Ferenc-tápcsatorna (2023)

A Ferenc-tápcsatorna (más néven Baja-Bezdáni-csatorna) a Dunát és a Tiszát összekötő belvízlevezető-hajózó-öntöző csatorna. A Magyarország déli részén folyó, majd Szerbiában tovább haladó vízfolyás gazdag történelmi múlttal és nemzetközi jelentőséggel is rendelkezik.

A Ferenc-csatorna Kiss József és fivére, Gábor mérnöki munkája nyomán 1794. és 1801. között létesült Türr István közreműködésével. A Dél-Bácskai csatornarendszer 1870-75 között kiváló hazai, olasz, angol, francia és osztrák szakemberek közreműködésével megújult és kibővült. A vízfolyás Bajánál ágazik ki a Sugovicából és mintegy 44,8 kilométer múlva lép be Szerbiába. A csatorna jobbára az itteni Holt-Duna egykori medrében halad, de mesterséges, ásott medret is alakítottak ki számára.

Sugovica (2021)

Baja városának egyik meghatározó tájképi eleme a Sugovica, a csendesen folydogáló vízisportolásra is kiválóan alkalmas, de a folyó szabadstrandja a helyiek és a turisták kedvelt nyári fürdőhelye is.

A Sugovica, más néven Kamarás-Duna a Duna egyik mellékága, amely Baja belvárosát színesíti. Az egyik legenda szerint a folyóág egy gazdag vízimolnár Súgó Vica nevű lányáról kapta a nevét. De valószínűbb, hogy a szláv „sugava voda” (romlott, piszkos víz) után ragadt rá, mivel összeköttetésbe van Dunával ezért minden szemét és korhadék átvonult rajta.

Napjainkban a Sugovica a város lakói és turisták számára nyújt számos szabadidős lehetőséget, a partján lévő sétányokon pedig kellemes sétákat is tehetünk.

Sáros-tó (2018)

A Gemenci-erdő déli csücskében elhelyezkedő tó a Duna szabályozást követően alakult ki az egykor erre kanyargó folyam egyik öbléből. A tavon gyakori a barna kánya, szürke gém, a nagy kócsag, a kis kócsag, a vörös gém, vagy a nagy kárókatona.

A sekély tavacska hamar felmelegedő vize ideális ívó helyet ad az itt élő halfajoknak, így biztosítva a gemenci vízrendszer halbőségét.

Egy madármegfigyelő torony is áll a tó partján.

Vén-Duna (2017)

A Vén-Duna nyugodt vize a nagy kiterjedésű ártéri erdőségének, Gemencnek az egyik kedvelt holtága. 

A Duna mellékága a Koppány-sziget három oldalát öleli körül, amely az egykori meder átvágásával jött létre. A holtágat rekesztő kőzárást a vízügyiek megbontották, s ez által ismét élővé "varázsolták" vízfolyást. Az így kialakult zúgó környéke kivalló horgászhely.

Az itt található Dunafürdő ülőtelep miatt, rengeteg horgász hely és fedett pihenőhely várja a nem csak strandolni vágyókat.

Cserta Holt-Duna (2017)

A Csertai holtág az 1830-as években természetes úton fűződött le az anyafolyótól holtág és a Tolna megyei, Pörböly község határához tartozik. A közel 6 km hosszú holtág kezelője a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt., de a Duna-Dráva Nemzeti Park őrködik az országos jelentőségű szakaszon. Mivel a medre évről-évre feliszapolódik, sőt ki is szárad néha ezért természetvédelmi és tájformáló szerepe jelentős. Hasznosítása főleg horgászatra, de a "szentély" típusú holtág egyre több kirándulót vonz ide.

Rezéti-Duna (2017)

A 14 kilométer hosszú Rezéti-Duna folyam leghosszabb mellékága és az általa körül ölelt Veránka-sziget, pedig a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik szigorúan védett területe. A Gemenci-erdőben kanyargó, gyakran félig kiszáradó holtágat levágása óta a Duna tölti fel vízzel.

A folyóág mentén számos, különösen értékes élőhely is található. Az árterek gyakori növényzete a fűz- és nyárligetek, az enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők természetvédelmi és ökológiai értéke szinte felbecsülhetetlen. A területen többek között olyan, fokozottan védett madárfajok fészkelnek, mint a rétisas, a barna kánya és a fekete gólya.

Móric-Duna (2017)

A Pörbölyi-erdő egyik legfiatalabb Duna-ága a Móric-Duna, amely az 1839-es Királyi Dunamérési Intézet térképén jelenik meg először. Neve valószínűleg személynév eredetű, akárcsak másik két társának. Az egykoron dél felé fokozatosan elvándorló meder folyamatosan építette és rombolta ezt a vidéket. Ezért a folyó apró szigeteket és Duna-ágakat hagyott maga után, egészen addig, amíg az 1950-es évekre véglegesen stabilizálták a medret különböző védőművekkel. A speciális vízállású mellékágon egyébként jól lehet evezni és az egykori Közép-Pörbölyi vadászház közelében hatalmas nyárfák láthatóak.

Rácalmási Holt-Duna (2016)

A meredeken leszakadó löszdombok alatt folyik a Rácalmási-Duna és kerüli meg a nevére jellemző Nagy-szigetet. Az egykori zátonyt napjainkban csak turisták használják, de régebben az ártéri gazdálkodás egyik legjövedelmezőbb ágazata, a gyümölcstermesztés folyt a területen. Az ártéri fajok ugyan apró gyümölcsöket teremtek, de ezek kifejezetten ízletesek voltak, a fák pedig ellenálltak a huzamosabb vízborításnak.

Az ártérben található tanösvény a terület északi hatodát járja be keresztül kasul, de a déli csúcs a sziget-zátony-holtág igazi labirintusa.