Túra: Szuadó (2011)

Óvó tekintet

„Csilingel a kis gyöngyvirág.
Fehér a ruhája,
meghívja a virágokat
tavaszesti bálra.

Öltözik az orgona, Lila a ruhája. Kivirít a kankalin, A szegfű, és a mályva.”

(Zelk Zoltán)

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Kővágószőlős (P□, P+, P∆) – Babás-szerkövek (K+, K∆, K) – Zsongor-kő – Szuadó-tető – Szuadó-nyereg (K+) – Szuadó-völgy – Sárkány-szakadék – Orfű

Táv és szintemelkedés:

9,3 km/ 410 m

---

Régi szerelmek

Lónyelvű csodabogyó (Ruscus hipoglossum)

A Dunántúl bükköseiben, gyertyános-tölgyeseiben, szikla-és szurdokerdőiben két különleges csodabogyó faj is él. Az örökzöld évelők közül a lónyelvű csodabogyó az értékesebb, amely a nevét a levélszerű szármódosulásáról kapta.

Gyöngyvirág (Convallaria majalis)

A gyöngyvirág szinte a legkedveltebb lágyszárú, évelő virágunk, amelyet sokan szeretnek kertekbe ültetni. Mondhatjuk azt erről a törékeny virágocskáról, hogy amilyen gyönyörű olyan halálos, hiszen közepes mennyiségben fogyasztása is halált okoz. Viszont külsőleg ízületi bántalmak ellen használják, egyes anyagaiból pedig szívgyógyszereket készítenek.

Orfűi-patak (2011)

Az Orfűi-patak igazi különlegessége, hogy hol eltűnik, hol visszatér a felszínre.

Először összegyűjti a Szuadó-völgyi források vizét, majd barlangokba bújva a föld alatt vezet az útja lefelé, aztán egy kőzetrepedés mentén egyszer csak utat talált magának a felszínre Orfű határában.

Szuadó-barlang (2011)

 A víznyelő az orfűi Vízfő-forrásbarlang vízgyűjtőterületéhez tartozik és a Jakab-hegy felől érkező Orfűi-patak vizét vezeti a mélybe. A Szuadó-barlang a Nyugat-Mecsekben, a Szuadó-völgyben található.

Bagoly-forrás (2011)

A Szuadó-völgy keleti oldalának alján található a Bagoly-forrás.

A fakadást támfal veszi körül, tetején egy nagyobb zárókőben áll a névtáblája.

Szuadó-forrás (2011)

A Szuadó-völgy nevét viselő, közismert forrás a völgy központi részén található.

A vízkilépés foglalása faragott kövekből szépen kirakott,  a víz pedig egy kerámiacsövön keresztül áramlik a medencéjébe.

Fodros gólyaorr (Geranium phaeum)

A gólyaorrfélék családjának jellegzetessége, hogy termésük a gólya orrára emlékeztet.

Fodros gólyaorrt hosszú kocsányon álló, feltűnő bordó és sötétlila színű virágáról lehet felismerni.

Kék nünüke (Meloe violaceus)

A kék nünüke hazánkban mindenütt gyakori, leginkább az erdőszegélyeket és az erdei tisztásokat kedveli. A tavaszi bogárfaj egy igazi veszedelmes „ellenség”, aki ha veszélyt érez, halottnak tetteti magát és testén sárgás váladékcseppek jelennek meg, amely egy duzzanatokat és hólyagosodást okozó méreganyag.

Mihály remete-forrás (2011)

A Szuadó-völgy felső részén, a hegy nyugati oldalában található az érdekes nevű forrás. 

A vízfolyás névadója egy valamikor ezen a környéken élő Mihály remete.

Sárga árvacsalán (Lamium galeobdolon)

A Sárga árvacsalán nedves talajú bükkös erdők évelőnövénye és akár fél méter magasra is megnőhet. A népi gyógyászat a levelét és a virágát is felhasználja, ülőfürdős kúraként a vesegyulladás ellen hatásos.

Blokk ház (2011)

A Szuadó-tetőn egy elhagyatott vadászház is látható, amely egykoron egy blokkház volt és a faszállítókat látta el jeggyel, innen ered a neve is.

Jakab-hegyi kilátó (2011)

A jakabhegyi kolostor romjai mellett a 19. század közepén új rendházat kezdett építeni a pálos életvitel követői. Pár év elteltével viszont újra feloszlatták a szerzetesrendeket és az épület befejezetlen maradt. 

A Mecseki Erdőgazdaság 30 év múltán egy érdekes kilátót és esőbeállót alakított ki az épület romjai felhasználásával.

Pálos kolostor (2011)

A Jakab-hegyen áll egy valaha szebb napokat látott Pálos kolostor. Boldog Özséb a pilisi Szent Kereszt kolostort egyesítette Jakab-hegyivel, így megalapította az egyetlen magyar szerzetesrendet, a pálosokat. II. József 1780-ban feloszlatta a szerzetesrendeket, ezek után elhagyatottá vált épület, azóta több romkonzerválásra került sor a területen.

Medvehagyma (Allium ursinum)

A tavasz első hírnökei közé tartozó medvehagyma fényes, zöld és lándzsa alakú levele miatt gyakran összetévesztik a mérgező gyöngyvirággal. Pedig a humuszban gazdag, árnyékos ligeterdőkben, források mentén, nálunk főleg bükkösökben a hegyvidékeken teremő hagyma féle igen finom csemege. Nem hiába terjed róla az legenda, hogy koraisága révén igen csak szereti medve falatozni.

Zsongor-kő (2011)

A Babás-szerkövek féle konglomerátumvonal másik híres homokkő alakzata, a Zsongor-kő. Erről a korlátos szikláról a Mecsek egyik legszebb kilátása tárul elénk.

Kelta földvár (2011)

A kővágószőlősi Kövirózsa tanösvény áthalad egy földsáncon is, amely nem túl látványos, de egy nagyon ősi mesterséges képződmény. 

Feltehetően egykoron a Jakab-hegyen jött létre az a telep, amely a Dél-Dunántúl legfontosabb kora vaskori fémművesség és a kereskedelem központja volt. Kr.e. 350 körül a kelták foglalták el a fennsíkot, és megerősítették a sáncokat, majd létre hozták a Kárpát-medence legnagyobb földvár láncolatát.

Sas-fészek (2011)

Lélegzetelállító látvány a Jakab-hegy déli oldalában található függőleges, néhol 30 méter magas homokkő sziklafal. Valaha kőbánya volt, napjainkba viszont sziklamászók kedvenc helye.

Babás-szerkövek (2011)

Kővágószőlős felett, a Jakab-hegy déli oldalán található a vörös színű különleges, emberi alakokra emlékeztető sziklacsoport. Magyarországon kőzettani szempontból is egyedülálló tömbök furcsa alakú sziklaalakzatként emelkednek ki környezetükből.

Ezen kívül még különleges legenda is fűződik az oltárkövekhez, amelyben a két helyi, módos család versengéséről szól akik egy esküvőről haza felé menet nem akartak kitérni egymás útjából, ezért egy átok miatt kővé váltak. 

Jubileumi kereszt (2011)

A Jakab-hegy déli oldalán álló kereszt egyházi kezdeményezésre készült és darabokban hordták fel a helyszínre.

Az 1934-ben felszentelt fehér kőfaragvány azt jelképez, ahogy Krisztust óvja az alatta elterülő Kővágószőlőst.

Hősi emlékmű (2011)

A falu szépen kiépített főterén található a világháborúkban elesettek emlékműve. Az 1922-ben készült vörös homokkő oszlopot eredetileg csak az I. világháború áldozatainak emlékére emelték. 

Az emlékművön található turulmadár és a pajzs alakú bronztábla is ekkor készült. Viszont a II világháború áldozatainak névsorát tartalmazó fekete kőtábla csak később kerülhette oda.

Magyarok Nagyasszonya (2011)

Kővágószőlős közpinti parkjába áll egy különleges Mária-szobor. A hatalmas faragott vöröskő talapzaton álló Magyarok Nagyasszonya emlékmű a nemzetünk fennállásának ezeréves emlékére készült 1896-ban.