Nagy-Pandúr-sziget (2021)

A nagyobbik Pandúr-sziget a nevét a középkorban itt álló Pandúr faluról kapta, amelyet a Duna áradásai miatt elnéptelenedet. Az itt található pusztát ezt követően sokáig állattenyésztésre és földművelésre használták, majd a csatorna építésekor az északkeleti sarkát levágták. A második világháború után lassan elkezdett benépesülni a sziget északi és keleti vége, a csodálatos dunai panorámával rendelkező telkekből létre jött a Futrinka sor. De így is a megmaradt a terület nagyobbik részén még mindig a természet az úr. 

A folyók közé beékelődött területen található erdők és a hozzá kapcsolódó zöld környezetben páratlan állat- és növényvilág figyelhető meg. S szerencsére a szigeten körbe vezet bennünket a Pandúr-kör irányított körjelzései, amely egy 8,5 kilométer hosszú sétaút.

Téli kikötő (2021)

A Türr István-átvágás északi végében, a gyalogos és kerékpáros híd szomszédságában található az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság téli kikötője. 

Itt a Nagy-Pandur-sziget ezen a részén több parkoló hajó is látható, de a déli Duna jégmentesítését végző jégtörő flotta is itt állomásozik.

Bajai yacht-kikötő/ víziszínpad (2021)

A Sugovicán lévő Bajai yacht-kikötőben kapott helyet a páratlan szépségű víziszínpad, ahol nyaranta könnyűszenei koncerteket szoktak tartani.

Kagyló Kávézó (2021)

A Sugovica melletti sétányon áll egy elsőránézésre is s fura épület, amely egy hatalmas kagylót formáz.

Az érdekes épületben kapott helyet egy kávézó, ahol csapolt sör, koktélok, és ízesített limonádék várják vendégeket, és a kutyusokat is be lehet vinni.

Borbíró Ferenc-sétány (2021)

A Sugovica mellet haladó, a hídtól egészen kilátóig vezető sétány Baja legszebb kirándulóhelye.

A sétaút az egykori polgármester, Borbíró Ferenc nevét viseli, aki meghatározó szerepet töltöttbe a város életében. A korzó áthalad a közkedvelt Sugovica strandon, majd az ártér fái között érkezük meg rajta a Türr-kilátóhoz. A sétaút mentén olyan érdekes látnivaló kapott még helyet, mint a Bajai Víziszínpad vagy a kagylót mintázó kávézó.

Türr István-kilátó (2021)

Baján több építmény állít emléket a város híres szülöttjének, Türr Istvánnak. A város első kilátóját a Szabadságharcos halálának 30. évfordulóján adták át a nagyérdeműnek.

A Duna és a Sugovica összefolyásánál álló kilátó 1938-ban készült el és Miskolczy Ferenc és Nagy András alkották meg az impozáns épületet.

A szép kilátásnak helyet adó épület a Borbíró Ferenc-sétány felől közelíthető meg, a Sugovica mentén haladva.

Halászati Mini Skanzen (2021)

A Türr István-kilátó szomszédságában, a település egyik legrégebbi városrészében található a Halászati Mini Skanzen.

A bajai apró skanzent a helyi Hajómalom Egyesület hozta létre, hogy bemutassa az egykori halásztanyákban leggyakrabban használt halászati eszközöket, és a tanyasi élet egyéb tárgyait. Emellett kézműves foglalkozásokkal és a dunai gasztronómiai hagyományok felelevenítésével is várják az ide érkezőket.

Nepomuki Szent János-kápolna (2021)

Baja legszebb kápolnája a Duna szomszédságában található, a település egyik kisebb kerületében.

A Nepomuki Szent Jánosról elnevezett városrészt egykoron vízimolnárok, hajóácsok, és facsiszárok lakták, akik munkájukkal nagy szerepet vállaltak Baja iparosodásában. Az itt élő emberek először egy haranglábat, majd vesszőből és sárból készült apró templomot emeltek a Szentnek. A ma is látható huszártornyos téglaépületet 1876-ban készítette a Bajai Molnáripari Társulat, elődje helyén. A templomalapító okmánya ma is ott lóg a kápolna falán bekeretezve.

A kápolna belsejében eredetileg Lotz Károly festménye volt látható az oltár felett, napjainkban azonban Szentgyörgyváry Mária Palládia rajztanár által készítette Szent Jánost ábrázoló festmény díszíti.

Nepomuki Szent János (2021)

Baja egyik városrészében, Szentjánoson található a vízen járok védőszentjének barokk kőszobra. 

A Szent János-kápolna előtt magas talapzaton álló homokkő szobor 1855-ben készült, amely korhű, csipkés, fehér miseruhában ábrázolja a szentet.

Sugovica (2021)

Baja városának egyik meghatározó tájképi eleme a Sugovica, a csendesen folydogáló vízisportolásra is kiválóan alkalmas, de a folyó szabadstrandja a helyiek és a turisták kedvelt nyári fürdőhelye is.

A Sugovica, más néven Kamarás-Duna a Duna egyik mellékága, amely Baja belvárosát színesíti. Az egyik legenda szerint a folyóág egy gazdag vízimolnár Súgó Vica nevű lányáról kapta a nevét. De valószínűbb, hogy a szláv „sugava voda” (romlott, piszkos víz) után ragadt rá, mivel összeköttetésbe van Dunával ezért minden szemét és korhadék átvonult rajta.

Napjainkban a Sugovica a város lakói és turisták számára nyújt számos szabadidős lehetőséget, a partján lévő sétányokon pedig kellemes sétákat is tehetünk.

Margit híd (2021)

A Margit híd Budapest egyik legrégebbi hídja, amely a Szent István körutat és a Margit körutat köti össze, sőt a Margit-sziget is ide torkollik be.

A francia Ernest Gouin tervei alapján 1872 és 1876 között épült a híd, és egykor még lóvasút is járt rajta. 1894-ben a villamosforgalom is megindult a hídon, majd 1900-ban elkészült a margitszigeti leágazás.

1944. november 4-én a híd alatt a németek bombái egy balszerencse folytán felrobbant, de később a híd összes nyílását felrobbantották. Pár évvel ezután újjá építették a hidat, és az 1933-as évi állapotot állították vissza.

A híd napjainkban is egy műemlék kincsesbánya és kiváló fotótéma, hiszen a mellvédjén ott áll a két kőobeliszk, a korona, és a címer. A pilléreken pedig a görög istenek szobrai láthatóak.

Ferences kolostor- és templomrom (2021)

Budapesten, a Margitsziget közepén áll az egykori ferences kolostor és templomának romja. A hatalmas fákkal körül vett ligetben nem csak a gótikus templomhomlokzat és oldalfal látható, hanem a kolostori temető és a temetőkápolna maradványai megbújnak az árnyasban.

A Nyulak szigetén (ma Margit-sziget) az egykori ferences kolostort IV. Béla alapította, és lányának Margitnak szánta. Az épülethez egy nagyobb gótikus templom is kapcsolódott, amelyet Szent Klára tiszteletére szentelték fel. 

1796-ban kolostor romjainak nagy részét beépítették a készülő nádori villába, így tulajdonképpen akaratlanul konzerválták a romokat. A későbbi szállót 1945 után lebontották, és ekkor tárultak fel a kolostor régebbi részei.

Casino (2021)

A Margit-sziget beépülése a 19. század végén indul meg az itteni gyógyforrásoknak köszönhetően.

József főherceg kérte fel Ybl Miklós, hogy tervezze ide egy fürdő, egy Nagyszálló és egy Casino-t. Az utóbbit 1869-ben vehetett birtokba a nagyközönség, és fénykorában lóvasút kötötte össze az Árpád híd felőli oldalon lévő vendéglátóegységekkel. Az épületet 1907-ben kibővítették, és ekkor készült a főbejáratnál lévő portikusz két oldalánál körbefutó fedett teraszt, majd a harmincas években modernizálták a vendéglőt. Sajnos a második világháborúban súlyos károkat szenvedett Casino, ugyan a szocializmus alatt megpróbálták helyreállítani, de a régi fényét soha nem nyerte vissza.

2006-ban merült fel a régi elhanyagolt épület felújításának gondolata, de a teljes körű rekonstrukció tervei meghiúsultak. Végül 2011-ben kezdődtek meg a részleges felújítások, és valamennyire sikerült az épületet úgy helyrepofozni, hogy egy darabig a pesti éjszakai élet egyik meghatározó nyári helyszíne lett. A vizes vb-re rohamtempós teljes felújításon esett átt az épület, de ízléses rekonstrukció sajnos elmaradt, és szakmán belül is megoszlik a vélemény a Casino mai álhistorizáló helyreállításáról.

Zenélő Szökőkút (2021)

A Margit-sziget egyik legérdekesebb látnivalója, a Zenélő Szökőkút, amely hatalmas népszerűségnek örvend.

A Margit híd lejáratának közelében álló szökőkút víz- és fényjátéka, valamint folyamatosan megújuló zenei repertoárja minden évszakban temérdek látogatót vonz magához.

A Margitszigeti szökőkút 1962 óta szórakoztatja és hűsíti a szigeten sétálókat. Kezdetekben élőzene hallhattak itt a járókelőket, de később Schön Gyula elektronizálta a szökőkutat. Az idő vasfoga és vandálok miatt egyszer már felújították, de 2013-ban megint szükség volt a kút műszaki megújítására.

Napjainkban a szökőkútnál a változatos vízjáték mellet óránként hangzik fel egy zenei blokk, ahol klasszikus, pop, és rock zenék csendülnek fel, de gyerekdalokat is hallhatunk.

Centenáriumi emlékmű (2021)

A Margit-sziget bejáratánál áll a monumentális Centenáriumi emlékmű, amely Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából készült.

A 4.5 méter magas köpenyre emlékeztető alkotás belsejében különféle allegorikus ábrázolások láthatóak, mint például a korona, a címer, munkaeszközök, tárgyak, feliratok, és jelképek. Kiss István alkotás 1972-ben készült, és ekkor került a sziget emblematikus pontjára.

Margit-sziget (2021)

A Budapest tüdeje, a Margit-sziget a Duna által körül ölelve fekszik a Margit híd szomszédságában. A zöldellő nyugodt oázis számos kincset rejt, található itt  szecessziós víztorony, 13. századi domonkos rendi kolostor romja, zenélő szökőkút, sőt egy mini vadaspark is helyet kapott a ligetben. De a sziget ad otthont híres Palatinus Strandfürdőnek is.

A sziget egykor még több különböző részből állt, amelyet a Duna hordaléka alakított ki mai formájára. Emellett a történelem folyamán tóbb néven is szerepelt: Urak-sziget, Nyulak szigete, Szent András szigete, vagy Boldogasszony szigete. Mai nevét a 13. században kapta Árpád-házi Margit hercegnőről, aki élete és csodái miatt a Magyar történelem egyik kedvelt alakja.

A hatalmas ősfákkal, árnyas sétautakkal, és szórakoztató helyekkel rendelkező Margitsziget népszerűsége ma is töretlen. Sőt aki történelmi vagy kulturális értékekre vágyágyik, itt az is megtalálja számításait. 

Beszédes József híd (2021)

Dunaföldvár első Duna-hídja 1928–1930 között épült, amelyen először csak közúti forgalom haladt. A várost Solttal összekötő vasútvonal megépítése után, 1940-től már vasúti kocsik is robogtak az acélrácsos építményen. A hidat II. világháborúban felrobbantották, újjáépítésre csak 1948–1951 között került sor.

Az újjáépített híd terveit Sávoly Pál készítette el, az építési munkálatokat a Hídépítő Nemzeti Vállalat végezte, az acélszerkezet pedig a győri Magyar Vagon- és Gépgyárból érkezett. A vasúti forgalom megszűntével, a hidat átalakították és korszerűsítek, 2001-ben pedig új járda épült a gyalogosok és kerékpárosok számára. 2002-ben a hidat a város szülöttéről, Beszédes József neves mérnökről nevezték el.

Túra: Gemenci Kék (2017)

„Vándor, ki szomjadat oltod forrásom vizével

vigyázz reám! 

Én hűsítem arcodat forró nyári napsütésben,

én frissítem fáradt testedet vándorútjaid után.

Csobogásom nyugtatja zaklatott lelkedet,

habjaim tánca bűvöli tekintetedet.”

(Lehoczky János)

Gemenc Árnyai

---

AK-01/2.

Bár hirtelen ötlet volt nyáron neki vágni a gemenci rengetegnek, de mégis ebben az évszakban is vonzó volt a táj. Keselyűstől Lassi-ig a folyó töltésén vezet az út, de így sem unalmas, mert a gáttövében is akad látnivaló bőven. Viszont a túra második fele az maga a mese, hiszen az ország legnagyobb, zömében erdővel borított árterében gyalogolni és közben szemügyre venni a Duna itt található holtágait, nem mindennapi élmény.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Keselyűs(K) - Szomfovai eh. - Lankóczi gátőrház - Lassi erdészlak - Kisrezéti eh. - Pörböly, ÖTK - Dunafürdő vm. - Baja, Duna-híd

Táv és szintemelkedés:

28 km/ 68 m

---

Gemenci Kék

Vén-Duna (2017)

A Vén-Duna nyugodt vize a nagy kiterjedésű ártéri erdőségének, Gemencnek az egyik kedvelt holtága. 

A Duna mellékága a Koppány-sziget három oldalát öleli körül, amely az egykori meder átvágásával jött létre. A holtágat rekesztő kőzárást a vízügyiek megbontották, s ez által ismét élővé "varázsolták" vízfolyást. Az így kialakult zúgó környéke kivalló horgászhely.

Az itt található Dunafürdő ülőtelep miatt, rengeteg horgász hely és fedett pihenőhely várja a nem csak strandolni vágyókat.

Rezéti-Duna (2017)

A 14 kilométer hosszú Rezéti-Duna folyam leghosszabb mellékága és az általa körül ölelt Veránka-sziget, pedig a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik szigorúan védett területe. A Gemenci-erdőben kanyargó, gyakran félig kiszáradó holtágat levágása óta a Duna tölti fel vízzel.

A folyóág mentén számos, különösen értékes élőhely is található. Az árterek gyakori növényzete a fűz- és nyárligetek, az enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők természetvédelmi és ökológiai értéke szinte felbecsülhetetlen. A területen többek között olyan, fokozottan védett madárfajok fészkelnek, mint a rétisas, a barna kánya és a fekete gólya.