A három nővér meg a pecás (2015)

Mocsári ciprus (Taxodium distichum)


A Mocsári ciprus az egyik legjobb árvíz toleráns tűlevelűnk. Gyökere különleges, ugyanis mocsaras, nedves talajokon a szétterülő gyökérzet térdszerűen kiemelkedik a talajból, melyek különleges formákat hoznak létre.

A Szarvason fellelhető különleges állomány betelepítése Bolza Pálhoz kapcsolódik, aki hatalmas és tartalmas életműve egyik legfontosabb lépéseként vitte véghez a mocsárciprusok elterjesztését.

Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ (2015)

Szentes főterén található a város jelképe, az egykori megyeháza.
Az impozáns neoreneszánsz épületet Makay Endre tervezte, és 1883-ban a városvezetés hathatós segítségével készült el. A megyegyűléseknek is helyt adó építmény homlokzati falán többek között a mezőgazdaság, háziipar, hajózás, vadászat, kereskedelem, halászat szobra látható egy-egy női alak képében. A 2005-ös felújítás óta konferencia ,és kulturális központként üzemel a volt megyeháza, de az épületben kapott helyet még a Koszta József Múzeum és megyei levéltár is.

Templom-kerti szobrok (2015)



Mária kis Jézussal 

A római katolikus templom mellett található Mária-szobrot egyes feltételezések szerint 1874-ben állították. A népies barokk stílusú kőszobrot a talapzaton található felírat szerint Halász D. Ferenc adományából készíttetek.


Köteles Kálvária

A műemléki védettséget élvező kis parkban felállított kálváriaszobor kompozíció Jézust és a két latort keresztre feszítve ábrázolja. A sóskúti jellegű puha mészkőből készült emlékművet a mai Lomb utcai óvoda helyén, 1825-ben állították fel. A kálvária érdekessége, hogy a két latort kötéllel keresztre feszítve ábrázolta az alkotó.





Szentháromság-szobor 
A szintén Halász D. Ferencz által emeltetett Szentháromság-szobor a templom melletti parkban áll. Az 1910-ben készült szoborcsoportot az évtizedek során nem restaurálták újra, csak az állag megóvásra törekedtek, ezért a napjainkba látható műemlék csak egy része az eredeti szobornak. A szomszédos plébánia udvarában elhelyezett Immaculata-szoborral talán kiegészíthető lenne kompozíció.



Nepomuki Szent János-szobor

A templomtér legrégebbi szobra a másfél méter magas Nepomuki Szent János mészkőszobor, amelyet Kovács József állíttatott 1808-ban.

Szőke pincészet (2015)


Szőke Sándor és Szőke Tibor 1996-ban hozta létre a családi vállalkozását, amely a Kiskunhalas környéki szőlőből készített borok előállítását tűzte ki céljául. A környéken előforduló laza, humuszban gazdag homokos talaja és a magas napsütéses órák száma biztosítja a jó termésről, kedvez az íz, és a zamatanyagok kialakulásának. Sajnos az alföldi borászoknak az elmúlt évtizedek során eléggé megtépázódott a „cégére”, ezért a helyi borászat kiemelt figyelmet fordít a minőség megtartására és annak tovább javítására.

Zsinagóga (2015)


Kiskunhalason az egyedülállóan összetartó zsidóközösségnek hála maradt meg épen és használatban a klasszicista hitközségi épületegyüttes. Ugyan is a hitközség önerejéből renoválta zsinagógát és a hozzátartozó rabbilakást, hitközségi székházat és iskolát.

A városban az 1766. évi helytartó tanácsi döntés alapján indult meg a más vallásúak beköltöztetése. A város vezetése a gyapjú-, bőr- és gabonakereskedelemmel foglalkozó zsidókat támogatta a konkurens görög kereskedőkkel szemben.

A Petőfi u. 1 szám alatt látható épület 1857-1860 között épült klasszicista-romantikus stílusban, a keleti díszesebb homlokzatán pedig még napjainkban is az ”Egyedül Istennel" felírat látható. Bács-Kiskun megye egyetlen működő zsinagógája kertje és a hitközösség temetője is szépen gondozott. 

Berki galéria (2015)



A város két főmúzeuma (Thorma János és Csipke) között helyezkedik el a 2014-ben látogatok előtt is megnyitott Berki Galéria. Ebben az épületben kapott helyet Berki Viola és Diószegi Balázs helyi, Munkácsy-díjas festőművészek állandókiállítása. Berki és Diószegi képei mellett időszaki kiállítótér ad helyet más alkotóknak is.

Búsuló kuruc szobra (2015)


Sokáig az ország egyetlen ilyen jellegű szobrának számított a kiskunhalasi Búsuló kuruc szobra.
1904. november 27-én avatták fel a kuruc vitézt ábrázoló homokkő szobrot, amely a Kossuth és Bercsényi utca sarkán áll. Nem csak maga a szobor monumentális, hanem talapzata is, amely északi oldalán Endrődi Sándor Kuruc nóta című verse olvasható.

Csipkemúzeum (2015)



Kiskunhalason készül a Dél-Alföld talán leghíresebb hungarikuma, a Halasi Csipke. A városban 1902 óta állítják elő a világhírű „alkotásokat”, amelyek méltán Magyarország nagykövetei is a világban.

A város közepén álló tornácos házat 1935-be építették a falusi a hagyományokat szemelőt tartva, és ez követően lett a létesítmény a varrónők műhelye. Ezen házon belül őrizik a világhírű halasi csipke kincseket, terveket és hagyományokat. 1997 óta a Csipkeház már nagyközönség számára is megnyitotta kapuit, és így mi is megcsodálhatjuk a régmúlt mesterműveit vagy megleshessük a csipkevarrókat munka közben.

Parkerdő tanösvény (2015)



Kiskunhalas északi végén található a város híres szikes tava, a Sóstó. A vízfelületet mellett fekszik egy parkerdő, amely település legújabb védet területe a Nádas-szigettel kiegészülve.
Mintegy két kilométernyi ösvény kanyarog az itteni árnyasban, az út mellett pedig számos kiépített tűzrakóhely, és információs tábla található. A tanösvény főattrakciója nem más, mint a tó fölé magasodó panorámakilátó.

Keresztutak (2015)

Daru (Grus grus)

A daru a magyar néphagyományban kiemelt jelentőséggel bír, a darutollas kalap egykoron státuszszimbólum volt az itt élők körében. A madárfaj 1910-ig Magyarországon is költött, de napjainkban ősszel vonul át hazánkon, nagy tömegben. A nálunk megpihenő darvak szántókon, tarlókon érzik jól magukat, ahol megfelelő mennyiségű táplálékot találnak, az éjszakákat pedig lecsapolt halastavakon, pusztai elöntéseken szeretik tölteni.
 A darvak násztánca a madárvilág egyik legérdekesebb mozzanata, ilyenkor a párok nagyon látványos tánc közepette foglalják el költőhelyüket.