Emellett egy tizennyolc méter magas kettős keresztet, szabadtéri színpad és kilátó gazdagítja parkot.

Szabad Európa Rádió Múzeum (2017)

A Virágos-pusztán 2006-ban nyitották meg a megyében is egyedülálló gyűjteményt, Szabad Európa Rádió múzeumot. Az Andezit fogadóhoz tartozó külön épületben közel 1000, a 20. századból származó rádió, gramofon, magnetofon, lemezjátszó tekinthető meg. A kiállítóhelyre belépve felcsendül a Szabad Európa Rádió szlogenje a keleti blokk nyelvein.

Hotel Andezit (Lázár-kúria) (2017)


A Bérhez tartozó Virágospusztán áll egy a 19. század első felében épült, klasszicista stílusú kastély.

A négy oszloppal tagolt, timpanonos kúriát vendégfogadóként üzemeltetteti a település polgármestere. Palócos vendéglátás mellé egy, mini állatkert is dukál, amelyben a lovak, mangalicák, szamarak, pávák, láthatóak testközelből, sőt egy teve is színesíti a szabadtéri parkot.

Malom Udvar (2017)

Malom Udvar egy völgykatlan szemet és lelket gyönyörködtető környezetében fekszik, a Cserhát lankái között, Béren.
A történelmi dokumentumok szerint a malmot 1746-ban építették, melyet jártas, idősebb szakemberek régi tervrajzok alapján újítottak fel. A vendégek igényei szerint bármikor beindítható a gépezetet.

A Malom Udvar napjainkban sok-sok országjáró kedvelt pihenőhelye lett, ugyan is a filipinó életérzés és vendégszeretet várja a szálláshely területén működő wellness központban.

Evangélikus paplak (2017)


A paplakot feltehetően egy régebbi építmény felhasználásával 1820 táján, klasszicista stílusban emelték. A kúra tornácos homlokzatát a klasszicizmusra oly jellemző oszlopok díszítik.

Evangélikus templom (2017)

Bér község barokk temploma 1721-ben épült, középkori alapok felhasználásával A templomon többszöri átalakítások után is felfedezhetőek a 14. századi gótikus részletek. A szentélyt és a torony legfelső emeletét 1896-ban toldották a hajóhoz.

Kőtár (2017)


 2014-ben az andezit kőömlés lábánál egy kőtárat is átadtak a túrázóknak az andezit oszlopokhoz vezető út mellett, amely a Novohrad-Nógrád Geopark területén előforduló kőzeteket mutatja be, és az itt kihelyezett információs táblák segítségével pedig megismerhetjük a környék földtörténetét.

Andezitcsúszda (2017)

Bér község és egyben Nógrád megye egyik legérdekesebb geológiai látnivalója a Nagy-hegy, amely vulkanikus eredetű andezitoszlopokból épül fel. A különleges geológiai érték egy 8-10 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés nyomán jött létre és az itteni kőbányászat eredményeképpen vált láthatóvá az andezit hajlott, oszlopos szerkezete. A hegyet alkotó kiömlési kőzetek Európában és világviszonylatban is kuriózumnak tekinthető, amely csúszdára hasonlatos formája miatt kapta az andezitcsúszda nevet.

Bér-patak (2017)


Bér települést is átszelő patakocska, a hegyek közül kiérve déli irányban halad, majd Hatvannál éri el a Zagyva-folyót. 

Virág-patak (2017)



A Virág-patak a Központi-Cserhátban ered, mintegy 290 méteres magasságban. Buják település nyugati határában festői szurdokot alakított ki a patak romboló ereje. Faóriások és források egyaránt megtalálhatóak a vízmosásában. A cserháti zöld-út „virtuális” turistajelzése Bér felé haladva érinti a patakvölgyet.

Szent Anna-kápolna és kálvária (2017)


A ma is álló a barokk stílusú kápolnát 1802-ben a Kálvária felújításakor építették. Ekkor készült el a Szent Anna kápolna mellet álló kis házikó amit, remetelaknak neveznek a helyiek. 

1890-ben Kossitzky Lajos plébános közbenjárása után készült el a felfelé vezető út mentén pedig 7 „kápolnácska”, a 14 stációs kép számára, bennünk bádogra festve tölgyfa keretben helyeztettek el a stációs képek. A kálvárián ekkor készültek a ma is álló keresztek. Az 1891-es felújítás után került le a templomkertbe a régi vas kereszt, valamit Mária Magdolna és János apostol szobrai.

A második világháború alatt a katonák a stációkat szétverték a téglákat pedig környékbeli házak javításához széthordták.
A rendszerváltás után az egészet felújították, ekkor került a mai kálvária metszetek a helyükre.

1803 óta a bujáki kápolna és kálvária búcsúkiváltsággal rendelkezik.


Túra: A legszebb panoráma nyomában (2017)

Fakapu

„Szállj, szállj, szállj fel magasra
Dalom, hódítsd meg most a kék eget
Jöjj, jöjj, kérlek ne menj el
Gyere, hallgasd csak az éneket”

(Piramis)


forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Mátraszőlős (K+) - Függő-kő - Garábi-nyereg (K) - Purga - Tepke (M) - Mátraszőlős


Táv és szintemelkedés:

12 km/ 465 m



A nagy tesó

Árpád-házi Szent Erzsébet templom (2017)



A település központjában található kora gótikus stílusú templom a 14. században épült. Az épületet többször bővítették, fő és mellék oltára 1669-ben a háromszintes tornya pedig 1864-ben készült.
A hajó északi falán néhány eredeti freskótöredék látható található. A templom középkori falfestményei közül a legérdekesebb a Krisztust a pokol tornácán ábrázoló freskó.

Közönséges tarkalepke (Melitaea athalia)

A közönséges tarkalepke egyik legyakoribb tarkalepkénk, amely a síkvidékek kivételével bárhol előfordul.
A lepkét a szárnyán lévő rendkívül változékony rajzolat miatt nehéz beazonosítani.