A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Geológiai értékek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Geológiai értékek. Összes bejegyzés megjelenítése

Tanösvénytúrák: Vörös-mocsár tanösvény (2025)

A Császártöltés határában található Vörös-mocsár három kistáj találkozásánál terül el, ugyanis itt találkozik a Kalocsai Sárköz, az Őrjeg és Illancs. A terület egykoron az ország egyik állóvizekben leggazdagabb vidéke volt, de eme ősi vízi világnak ma már csak töredéke a védett lápvonulat.

A császártöltési mocsár az egykori ős-Duna mederben alakult ki több százezer évvel ezelőtt. A lassú feltöltődés folyamán képződő vastag tőzeget aztán évtizedekig bányásszák itt. Az 1950-es évektől az ország legnagyobb tőzegbányája működött Császártöltés határában. A bányászat beszüntetése után megmaradt gödrökben fajokban gazdag vizes élőhelyek alakultak ki az évtizedek során. A Vörös mocsár 930 hektár területű részét 1990-ban természetvédelmi területté nyilvánították.

A terület kialakulását, élővilágát a Vörös-mocsár tanösvény mutatja be, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság nemrégiben felújított. A tartalmas információs táblákkal rendelkező sétaút teljes hossza 8,5 kilométer, de van egy rövidebb, 2,5 kilométeres szakasza is.

A tanösvény település felőli végén egy téglagyár áll, az egykor működő, de ma már elhagyott épület mellett egy igazán szép közösségi tér készült el a sétaút legutóbbi felújításakor. A tanösvény ekkor kapta kabalaállatát, ugyanis Hermelina, a hermelin a helyi túravezetőnk a tanösvényen. A tanösvény tájékoztató és információs táblái, madármegfigyelő tornyai, pihenőhelyei is megújultak még, illetve egy úszó vízi pallósorral is ki lett egészítve.

A tanösvény további érdekessége még, hogy kb. fél útnál a kiscsalai út mellet egy löszszelvény található, amely szintén egy bemutatásra érdemes földtudományi érték. A meredek löszfalakban pedig parti fecskék és gyurgyalagok is költenek.

A tanösvény adatai
Táv: 8,5 és 2,5 km
Állomások: 6
Üzemeltető: KNPI
Füzet: nincs

Kőlyuk-barlang (2016)

1982-ben kapott fokozottan védett természeti érték státuszt a Mecsek-hegységben lévő 240 méter tengerszint feletti magasságban nyíló barlang. 
A kőlyuk bejárata a Mély-völgy alsó szakaszán, a Zsidó-völgy betorkollásánál található, mellette pihenő padokkal és egy forrás is található itt.

Melegmányi-vízesés (2016)



A Melegmányi és társvölgyei (Peták, Nagy-mély) a Közép-Mecsek több pártatlan csodáját is magába rejti.

Természetesen a környék legnagyobb attrakciója a fátyolvízesés, amely egy 6 méter magas mésztufa lépcsősoron csobog lefelé. Ezeket a gátakat a patak vizéből kicsapódó mészkő alkotja.

A völgyet legkönnyebben a mánfai templom mellöl indulva a piros kereszt jelzésen érjük el. 

Zsongor-kő (2011)

A Babás-szerkövek féle konglomerátumvonal másik híres homokkő alakzata, a Zsongor-kő. Erről a korlátos szikláról a Mecsek egyik legszebb kilátása tárul elénk.

Babás-szerkövek (2011)



Kővágószőlős felett, a Jakab-hegy déli oldalán található a vörös színű különleges, emberi alakokra emlékeztető sziklacsoport. Magyarországon kőzettani szempontból is egyedülálló tömbök furcsa alakú sziklaalakzatként emelkednek ki környezetükből. Ezen kívül még különleges legenda is fűződik az oltárkövekhez, amelyben a két helyi, módos család versengéséről szól akik egy esküvőről haza felé menet nem akartak kitérni egymás útjából, ezért egy átok miatt kővé váltak.