A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Közép-Mezőföld. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Közép-Mezőföld. Összes bejegyzés megjelenítése

Beszédes József híd (2021)


Dunaföldvár első Duna-hídja 1928–1930 között épült, amelyen először csak közúti forgalom haladt. A várost Solttal összekötő vasútvonal megépítése után, 1940-től már vasúti kocsik is robogtak az acélrácsos építményen. A hidat II. világháborúban felrobbantották, újjáépítésre csak 1948–1951 között került sor.
Az újjáépített híd terveit Sávoly Pál készítette el, az építési munkálatokat a Hídépítő Nemzeti Vállalat végezte, az acélszerkezet pedig a győri Magyar Vagon- és Gépgyárból érkezett. A vasúti forgalom megszűntével, a hidat átalakították és korszerűsítek, 2001-ben pedig új járda épült a gyalogosok és kerékpárosok számára. 2002-ben a hidat a város szülöttéről, Beszédes József neves mérnökről nevezték el.

Kálvária (2021)


A Kálvária-domb tetején áll egy Mária-szobor, amelyhez felvezető lépcső mellet 12 öntöttvas stáció látható.
A dombon álló barokk szoborcsoport 18. század végén készült, a klasszicizáló stációk 20. századi alkotások.



Csonkatorony (2021)



A város központjában áll a Csonkatorony, vagy más néven Öregtorony, amely a 15. század végén épült, és a dunaföldvári vár egyik tornya volt. Napjainkban az épületben múzeum kapott helyet, a torony legfelső szintjéről pedig páratlan panoráma nyílik a környékre.
Az öregtoronyot valószínűleg a 16. század elején emelték a stratégiailag fontos dunai átkelőhelyre, hogy az itteni földvárat megerősítsék. 1686 őszen Buda felmentésére érkező török csapatok a települést lerombolták, a várat pedig felgyújtották. A szabadságharcban még összefoldozták a várat, de azt követően vártorony hadászati jelentősége megszűnt, és börtönkét használták tovább.
A 19. század elején a torony egy „melléképületet” kapott, amelyet annak dacári is meghagytak, hogy nem illik bele a vár összképébe.

Túra: Dunán innen - Dunán túl (2016)

„Hej, Dunáról fúj a szél,
Szegény embert mindig ér!
Dunáról fúj a szél.

Ha Dunáról nem fújna,
Ilyen hideg sem volna.
Dunáról fúj a szél.”

(Népdal)

Magányosan

A túra hívatalos térképe



Útvonal:

Adony Vízi fogadó (P) - Szentmihályi-erdő - Kulcs - Rácalmás, Nagy-sziget déli csúcsa - Rácalmás, Nagy-sziget, foglalkoztató - Rácalmás, Evezős sporttelep (P+) - Dunaújváros, Hajóállomás (P) - Dunaújváros




Táv és szintemelkedés:

28 km/ 275 m





Ópiros

Dunaújvárosi-öböl (2016)



A Dunaújvárosi kikötő létre jötte Széchenyi Istvánhoz köthető, aki felismerte a vízi kereskedelmi lehetőséget a Vaskapu irányába. 1954-ben kezdett működni az itteni teherszállítás ekkor még csak a vasmű használta ki eme szállítási lehetőséget. A 90-es évekre viszont már megnövekedett a dunaújvárosi élelmiszer-szállítás is, 1989-ben mintegy 185.000 tonna búza, árpa, kukorica, repce, napraforgó berakására került sor.


Az egykori Szalki-szigetből kialakított öböl déli vége nyitott, ezért beáramlik ide folyó, amely folyamat lehetővé teszi, hogy jellegzetes dunai halak is felbukkanjanak a területen. Ezért is no meg a betelepített halállomány (főként pontyok) miatt közkedvelt horgászparadicsom a dunaújvárosi partszakasz.

Rácalmási Holt-Duna (2016)


A meredeken leszakadó löszdombok alatt folyik a Rácalmási-Duna és kerüli meg a nevére jellemző Nagy-szigetet. Az egykori zátonyt napjainkban csak turisták használják, de régebben az ártéri gazdálkodás egyik legjövedelmezőbb ágazata, a gyümölcstermesztés folyt a területen. Az ártéri fajok ugyan apró gyümölcsöket teremtek, de ezek kifejezetten ízletesek voltak, a fák pedig ellenálltak a huzamosabb vízborításnak.
Az ártérben található tanösvény a terület északi hatodát járja be keresztül kasul, de a déli csúcs a sziget-zátony-holtág igazi labirintusa.

Ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis)

A ligeti csillagvirág a hazai ártéri erdők védett kora tavaszi vadvirága. A növény érdekessége, hogy magas tápanyagtartalmú magja a hangyák egyik kedvenc eledele. De az állat csak a mag héját, azaz a „hangyakalácsot” fogyasztja el, majd a megtisztított, csírázásra készen álló magot visszaviszik a természetbe. Ez egy igen szép iskolapéldája a kölcsönös előnyökre épülő együttélésnek. A virág egyébként védett is, természetvédelmi értéke: 5000 Ft.

Tanösvénytúrák: Ártéri tanösvény (2016)




Kétségtelemül Rácalmás és talán az egész Mezőföld legszebb területe a Nagy-sziget természetvédelmi terület. Szerencsére a Duna-Ipoly Nemzeti park engedélyezte a séta utak kialakítását a Duna menti ligeterdőben. Így jöhetett létre két kiépített, egy hosszabb és rövidebb tanösvény, amely hűen bemutatja az itteni természetes folyami-, és ártéri védett növény-, és állatvilágot.



A tanösvény adatai

Táv: 8 km
Állomások: 17
Üzemeltető: Rácalmási önkormányzat
Füzet: nincs

Kis nappali-araszoló/kis tavasziaraszoló (Archiearis puella)


A Kis nappali-araszoló vagy más néven kis tavasziaraszoló kora tavasszal rajzik, de előfordul, hogy már februárban is repül. A lepke hernyója nemes nyárfákon él.

Szentmihályi-erdő (2016)



Adony és Kulcs községek között elterülő erdő a Duna-menti ártéri keményfaligetek egyik legszebbike. A terület geológiailag a Mezőföld tájegységhez tartozik ezért itt is jellemzőek a néha 100 méteres löszhátak. 

Az erdő egyik legszebb „eseménye” a tél végi hóvirág előbújása, amely ilyenkor ezrével borítja be az árnyast.